Berend T. Ivánra vonatkozó ÁBTL iratok. MKKE
Berend T. Iván rendszeresen utazott nyugati országokba és igyekeztek Őt is beszervezni. Szentirmay László: Polvax: civil-kurázsi: egy politikai klub a Kádár- és az Orbán-korban. Budapest. Ir-ma Szamizdat Kiadó. Promo Data Kft. 2018. c. könyvében részletesen foglalkozott azzal, hogy hogyan próbálta a BM -sikertelenül – Berend T. Ivánt beszervezni. (ÁBTL O-13624.) Péter László Ferenc, dr. (“Történész”) Többek között ezt írta. „Berend T. Iván egy idő után megelégelte az őt piócaként zaklató állambiztonsági tiszt erőszakoskodását, és egyszerűen följelentette a politikai vezetésnél, hogy szóljanak át már BM-be, hagyják már békén, és állítsák már le a vele állandóan titkos helyen találkozni szándékozó és tőle írásos jelentéseket kicsikarni akaró százados beosztottjukat.” Ezt azért kevesen tehették meg, más esetről nincs tudomásom.
Berend T. Iván neve 44 iratban szerepel, ebből közreadok két jelentést:
3.2.4. K-2086 “Történész”. Dr. Ránki György történész 1966-ban Ford-ösztöndíjjal hat hónapra az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Kiutazása előtt a BM III/I-1-A. alosztálya társadalmi kapcsolatot létesített vele és tippkutató, tanulmányozó feladatokkal bízta meg. 1966-1968.
Személyi adatok: Berend T. Iván, dr. (Berend Tibor Iván, dr.) Anyja neve Gellei Elvira. Születési idő 1930-12-11. Foglalkozás történész, egyetemi tanár.
3.1.5. O-19619/5 “Lidi” Dr. Krassó György közgazdászt az állambiztonság (a BM III/III. Osztály) folyamatosan figyeltette. Az ÁBTL-ben 303 (!) dosszié maradt meg Róla. Kapcsolatai, életmódja, politikai véleménye a jelentésekből jól követhető. A dossziéban említésre került az Emberi Jogok Svájci Ligája elnevezésű szervezet, továbbá a “hétfői szabadegyetem” történetének alakulását is nyomon követhető az iratban. A 1970-es évek végének és a 1980-as évek elejének értelmiség-kutatásának jelentős forrása a több kötetből álló dosszié. A célszemély ellen 3/a operatív rendszabályt is alkalmaztak. 1997-1981.
Az iratokból kiderült, hogy 1975-ben 1954-ben megszakított (kizárták) tanulmányait szerette volna folytatni az MKKE-n, kérését Gondi József oktatási rektorhelyettes elutasította, de Berend T. Iván rektor engedélyezte, sőt 1977-ben „suma cum laude” minősítéssel egyetemi doktori fokozatot szerzett az MKKE-n.
Fülei-Szántó Endrére vonatkozó ÁBTL iratok
Az ÁBTL-ben Fülei-Szántó Endre id. jogász neve 8, míg fia Fülei-Szántó Endre ifj. bölcsész neve 15 munkadossziéban szerepel.
Id. Fülei-Szántó Endre (Budapest, 1890. január 12. – Budapest, Józsefváros, 1958. február 21.) 1948-tól gazdaságjogi tanszék vezetője volt az újonnan létrejött Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Innen 1950-ben, 60 éves korában kényszer-nyugdíjazták. 1951-ben feleségével kitelepítették, majd bebörtönözték, 1956-ban szabadult.
Ifj. Fülei-Szántó Endre (Budapest, 1924. szeptember 28. – Pécs, 1995. január 16.) bölcsész, nyelvész, filológus, egyetemi tanár. 1948 és 1956 között nyolc évet ült a Váci börtönben. Szabadulása után 6 évig segédmunkás. 1962-ben került a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre nyugati nyelveket oktatni. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézetében oktatott német, spanyol, francia és angol nyelveket. 1965-ben spanyol középiskolai tanári oklevelet, majd 1983-ban angol középiskolai tanári oklevelet szerzett az ELTE-n. 1971-ben kandidált, értekezésének címe: „Az igei determináns szintaxisa a spanyol nyelv rendszerében”. 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Magyar Nyelvi Tanszékén egyetemi tanár.
1957-ben egy évvel azután, hogy nyolcéves börtönbüntetéséből szabadult, be akarták szervezni, de a beszervezés meghiúsult. Részletesen tárgyalta ezt: Dosszié jelzete: M-23444 Dosszié tárgya: „Bárány Tamás” (valódi neve: Foitl Károly sz. 1920.) Illegális szervezkedésben vett részt.
Jellemző történet Fülei-Szántó Endre nyelvtanár (angol, francia, német, spanyol szakos tanár) bátorságáról Jenei György egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem) emlékeiből: „1971-ben a nyelvi államvizsgán történt. A külker szakos csoport először orosz, majd spanyol nyelvből vizsgázott, az utóbbiból lényegesen jobb eredménnyel. A minisztérium képviselője ezt szóvá is tette, mire Fülei-Szántó Endre, a spanyol tanár így válaszolt: miért, mit gondol, a török hódoltság tizenötödik évében hányan tudtak itt törökül?” Gőzgazdász.
Fülei-Szántó Endre ld. Kiss Zoltán – Sipos Béla. Fülei-Szántó Endre a bölcsész, nyelvtudós MEK.
A szerző: az MTA doktora, professor emeritus a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.