A magyar történelem szó pontosan jelöli mit is rejt a kifejezés: a múltbeli történések, a már megtörtént események tudománya. Az eredeti latin elnevezés, história mást jelent, inkább a kutatás, beszámolás, elbeszélés fogalmakat takarja.
Amit mi történelemnek nevezünk, az mindig emberekhez kötődő eseméysorozat és ez nagyon változatos, kiszámíthatlan, de téves azt hinni, hogy a történelem ismétli önmagát.
Az univerzum, a világegyetem, mely milliárdok óta létezik és állandóan változik, egy kozmikus rendszer, egy összefűggó egész, melyet az isteni, vagy természeti törvények irányítanak, míg az emberiség ennek az egésznek csak pirinyő, pillanatnyi része, és inkább kaotikus, mint rendezett. Ebben az ún. biológiai rendszerben, életünkben, ami egyszer megtörtént, nem ismétlődhet meg. Aki egyszer megszületik, az előbb-utóbb el is pusztul.
A történelem látszólag azért ismétlődik, mert valakik, egyesek ezt így akarták, akarják. Ha az egyetemes világtörténelmet tanulmányozzuk, rádöbbenünk, hogy az archaikus törzsi élet modernizálása után mindig voltak kimagasló vezető személyek vagy csoportok, akik kézbe vették a dolgok irányítását. A történelem tehát bizonyos célkitűzések irányába kezdett elmozdulni. A célok legtöbb esetben a hatalom kiterjeszése, újabb területek megszerzése és más népcsoportok leigázása volt. A háború pszichológiájáról és megmagyarázásáról rengeteget írtak, vitáztak, nem sok eredménnyel, mert ez a betegség az évszázadok folyamán mind ragályosabb és mind pusztítóbb lett.
Az évezredek óta, szünet nékül dúló háborúk veszteségeire utalva, csak néhány példa: Kr. e. 490-ben az ókor legismertebb csatájában, a marathoni csatában a perzsák kb. 6 ezer, a görögök kevesebb, mint 200 embert vesztettek. Ezer évvel később, 451-ben a Nyugat Római Birodalom és az Attila vezette húnok közötti catalaunumi csatában a modern történetírás „alig” 50-50 ezer emberról beszél, valószinű, hogy a fele elpusztult a csata folyamán. 1618/48 között a harmincéves háborúban Közép-Európában becslések szerint 8-10 milló közé tehető a katonai és civil áldozatok száma.
A 20. század a nagy háborúk évszázada volt, az elsőben legalább 30, a II. világháborúban legalább 60 millió ember pusztúlt el, de a koncertrációs lágerek és a gulág áldozatairól nehéz statisztikát állítani. 1945 augusztusában, Japánban tovább tombolt az örűlet, percek alatt tízezrek vesztették el életüket. De miért, kérdezhetjük? Ez a rövid kis felsorolás talán arra volna jó, hogy végre felébredjünk. A szervezett, jól előkészített gyilkolása embertömegeknek nem a mi akaratunk szerint történik, nem a többség, nem a tömegek, nem a nép akarata.
Az antiszemitizmusnak régi gyökerei vannak, mert a széjjelszórt zsidóságot mindenütt gyanakvás fogadta, de a holokauszt után a világ végre rádöbbent, hogy ez értelmetlen, bűnös, a zsidókat nincs miért bántani. A ruszofóbia is betegség, semmi más, mint az angolszász geopolitika azon elképzelése, hogy Oroszország akadálya a Nyugat fejlődésének, s ezért félre kell tenni az útból. Két dolgot ténynek is elfogadhatunk: a zsidók elmenekültek Európából, alkottak maguknak egy kis államot, hazát, ahol nyugodtan élhetnének, de még egyszer nem hagyják magukat elpúsztítani, megvédik magukat, ha ennek nagy ára is lenne. Oroszország a világ legnagyobb országa, már nagyon régen. Ezt a 17 millió négyzetkilómétert az oroszok megvédik, ha saját maguk belepusztulnak is. A történelem úgy alakult, úgy irányították, hogy ők a világ legnagyobb atomhatalma is. Napóleon és Hitler nagyot buktak. Mi inkább gondolkozzunk, és álljunk szóba azokkal, akik talán másképpen gondolkodnak, lehet, mégis megértjük egymást.
A Nyugat mai vezetői nem olvasnak történelmet, vagy ha igen, csak a sajátjukat. Nem tanulnak a történelemből, és, ahogy látni, nem érdekli őket az emberek sorsa. A világ népei, de különösen Európa népei nem akarnak háborút. Mi, Kelet-Eúrópa kis nemzetei különösen nem, mert nekünk ebből már elegünk van. De szajkózás helyett végre lépni is kell valamlyen irányba, az nem elég, hogy százszor egy nap elmondjuk, hogy mi a Béke pártján állunk, és itt is maradunk. Egyelőre két olyan szövetségnek vagyunk a tagjai, amelyek háborút akarnak, ezt készítik elő nap mint nap. Ha velük maradunk, nem lesz választásunk, erről kellene végre gondolkozni!
