Kutatás-Kultúra kategória bejegyzései

Ókori védműrendszer a Kárpát – medencében A tájba írt történelem feltárulkozik, árulkodik, mesél – mindaddig őrizve titkát, míg észre nem vesszük jelenlétét, évezredekre visszanyúló mesélőkedvét szóra nem bírjuk. Nem hagyhatjuk magára! Ez a gondolat vezethette a gödöllői Szent István Egyetem lelkes kutató csoportját, Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna vezetésével, aki tizenöt éve foglalkozik a témával, kutatási eredményeiket előadásokkal, kiadványokkal, vándorkiállításokkal teszik szemléletesebbé, felhasználva… Tovább olvasom… →

Gábor Dénes szerint a jövőt, azt föl kell találni. Azt nem lehet megjósolni. A jövő a múlt folytatása és egyben tagadása a jelenen át. Minél több a változás a múlthoz képest, annál nehezebb a jövőt megbecsülni. A gazdálkodási egység a vállalat, a gazdaság szereplője, maga a vállalkozás. Vizsgálni lehet a vállalatokon belüli működést, továbbá a vállatokon kívüli működést is. A… Tovább olvasom… →

Készülő könyvem szemelvényeinek szemelvényei következnek. Itt az ideje, hogy végre megismerjük őstörténelmünket, melyet az ellendrukkerek sikerrel agyonhallgattak. Akinek nem inge, ne vegye magára… /Valószínűleg a többmint 100 000 éves Neander-völgyi, és a kb. 48 000 éve a mai Dél-kínai Szecsuan-tartományból elindult ősembereknek a mintegy 40 00 éve történt Kárpát-medencei [Km]-i találkozása, majd egy részüknek szinte elkerülhetetlen, [Km]-i genetikai összeolvadása szülte… Tovább olvasom… →

1. csokor „..a szkíták Eurázsiában évezredeken át tartó idők alatt uralkodó népcsoport voltak, s ma EURÓPÁBAN a magyarságot lehet utódnépnek tekinteni, akik megtartották az eredeti, agglutináló nyelvüket is.” Dr. Frank Walter Steinmeier 2017 óta német államfő. Külügyminiszteri beiktatása évében, 2007-ben megfogalmazta a berlini Városi múzeum szkíta kiállításának 5 kg-os katalógusa előszavában a német tudomány idézett állásfoglalását. 2.) A kb. 46… Tovább olvasom… →

Vannak véletlenek, vagy nincsenek? Higgyünk bennük, vagy ne? Mindenki maga döntheti el. Egy biztos: e cikkem megírása nem volt véletlen! Szenvedélyesen szeretem a könyveket, de helyszűke miatt otthoni könyvtáramat bővíteni már nem lehet, ezt felismerve és szem előtt tartva, mégis azon kapom magam a minap, hogy egy utcai könyvárus portékái között nézelődöm. Kezemben máris Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányai (Gondolat, 1983). Felkeltette… Tovább olvasom… →

A nekrológok mindig hosszú adatsorokkal kezdődnek, mikor, hol és mennyi kitüntetést és egyebet szedett össze munkássága során. De most hagyjuk a szigorú adatokat és inkább nézzük az embert!  Tudta mi az élet. Mert kénytelen volt megtanulni, hiszen Vajdahunyadról menekült a családja és már gyermekkorában szembesült a gonosszal és a „nincs” fogalmával. Az újságírással már az egyetemen összeszűrte a levet, vagyis az… Tovább olvasom… →

A Környezetgazdálkodás tantárgyat 1984-ben vezette be a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán évfolyamszinten, kötelező tárgyként Dr. Buday-Sántha Attila professzor. 1989-2011 között én is részt vettem a tantárgy tanításában, majd 2018-ban jelent meg Környezet-gazdaságtan, környezetgazdálkodás c. tankönyvem a Kossuth Kiadónál. Ebben párhuzamosan tárgyalom az elméletet és a gyakorlatot. A definíció. Madas Andrástól származik a környezetgazdálkodás ma érvényes definíciója: “A környezetgazdálkodás a természetes… Tovább olvasom… →

Az egy egyenletbe sűrített ökonometriai modellek ágazati és vállalati gyakorlatban egyaránt használt formái a termelési függvények, melyek nagy szerepet játszanak a termelési folyamatok leírásában. A termelési folyamat eredménye [volumene] nagy számú műszaki, gazdasági, természeti, társadalmi tényezőtől függ. Közgazdasági és műszaki elemzés útján határozhatók meg azok a termelési tényezők, melyek az adott gazdasági egységnél a legnagyobb hatással vannak a kibocsátásra. A… Tovább olvasom… →

Kertünkben van egy vadrózsabokor. Tövises ágainak sűrűjét csak koratavasszal lehet megzabolázni, metszőollóval védőkesztyűben. Akaratos, bizalmatlan nehéz közelébe férkőzni. Égő piros virágait viszont kétszer is kibontja évente – hagyva, hogy késő őszig gyönyörködhessünk benne. Már egy ideje figyelem, hogyan él különös szimbiózisban a tövében kinőtt görög liliommal. Ismeritek ezt a virágot? Hosszú sűrű, hegyes levelekkel borított szár tetején nőnek ki csodálatos… Tovább olvasom… →

Egyre több a levegőben a széndioxid, és melegszik az éghajlat. Klímakatasztrófa előtt állunk. Az aggodalom jogos. A katasztrófát azonban nem a melegedés és a széndioxid okozza, hanem maga a „klímavédelem”, amelynek a jelszavával felelőtlenül pazaroljuk a természet erőforrásait, és hatalmas mennyiségben bocsátunk ki a környezetbe egészség károsító szennyező anyagokat. A „klímavédelem” célja, hogy le kell csökkenteni, sőt előbb-utóbb teljesen ki… Tovább olvasom… →