Belpolitika kategória bejegyzései

Néhány napja, miután Trump amerikai elnök tahó viselkedése miatt hazazavarta Zelenszkij ukrán elnököt az Ovális szobából, Viktoria Petrovszka ukrán asszonyság kőbányai kényelmét felrúgva rögvest tüntetést hirdetett, szervezett X. kerületi nyugalmából, mint a kerület maroknyi ukrán lakosának önkormányzati elnöke.  Össze is jöttek a hívó szóra vagy 200-300-an, akik aztán fejük fölött kifeszített ukrán, meg magyar zászló alatt, a Széll Kálmán tértől… Tovább olvasom… →

2025.02.24. Álságosnak tartom a bírók mostani akciózását, mivel a bírói függetlenséget jelenleg érdemben semmi nem veszélyezteti, csak az önkényes, ideológiai elfogultság vagy csak egyszerűen az önkény alapján álló bíró “függetlenség” a jogszabályoktól. A többségében tisztességes munkát végző bírók mellett sajnos vannak bírák, akik egyfajta liberális jurisztokrata elitként az igazságszolgáltatás útján, bírói esküjüket megszegve felül akarják írni a nemzeti érdekeket védő… Tovább olvasom… →

A milliárd közeli kecóban kucorgó dunakeszi Ruszin pasa tudta, amíg hagyták neki, hogyan kell élni. Meg is adta a módját, ráadásul le sem kellett írnia, mit óhajt, elegendő volt csettinteni egyet az ügyeletes bakának, az meg lóhalálában hurcolta befelé a grillasztalt, az egzotikus bokrokat, a szaunát, a pezsgőfürdőt, a biliárdasztalt, úgy járt a keze, hogy nézni is tereh. Ruszin más… Tovább olvasom… →

Nem múlik el nap, hogy ne bizonyosodnánk meg arról, miszerint az Európai Unióba történő belépésünk erkölcsi kudarc. No nem az ott páváskodó honi hazaárulóink számára, hanem Magyarország józan és erkölcsileg úgymond „rendben lévő” polgárai számára. Mert ugyan ki vitathatná a mögöttünk hagyott évek tükrében, hogy egy velejéig korrupt, gyűlölködő, demokráciát hazudó, de azt csírájában elnyomó színtársulatról van szó, amely úgymond… Tovább olvasom… →

A történet még 1919 előtt kezdődik, amikor Jászi Oszkár megírja lázálmát a „Kelet-Svájcáról”. A „tudományosnak” kikiáltott munka, ha nem egy vesztes háború alatt jelenik meg talán érdekes vita alap lehetett volna amelyben talán még nagyobb szerepeket kaphattak volna a kisebbségi jogok, amelyek amúgy Európában az akkori viszonyok között a Magyar Királyságban szinte példaértékű volt. Én magam találkoztam még az 50-es… Tovább olvasom… →

A helytartó szigorú ellenőrzéseket tart. Itthon, ha éppen itt eszi a fene, akkor ellenőriz! Ha kell ledorongol, vagy akár lökdösődik is ha kell, vagy Szálasiékhoz hasonlóan Dunába lökdös, vagy utat mutat és mindig az „udvar” érdekeit nézi. Nem csoda, hogy a magyar helytartók, (nádorok) 1765-től már nincsenek, mert azóta csak idegen helytartók vannak még ha „magyarnak” is nevezik magukat! Az… Tovább olvasom… →

Magyar maga varrja kényszerzubbonyát A jegeces leheletű korai tél már elkezdte felfalni a november végi ősz langyos utolsó vacsoráját, amikor is egy ködös hajnalon szürke menet tűnt fel a Duna-parton. Csendben, szinte nesztelen lépkedtünk lehorgasztott fejjel egymás sarkában, zsebünkben gyömöszölt parizeres zsömlével, valószínű az utolsó reggelivel. Csönd volt, a fekete varjak is, akár a kolibrik, egyhelyben röpködtek és a rakpart… Tovább olvasom… →

A fiatalok már hála a jó Istennek nem ismerik ezt az 50-es évekbeli nótát, amelynek menetelésére tették tönkre hazánkat azok a kollaboránsok, akik egy nemzet testében mindig fellelhetők és – pénzért, jó pénzért – bármire kaphatók. A történelmünkben sajnálatos módon számtalan ilyen eset fellelhető a Csák Máték, Habsburg időkben az Eszterházy-ak, 19-ben a Kun Bélák, 48-ban a Rákosi Mátyások és… Tovább olvasom… →

Úgy tűnik nagy megkönnyebbülést okozott ez a Karmelita kolostorban is. Ahol szinte hallani lehetett annak a sziklának a dübörgését, amely a miniszterelnökünk melléről legördült! Nem kell nagy tudás annak észrevételéhez, hogy lássuk, ez az eredmény kedvező volt hazánk számára, ha másért nem is de azért mindenképpen, hogy a „nyomásember”, Mr. Pressman az a közeljövőben távozni fog hazánkból, aki nagy és… Tovább olvasom… →

Életünk folyamán sokszor elhangzik a fenti mondat, felszólítás. A család, ha kirándulni készül, de beborul az ég, az aggódó családanya megszólal, gyerekek, maradjunk inkább itthon, ilyen időben veszélyes elindulni. Ennél komolyabb, mikor arra figyelmeztetjük fiataljainkat, hogy ne külföldön keressék boldogulásukat, mert itthon is lehet tanulni, dolgozni, családot alapítani és sikeres karriert felépíteni. Persze elmélkedni és tanácsot adni könnyű, a valóság… Tovább olvasom… →