Csaba testvér gondolatai

Hogy örömhírrel induljon minden nap… Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Még sok mondanivalóm volna nektek, de nem vagytok hozzá elég erősek. Amikor azonban eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből veszi, amit majd hirdet nektek…. Tovább olvasom…

Cs. Szabó Béla: A TÖRTÉNELEM IGAZSÁGOS OLDALA

A kérdés magától adódik, van e a történelemnek igazságos oldala? Mielőtt megkeresnénk a választ szögezzük le, hogy ezt Ilaria Salis jelentette ki magáról, vagyis ő a történelem igazságos oldalán áll! Ultrabaloldaliként ezt elképzelheti magáról, azonban lehet, hogy a „történelem” másképpen fog dönteni erről a kérdésről, ha már eddig is nem döntött úgy. Miről is van szó? Egy lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy:… Tovább olvasom…

BARNA BEATRIX jegyzete: ÚTKERESÉS

Kertünkben van egy vadrózsabokor. Tövises ágainak sűrűjét csak koratavasszal lehet megzabolázni, metszőollóval védőkesztyűben. Akaratos, bizalmatlan nehéz közelébe férkőzni. Égő piros virágait viszont kétszer is kibontja évente – hagyva, hogy késő őszig gyönyörködhessünk benne. Már egy ideje figyelem, hogyan él különös szimbiózisban a tövében kinőtt görög liliommal. Ismeritek ezt a virágot? Hosszú sűrű, hegyes levelekkel borított szár tetején nőnek ki csodálatos… Tovább olvasom…

Dr. Mészáros Gyula: A világháború a kertek alatt kopogtat

Hidegháborútól a forró háborúig Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. (Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ) A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet által 2018. június 6.-án közzétett „A világ 2035-ben: geopolitikai előrejelzés” címmel készült tanulmány1 szerint a szakértők a politikai kilátásokat illetően konfliktusokkal terhes, többpólusú világrendre figyelmeztetnek, amelyben a nemzetközi intézményeknek csak korlátozottabb szerep jut. A geopolitikai… Tovább olvasom…

Hollai  Hehs  Ottó: Történelmünk iszonyata

A magyar történelem szó pontosan jelöli mit is rejt a kifejezés: a múltbeli történések, a már megtörtént események tudománya. Az eredeti latin elnevezés, história mást jelent, inkább a kutatás, beszámolás, elbeszélés fogalmakat takarja. Amit mi történelemnek nevezünk, az mindig emberekhez kötődő eseméysorozat és ez nagyon változatos, kiszámíthatlan, de téves azt hinni, hogy a történelem ismétli önmagát. Az univerzum, a világegyetem, mely milliárdok óta létezik és állandóan változik, egy kozmikus rendszer, egy összefűggó egész, melyet az isteni, vagy természeti törvények irányítanak, míg az emberiség ennek az egésznek csak pirinyő, pillanatnyi része, és inkább kaotikus, mint rendezett. Ebben az ún. biológiai rendszerben, életünkben, ami egyszer megtörtént, nem ismétlődhet meg. Aki egyszer megszületik, az előbb-utóbb el is pusztul.  A történelem látszólag azért ismétlődik, mert valakik, egyesek ezt így akarták, akarják. Ha az egyetemes világtörténelmet tanulmányozzuk, rádöbbenünk, hogy az archaikus törzsi élet modernizálása után mindig voltak kimagasló vezető személyek vagy csoportok, akik kézbe vették a dolgok irányítását. A történelem tehát bizonyos célkitűzések irányába kezdett elmozdulni. A célok legtöbb esetben a hatalom kiterjeszése, újabb területek megszerzése és más népcsoportok leigázása volt. A háború pszichológiájáról és megmagyarázásáról rengeteget írtak, vitáztak, nem sok eredménnyel, mert ez a betegség az évszázadok folyamán mind ragályosabb és mind pusztítóbb lett.  Az évezredek óta, szünet nékül dúló háborúk veszteségeire utalva, csak néhány példa: Kr. e. 490-ben az ókor legismertebb csatájában, a marathoni csatában a perzsák kb. 6 ezer, a görögök kevesebb, mint 200 embert vesztettek. Ezer évvel később, 451-ben a Nyugat Római Birodalom és az Attila vezette húnok közötti catalaunumi csatában a modern történetírás „alig” 50-50 ezer emberról beszél, valószinű, hogy a fele elpusztult a csata folyamán. 1618/48 között a harmincéves háborúban Közép-Európában becslések szerint 8-10 milló közé tehető a katonai és civil áldozatok száma.  A 20. század a nagy háborúk évszázada volt, az elsőben legalább 30, a II. világháborúban legalább 60 millió ember pusztúlt el, de a koncertrációs lágerek és a gulág áldozatairól nehéz statisztikát állítani. 1945 augusztusában, Japánban tovább tombolt az örűlet, percek alatt tízezrek vesztették el életüket.   De miért, kérdezhetjük? Ez a rövid kis felsorolás talán arra volna jó, hogy végre felébredjünk. A szervezett, jól előkészített gyilkolása embertömegeknek nem a mi akaratunk szerint történik, nem a többség, nem a tömegek, nem a nép akarata.  Az antiszemitizmusnak régi gyökerei vannak, mert a széjjelszórt zsidóságot mindenütt gyanakvás fogadta, de a holokauszt után a világ végre rádöbbent, hogy ez értelmetlen, bűnös, a zsidókat nincs miért bántani. A ruszofóbia is betegség, semmi más, mint az angolszász geopolitika azon elképzelése, hogy Oroszország akadálya a Nyugat fejlődésének, s ezért félre kell tenni az útból. Két dolgot ténynek is elfogadhatunk: a zsidók elmenekültek Európából, alkottak maguknak egy kis államot, hazát, ahol nyugodtan élhetnének, de még egyszer nem hagyják magukat elpúsztítani, megvédik magukat, ha ennek nagy ára is lenne. Oroszország a világ legnagyobb országa, már nagyon régen. Ezt a 17 millió négyzetkilómétert az oroszok megvédik, ha saját maguk belepusztulnak is. A történelem úgy alakult, úgy irányították, hogy ők a világ legnagyobb atomhatalma is. Napóleon és Hitler nagyot buktak. Mi inkább gondolkozzunk, és álljunk szóba azokkal, akik talán másképpen gondolkodnak, lehet, mégis megértjük egymást. A Nyugat mai vezetői nem olvasnak történelmet, vagy ha igen, csak a sajátjukat. Nem tanulnak a történelemből, és, ahogy látni, nem érdekli őket az emberek sorsa. A világ népei, de különösen Európa népei nem akarnak háborút. Mi, Kelet-Eúrópa kis nemzetei különösen nem, mert nekünk ebből már elegünk van. De szajkózás helyett végre lépni is kell valamlyen irányba, az nem elég, hogy százszor egy nap elmondjuk, hogy mi a Béke pártján állunk, és itt is maradunk.  Egyelőre két olyan szövetségnek vagyunk a tagjai, amelyek háborút akarnak, ezt készítik elő nap mint nap. Ha velük maradunk, nem lesz választásunk, erről kellene végre gondolkozni!  Úi. A történelem isszonyata kifejezéssel, sok évtízeddel ezelőtt a román vallásfilozófus, Mircea Eliada egyik írásában találkoztam. Akkor nem értettem igazán a jelentőségét, ma sem vagyok okosabb, ma sem értem igazán, de sajnos érzem  Forrás: Nyugati… Tovább olvasom…

