Stoffán György: „Istennél a kegyelem!” – emlékezés október 6-ára

Október hatodika van. A közösségi médiát lefoglalja a belpolitikai kupleráj, az egymás ellen való gyűlölködés, Fásy-mama szabadon engedése és az, hogy melyik miniszterelnök megy előbb az ügyészségre. A Parlamentből ömlik a bosszú-hisztéria, a hírekben pedig nem a valóságot tükröződik, hanem a vágyvezérelt és politikailag előnyös hazudozás. Felbolydult a világ és benne felbolydult a magyar csonka-ország is. Bolondházzá vált ez a… Tovább olvasom… →

dr. Petz Ernő: Egy kis kitérő – felelőskereső

Most küldtem el a honlapunk szerkesztőjének a PE-504 jelzésű összeállításomat, természetesen a klíma- és energetika tárgykörében. Ebből kiderül, hogy a zöld átállásnak már olyan súlyos következményei jelentkeznek a gazdaságban, hogy a befektetők már nem hajlandók a klímavédelem területén befektetéseiket kockáztatni. De most arra érzek belső indíttatást, hogy egy kis kitérőt tegyek. Nem hagy nyugodni a kérdés, hogy miért háborúpártiak a… Tovább olvasom… →

Dr. Héjjas István: EGY DIKTÁTOR PÁLYAFUTÁSA

A XX. század történelmének egyik legkülönösebb szereplője az olasz diktátor, Benito Mussolini. Élete azt példázza, hogy ha egy tehetséges, karizmatikus egyéniségben abnormálisan túlteng az önimádat és a hatalomvágy, akkor ez sok millió embert taszíthat nyomorba és pusztulásba. Mussolini pályafutásának megértéséhez érdemes emlékeztetni egy fontos történelmi előzményre, nevezetesen arra, hogy nem sokkal Mussolini születése előtt, az 1860-as években egyesítette Garibaldi Olaszországot,… Tovább olvasom… →

Cs. Szabó Béla: Vihar a biliben!

Úgy látszik nem akar csitulni az elkapkodva, de igaz kijelentés körüli vita! Arról van szó, hogy valaki, valamikor Felvidéknek nevezte Magyarország északi részét, amely ma Szlovákia néven fut a nemzetközi térben. Ezt egyes szlovák politikusok oly mértékben sértőnek érezték, hogy felháborodásuknak adtak hangot, többek között maga Peter Pellegrini is a Szlovák köztársaság Elnöke is. Természetesen joga van felháborodni mint, ahogyan… Tovább olvasom… →

Cs. Szabó Béla: Sorsok

1956-ot írtunk. Akkor kezdtem az általános iskolámat Csepelen a Kolozsvári úti iskolába. Azonban az őszi forradalom megakasztotta az iskolába járást, amit mint diák – nem ismerve a világ dolgait – nem vettem zokon sőt, hiszen az iskolapad rideg szigora még teljesen idegen volt számomra. Hét éves voltam és érdekes módon a teljes család együtt töltötte napjait, ami teljesen szokatlan volt… Tovább olvasom… →

Dr. Gazdag László: A TÖRTÉNELEM LEGFURCSÁBB PÁRBAJA

(A Vaskancellár kolbászpárbaja a patológussal) 1863-ban súlyos trichinella járvány ütötte föl a fejét Poroszországban. (Keretes szöveg) A trichinella egy nagyon veszélyes fonálféreg, amely a vékonybélben fejlődik ki, de onnan átfúrja magát a bélfalon, majd a véráram segítségével bejut a szervezet izomzatába és gyorsan szétterjed. Az élősködő köztigazdája többnyire a patkány és a sertés. Az ember a nem kellően hőkezelt (főzött,… Tovább olvasom… →

Stoffán György: A józan ész Trianonja – Parajd Drakula-parkot akar

Az emberi minőséget nem a szavak, a származás vagy bőrszín határozza meg, hanem a cselekedetek, a megnyilatkozások. Most a parajdiak vizsgáztak – rosszul! Meg lehet ugyan magyarázni az elkeseredettségből fakadó ostobaságot, hiszen euró és lej-milliókat lehetett összeharácsolni nyaranta a Sóbánya előtti standokon, lehetett csillagászati összegeket kérni a dorongfánkért, és svájci árakon kínálni a szállást az idelátogatóknak. A jólét megbabonázta a… Tovább olvasom… →

Botos Katalin:  Karórák

Csak néhány napja, hogy dübörögtek a tankok a Vörös Téren, a Győzelem Napján. Szörnyű győzelem volt 1945-ben… Szörnyűség, amelyet megelőzött a sztálini terror, a katonai vezetőség lefejezése, Tuhacsevszkij marsall kivégzése 1937-ben, a németekkel kötött „barátsági” szerződés, a Molotov-Ribbentrop paktum 1939-ben; a német támadás 1941-ben… Egy háború, amelyet jelentős részben saját magának köszönhetett a Szovjetunió; hiszen készületlenül találta. Katonai vezérkara javát… Tovább olvasom… →

Dr. Bogár László: A győzelem napja

Nyolcvan évvel ezelőtt véget ért a második világháború. Aligha véletlen azonban, hogy számos történész inkább „harmincéves” háborúról beszél (1914-44) arra utalva ezzel, hogy az, amit formálisan első és második világháborúnak látunk, az ugyanannak a globális konfliktus-nyalábnak két, időben ugyan analitikusan szétválasztható, de valójában elszakíthatatlan szakasza. Érdemes tehát eltöprengeni azon, hogy vajon mi is rejlik e szörnyű tragédia tektonikus mélységeiben. Amit… Tovább olvasom… →