Úi. A történelem isszonyata kifejezéssel, sok évtízeddel ezelőtt a román vallásfilozófus, Mircea Eliada egyik írásában találkoztam. Akkor nem értettem igazán a jelentőségét, ma sem vagyok okosabb, ma sem értem igazán, de sajnos érzem
Forrás: Nyugati Jelen
2024 máj.14
Views: 40
Tisztelt Uram! Ön nem sokat tanult a történelemből. Minden modern-kori háború úgy indult, hogy az elindítója a népét ért sérelem megtorlására, vagy orvoslására indította el csapatait. Putyin Ukrajna elpusztításával akarja megvédeni Oroszországot? Vagy Ön szerint a világnak úgy kell működnie, hogy az erősebb ország elveszi a gyengébbtől azt, amit kiszemelt magának? Milyen „Béke” pártján áll Ön? Olyan béke pártján, amelyre hivatkozva elveszik a megtámadott ország területének negyedét a az erőforrásaival együtt? Vagy komolyan gondolja, hogy Putyinnak elfogadható másféle „Béke” is? Ha nem vette volna észre a háborút még 2014-ben indította el Putyin, Elég szomorú, hogy akkor Európa (és a világ) félrenézett, mert „Békét” akart. Csakhogy a birodalomépítő vérszemet kapott, és azt hitte, hogy Kijev is olyan, mint Kabul, az oroszok három nap alatt le tudják rohanni. Pedig tanulhatott volna a történelemből. Kabul alól is véres fejjel kotródtak vissza.
Pont nekünk, Kelet- és Közép-Európa kis nemzeteinek kellene ismernünk az orosz medve étvágyát. (Ha már történelem..) A Nyugat vezetői tanulván a történelemből, végre nem ismétlik meg a müncheni fiaskót, nem próbálják apró falatokkal csendesíteni a medve étvágyát, hanem kiállnak a megtámadott nemzet mellett.
Ha Ön is tanult volna a történelemből, nem írna ilyen demagóg marhaságokat, ráadásul egy újságba, ahol az sokan elolvashatják.
Sütő Ferenc, igazi béke-párti
Nem akartam sértő módon vláaszolni, pedig az lett volna helyes.
Gazdag Laci barátom megelőzött, tehát mit fűzzek még a megjegyzéséhez.
Én nem tanultam a történelmet könyvekből, én átéltem majdnem egy Századot, egy történelmi századot-
Ez a háborű. ( Ororsz-Ukrán ) már régen elkezdődött, még 1914 ben, és így tovább, az Egyesült Államok felemekedésével párhuzamosan, .. Ezen háborúk nélkúl.
Amerika még ott volna, ahova a 19. század végéig eljutott, egy gazdagodó, fejlődő és mondhatni boldog ország.
Bele haraptak valamibe, amibe beletörnek a fogaik. Még maradt egy pár, lassan azok is kihullanak.
De ezt Ön Feri öcsém nem érti, mert én demagóg marhaságokat írok, és ez igazán szomorú, de Ön , ami a Világpolitikát, geopolitikát, metapolitikát és egy két történelmi érdekességet illeti, nagyon butácska.
A háborút mindig a a népét ért sérelem megtorlására, vagy orvoslására indították az illetékesek… ezt írja,
Ön, a közgazdász,.. Melyik egyetemen tanították ezt?
Ha ezt egy 15 éves kis gimnazistának meséli , az megkérdezi: Ön nem Móricka nagypapája ?
A NÉP és a háború ? ! A keresztes háborúkat a nép védelmére indították el,.. persze a harmincéves háborút is. A két nagy háborút a XX. században .. kimondottan népakarat váltotta ki. És ezt a háborút is egész Európa tapsolja, alig vártuk, hogy VÉGRE a NÉP érdekében valami komoly dolog történjen..
Ah, .. már túl sokat áldoztam drága időmből ennyi zagyvaságra.
Különben Ön lehet azért egy nagyon szimpatikus ember, de könyörgőm,,,erről a témakőrről már ne írjon hozzászóllást, semmit, .. nem érdemes, a vicceket tényleg haggyuk meg Mórickának.
Barátilag üdvözli,
demagóg
Ottó bácsi
Audiatur et altera pars! Voltak itt iciripicurika előzmények is! Pl. a Brzezinski doktrína! (Ny-)Európát, főként Németországot le kell választani Oroszországról, mert ha a kettő összefonódik gazdaságilag, akkor az nagy konkurenciát jelent az USA egyeduralmára nézve. Jött a Majdan, majd a durva nemzetiségellenes törvények, a 7 milliós orosz őshonos kisebbség üldözése. Erre válaszul: elszakadás népszavazás útján. Ukrán válasz: bombázni, lőni, rakétázni a civil lakosságot 8 éven át. Az USA mit tett volna, ha mondjuk Mexikóban történik valami hasonló? De én mindezt nemrég leírtam eme lap hasábjain is! Kedves Franci barátom! Lapozz már oda légyszi! De mindez nem lényeg! Mert ami itt érdekes: majd csak sikerül összehozni egy jó kis atomháborút Európai elhülyült urainak! Harmadszor is Európa fog szívni…