Csaba testvér heti gondolata

2024. május 04. – Szombat  Szentmise 11.00 órától Csíkszentsimonban Szent László Otthonban Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál! Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tiéteket is megtartják. Mindezt miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.”  Jn 15,18-21 Őseink a bajban, a gondok közepette nem magukba roskadva keseregtek, hanem jó magasba ércesen szóló harangot szereltek, melynek messzehangzó hangja a megriadt embereket összegyűjtötte, imára szólította.  Május elsején, a munkás Szent József ünnepén a  Kárpát-medencei fafaragó mesterek Csíkszentsimonban összegyűltek, és szószerint hatalmas fába vágták a fejszéjüket! Egy béke haranglábat kezdtek faragni, a munkával jól haladnak, ma 11.00 órától egy szentmise áldozatban szeretnénk Isten áldását kérni munkájukra. Isten, ha segít pünkösd vasárnapján fel is fogjuk szentelni,  a felállított haranglábot a benne imára hívó 50 kilos béke haranggal. Az idők jeleit látjuk, tudjuk, hogy nehéz idők jönnek, a háborúk mindig szegénységet, szenvedést hoznak. Szeretnénk mi magunk is felkészülni, de gyermekeinket… Tovább olvasom…

Cs. Szabó Béla: A hülyék már a spejzban vannak

Látlelet egy háborúról! Teljesen természetes ha egy ország szuverenitását nemzetközi jogok garantálják és szavatolják, ehhez semmi kétség nem fér. A történetben természetesen Ukrajnáról próbálunk elmélkedni, hiszen a nemzetközi hírfolyamok tele vannak súlyosabbnál-súlyosabb katonai jelentésekkel és azzal, hogy Ukrajna a szuverenitásáért harcol! Nos nézzük meg, hogy hol és mikor érvényesült az az elv a világban, amikor a szuverenitás indok volt egy… Tovább olvasom…

Dr. Sipos Béla: A Közgazdász hetilap a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1989) hű krónikása.

A Közgazdász első számát 1951. október 9-én publikálták. 2019 óta csak on-line működik. A Közgazdász számai letölthető a BCE Egyetemtörténeti Archívumból is. Keresővel is rendelkezik. 1951-2019. Az első nyomdában, pontosabban a Szikra lapnyomdában készült Közgazdász szám 1953. szeptember 16-án került kiadásra, ekkor lett Gácsi Sándor a felelős szerkesztő. „Gácsi Sándorról közvetlen környezetében is kevesen tudták, hogy ő volt a Közgazdász… Tovább olvasom…

Hollai Hehs Ottó: II. Első lépések

A napokban Budapesten megtartott Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) mondhatni sikeres volt. Kb. 3 ezer vendég, ebből sok külföldi, általában magas beosztású jobboldali politikusok, szóval a világ konzervatív elitje. Külön öröm, hogy már harmadik alkalommal ott rendezik ezt a találkozót, igaz, a világ nyugati felén kevés az ennyire konzervatívan gondolkozó nemzet, mint Magyarország. Nyolcvan felszólaló mondta el véleményét, nem kis… Tovább olvasom…