Az MKKE nevéből adódóan pártos egyetem volt. A tanárok közül, legtöbb esetben, aki nem volt hajlandó belépni az MSZMP-be és tanszékvezetője emiatt nem vette védelmébe, az elbocsátásra került vagy ki sem nevezték. Az 1956-os forradalom leverése után 1957-től kezdve a tanárok egy része munkásőr is volt.
Munkásőreinkről. Ugyanezt a bizalmat és szeretetet élvezik egyetemünk munkásőrei, akik a IX. kerületi munkásőr zászlóaljban gyakorolják a fegyverforgatást, s teljesítenek szolgálatot üzemi munkásörökkel együtt. Az első időkben nem volt könnyű az egyetemi elvtársak helyzete. Néhány hónappal az ellenforradalom után keserű mellékíze volt ennek a szónak „egyetem”, különösen az idősebb elvtársak nehezen tudtak megbarátkozni a gondolattal, hogy az egyetemiek fegyvert kapjanak, munkásőrök legyenek. Kemény munkával a gyakorlatokon, a feladatok végrehajtásával, fegyelmezett áldozat vállalással kellett bebizonyítaniuk a zászlóalj kollektívája előtt, hogy helyes volt a kerületi pártbizottság állásfoglalása; az egyetemi munkásőrök harcos kommunisták, akik a gyakorlatokon ugyanolyan jól megállják a helyüket, mint üzemi társaik.
Közgazdász. 1960. 10. sz.
1961-ben az MKKE oktatói közül 25 munkásőr. (16 %) volt. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem – tanácsülések. 1961. április 11. Horváth József. Új munkásőreink. Nyolc fiatalt vesznek fel egyetemünkről a napokban munkásőrnek. [] De kikről van szó tulajdonképpen? Név szerint Tóth András kari KISZ-titkár, Szászfay Valéria a lány kollégium diákbizottságának az elnöke, Pjevara Pál KISZ vezetőségi tag, Szorcsik Sándor alapszervi titkár, Besenyei Lajos a Veres Pálné utcai kollégium diákbizottságának titkára. Vaszily Béla IV. évfolyam titkára, Gaál Gyula a Közgazdász munkatársa, és Endreffy Miklós KISZ vezetőségi tag. Aki ismeri őket, az láthatja, hogy mindannyian aktívan részt vesznek az egyetemi életben, a társadalmi munkában, csaknem kivétel nélkül vezető szerepet töltenek be a KISZ-ben.
Közgazdász. 1962. 9. sz.
Kéthly Katalin. Önálló munkásőrszázad alakul egyetemünkön. Munkásőrök voltak: Klug Ferenc parancsnok válaszolt: Egyetemünkön kb. 40 fő tagja a munkásőrségnek, ebből 15 hallgató. Pl. Bartha Ferenc harmadéves külkereskedelmi szakos hallgató, Szanyi Jenő elvtárs, a kereskedelmi kar dékánja, 1957-ben lettem az alakuláskor munkásőr és hat évig voltam a testület tagja. A munkásőrség évente 600 óra elfoglaltság. (1964-ben bevezették a katonai szolgálatot az egyetemi felvételi után. Ez 11 hónap volt Kalocsán. 1957-1963 között nem kellett katonának menni, legfeljebb később 3 hónapra, az egyetemi tanulmányok befejezése után. S. B.)
Közgazdász. 1964. 5. sz.
Munkásőrök a katedráról. Ma már kevesen tudják — különösen a hallgatók közül — hogy több mint 60 egyetemi oktató, dolgozó, majd később hallgató jelentkezett 1957-ben a munkásőrség szervezésekor. „Kemény dolog volt ez akkor — emlékezik Kollarik Amália az alapítók egyike, ma is az országos parancsnokság munkatársa. [] — Egészen pontosan a IV. század részei lettünk — mondja Klug Ferenc, ma is a kerületi parancsnokság tagja. — Dr. Kőműves Imre (ma hazánk ENSZ nagykövete) volt a szakaszparancsnok. [] Én a vegyes szakaszba kerültem, — emlékezik vissza Mihalik István. [] Végül is ketten is szakaszparancsnokok, lettünk, ezenkívül adott az egyetem három rajparancsnokot (közülük Forgács Tibor és Tóth Ferenc ma is az egyetemen vannak), egy szakaszparancsnokhelyettest, a rektori hivatal akkori titkára, Sásai Imre pedig a zászlóaljtörzsbe is bekerült. [] Az alapító tagok közül néhányan már meghaltak, többségük viszont még ma is az egyetemünkön dolgoznak, oktatnak. Kik is ők? Barna Gyula, Bedő Gyula, Benedeczky János, Berend T. Iván, Bikics István, Erdei György. Fogaras István, Forgács Tibor, Gacsályi István, Gondi József, Gulyás József, Kalász Lajos, Klug Ferenc, Kolacsek András, Kollarik Amália, Kovács Géza, Kovács Károly, Köves András, Kreskay Ferenc, Kubik István, Megyeri Endre, Mihalik István, Polgár Sándor, Sásdi Imre, Szántai Kálmán, Szanyi Jenő, Szigeti Endre, Szuhay Miklós, Tóth Ferenc, Varga László.
Közgazdász. 1982. 2. sz.
Merényi Miklós. „Miért fog fegyvert egy oktató” Munkásőrök az MKKE-n. [] Nagy változások voltak akkor — jegyzi meg Klug Ferenc —, szinte egy időben zajlott a párt. a KISZ újjászervezése, a munkásőrség felállítása. De kik is voltak egyetemünkön az alapítók: Barna Gyula, Bedő Gyula, Benedeczky János és felesége, Berend T. Iván, Bikics István, Erdei György, Fagaras István, Forgács Tibor, Gacsályi István, Gondi József, Gulyás József, Kalász Lajos, Klug Ferenc, Kolacsek András, Kollarik Amália, Kovács Géza, Kovács Károly, Köves András, Kreskay Ferenc, Kubik István, Megyeri Endre, Mihalik István, Polgár Sándor, Sásdi Imre, Szánthai Kálmán, Szanyi Jenő, Szigeti Endre, Szuhay Miklós, Tóth Ferenc, Varga László — sokan közülük még mindig tanítanak.
Közgazdász. 1986. 19. sz.
A később vezető állásba került tanárok közül sokan voltak munkásőrök, Berend T. Iván tanszékvezető, dékán, rektor, nemzetközileg elismert gazdaságtörténész, könyvei 14 nyelven jelentek meg. Bikics István tanszékvezető, dékán, rektorhelyettes. Barna Gyula tanszékvezető, dékán. Forgács Tibor tanszékvezető, dékán. Gondi József tanszékvezető, dékán, rektorhelyettes. Kollarik Amália, személyzetis, dékán. Kreskay Ferenc, dékán. Megyeri Endre tanszékvezető, rektorhelyettes. Kovács Géza tanszékvezető, dékán, a magyar intézményesült jövőkutatás tudományának megalapítója. Mihalik István a magyar közgazdasági gondolkodás történetét feldolgozó tanszékközi kutatócsoport vezetője. Szanyi Jenő tanszékvezető, dékán. Szuhay Miklós rektorhelyettes, rektor.
A szerző: az MTA doktora, professor emeritus a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.