Maga Platón is csak az oligarchikus konfliktusok „fedőtörténeteként” írja le a demokráciát, és Madách Imre Az ember tragédiájának Athéni színében meg is erősíti Platón e „munkahipotézisét”. Mark Twain híres mondása, miszerint, ha a demokráciával bármit megváltoztathatnánk, csak nem képzelitek, hogy megengednénk nekünk, azt jelzi, hogy a „demokrácia”, vagyis a „nép uralma” akkor jön el, amikor már nincs „nép”, legfeljebb hivatkozási… Tovább olvasom…
Utólagosan derül ki, de ez csak növeli az ámulatot, mert hisz egyben hitelesíti a tényt: hogy mennyi eszelős, született bűnöző, beteges önmutogató veszi kézbe és milyen könnyen, majd folyamatosan a kormánykereket kis és nagy népek történelmi járművein. Illyés Gyula: Utólagosan / TISZTÁNLÁTÁST A ZAVAROS HELYZETBEN/ Sorozatunk célja, hogy történelempolitikai szemlélettel, tehát az okviszonyok, előzmények és következmények elemzésével mutassuk be a… Tovább olvasom…
Írtam már a mocsárról s más természeti jelenségről is, mert szerintem ezen jelenségek üzennek. Egyebek közt azt üzenik, hogy a teremtett világ szabályai, történései éppúgy jellemzők az emberi létre, mint a természetben tapasztalható jelenségekre. Ilyen a mocsár is. Ami egy veszélyes terület. S ebben a mocsárban mostanság már mi, magyarok is benne vagyunk. Már csak azért is, mert hiába próbálunk… Tovább olvasom…
Történelmünket korszakokra szoktuk felosztani, és ebben kétségtelenűl szerepet játszik a sorsdöntő események mellett az adott időszak gondolkodásmódja, értékrendszere, szemléletvilága. Ne menjünk nagyon messzire vissza, pl. a XVI. század lutheri forradalma meghozza a reformáció korszakát, röviddel ezután a nagy francia, angol és más euróiai gondolkodók eszmevilága megteremtette a felvilágosodást. A másképpen gondolkodó polgárság megnövekvő igényei adhattak tápot a kapitalizmus fejlődésének. A nacionalizmus korszaka észrevehetően a XVIII. századi felvilágosodás szellemi… Tovább olvasom…
Izgalmas éve volt Romániának, és még nincs vége. Választások, választásokat követtek, és mindenki jelentős politikai változásokat jósol. Persze ez mindig is így volt, ha egy országban nem mennek rendben a dolgok, a nép elégedetlen, akkor a politika változásától remélik a jobb jövőt. Szomorú és kiábrándító, hogy globalizált világunkban, a kis országok jövője erősen függő a világ eseményeitől, jelenünkben ezt különösen… Tovább olvasom…
A napokban a német parlament egyik ülését néztem, hallgattam a világhálón, és nem először, most is felháborított. A Német Kereszténydemokrata Párt (CDU) elnöke, aki már régen a kancellári tisztségről álmodozik, nagy – és hangos – beszédet mondott. Megdöbbentő, hogy a kereszténydemokrácia nevében hogyan lehet ennyi igazságtalanságot kimondani. Mi is az a kereszténydemokrácia? Alapjai visszanyúlnak a XIX. század harmincas éveire, de a… Tovább olvasom…
„Nem a probléma a probléma. A probléma a problémához való hozzáállásod.” Jack Sparrow kapitány szavai a Karib-tenger kalózai c. filmből /MÉGEGYSZER A TÉVES MINŐSITÉSEK, A KOMMUNISTÁZÁS CSAPDÁIRÓL/ Emberi létünk, tudatunk védelmének, elengedhetetlen követelménye, hogy úgy ismerjük a hazai, geopolitikai és nemzetközi valóságot, ahogy az létezik és működik, miként azokat is, akik működtetik. E nemes feladat zöme azokra a szervekre hárul,… Tovább olvasom…
Nyolc évvel ezelőtt, 2016 februárjában írtam, itt, a Nyugati Jelenben először a geopolitikáról. Akkoriban még nem volt „divatos” a témakör. Azóta bebizonyosodott, hogy a geopolitikával nagyon is sokan foglalkoznak, mondhatnánk jelenlegi történelmünk legmeghatározóbb alakítója lett. Azok számára, akik esetleg még nem foglalkoztak a fogalommal, megismétlem a lényeget; a geopolitika egy szóösszetétel a görög geo = föld, és a politika szavakból, tehát… Tovább olvasom…
A nyugat elindult az önfelszámolás útján! Nézem a londoni tüntetést, valamint a párizsi olimpiai képeket, amelyek látszólag teljesen különálló történések. De nem! Ezek szorosan összefüggő történések, amelyek egy súlyos katasztrófa előjelei. Mint köztudott Londonban a gyermekek meggyilkolása ellen tüntet az őslakosnak tudható angol lakosság. Vele ellentétes hangsúllyal Palesztináért egy másik népesség tüntet. Ezek antagonisztikus ellentétben vannak egymással! Vagyis egy olyan problémát… Tovább olvasom…
Nagyon-nagyon régen, az időszámításunk előtti 5. században élt a nyugati kultúrkör talán legnagyobb gondolkozója, a görög Szókratész. Élete nem volt túlságosan színes, sokat katonáskodott, hiszen ez a század volt a görög történelem talán legháborúsabb százada (perzsa és peloponnészoszi háborúk), a fegyverforgató fiatal férfiakat egyik háborúból a másikba ráncigálták. Szókratész a saját tapasztalatai révén látta, hogy a sok háborúzás mennyire lezüllesztette, pusztította… Tovább olvasom…
