A Közgazdász első számát 1951. október 9-én publikálták. 2019 óta csak on-line működik. A Közgazdász számai letölthető a BCE Egyetemtörténeti Archívumból is. Keresővel is rendelkezik. 1951-2019.
Az első nyomdában, pontosabban a Szikra lapnyomdában készült Közgazdász szám 1953. szeptember 16-án került kiadásra, ekkor lett Gácsi Sándor a felelős szerkesztő. „Gácsi Sándorról közvetlen környezetében is kevesen tudták, hogy ő volt a Közgazdász című egyetemi lap alapítója, első szerkesztője. Láttam, hogy az egyetem elé homokot hordanak, tűzvédelmi céllal, mesélte egyszer. A Légókasszájában ötmillió forint volt arra, hogy azt felhordják a padlásra. Gácsi gépeket, autót kunyerált a honvédségtől, tanítási szünetet járt ki, rávette a hallgatókat, segítsenek, hordják föl a homokot. Ebből az ötmillióból lett a Közgazdász. Az első szám után az ötmillió maradékát, persze elvették a Közgazdásztól. A megjelent lapot engedélyezték, ugyanakkor államosították. Párt államosították. Az engedélyen az is szerepelt, hogy számonként hány oldalon jelenik meg a lap, hány képpel, fotóval. Ám Gácsi – abban a hitben, hogy felelősen ő szerkeszti a lapot – fényképet rendelt az összes vörösdiplomásról. Balszerencséjére négynél jóval többen voltak – talán száznál is. (Ennek oka a sztahanovista verseny volt. Minden szakon vállalták, hogy a tanulmányi átlagukat javítják. S. B.) Ő viszont a lapengedély és az ehhez illeszkedő költségvetés szerint a fotósnak csak négy képet számolhatott volna el. De ő mindet kifizette. Azonnal kirúgták a laptól. (Gondolom, alig várták a megfelelő alkalmat.) Erre ő perre ment. Csanádi György professzor, a Rajk-perben edződött kiváló jogtudós (Szőnyi Tibor védője volt, irgalmas ítéletet kért, de hiába, a forgatókönyvben nem irgalom szerepelt) azt mondta neki: ha megnyeri a pert, vizsga nélkül ad neki jogból ötöst. Megnyerte. A kártérítésként neki járó tízezreket 1956. október 24-re utalták át a pénztárba. Azóta adósa a rendszer. Az is, meg emez is, előre, amelyik most alakul. „Másfél évi küzdelem után nyertem meg a pert, amikor újra dolgozhattam volna, közbeszóltak az októberi események” – írta erről részletes önéletrajzában, a történet részleteit mellőzve”. Farkas Zoltán „Feljegyzések K. magatartásáról” – emlékezet-irat – Mozgó Világ, 1990. 4. sz.
A Közgazdász az 1954-1989 közötti években üzemi lap volt, vagyis nem az egyetem volt a fenntartója, hanem a Hírlapkiadó Vállalat, az irányítás pedig az egyetemi pártbizottsághoz tartozott. Lapgazda: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1951 – 1990)
Zsidi Vilmos a Budapesti Corvinus Egyetem levéltárvezetője szakmai beszámolójában a Közgazdász című lap levéltári példányainak restaurálásáról, a következőket írta. Budapest, 2019. november 11. „Figyelembe véve azt, hogy a korabeli Közgazdaságtudományi Egyetemen képezték a hazai gazdasági, diplomáciai és részben a politikai elit vezetőit, akkor nem lehet eléggé értékelni az egyébként rendkívül kritikus és őszinte lap szerepét az elit közvélemény-formálásában. Növeli a lapszámok értékét, hogy az Egyetem történetének erről az időszakáról eddig még nem jelentek meg átfogó történeti feldolgozások. Az újságsorozat a Budapesti Corvinus Egyetem Levéltárában őrzött iratanyagokban található információkat jelentős mértékben kiegészíti.”
Több, később nevessé vált újságíró a Közgazdásznál kezdte pályafutását. Pl.: Avar János, Bánki András, Betlen János, Bolgár György, Faklen Pál, Farkasházy Tivadar, Föld S. Péter, Halász Géza, Kaplár F. József, Lambert Gábor, Lipovecz Iván, Martin József, Pongrácz György, Poór Klára, Vince Mátyás, Zsubori Ervin.
A Közgazdász meghatározó főszerkesztője volt Farkasinszky Tiborné, sz. Halay Edit, aki legtöbb ideig, 21 évig vezette a lapot 1972-1993 között.
Komócsin Sándor a Közgazdász volt újságírója ezt írta: „Kedvenc főnököm Halay Edit. Ő volt a budapesti közgáz lapja, a Közgazdász felelős szerkesztője az 1970-es és 1990-es évek között. Ennek második felében volt a főnököm. Editke, ahogy hívtuk, többször megóvott attól, hogy hülyét csináljak magamból egy balos véleménycikkel vagy egy félreérthető megjegyzéssel. Folyton feszegette az öncenzúra határait, ha egy cikket nem hozott le, világossá tette, hogy úgy gondolja (ahogy ő fogalmazott időként): ezért keresztre feszítenék. Mármint kirúgnák az állásából az agitációért és propagandáért felelős elvtársak. Annyira vicces manapság egyeseken látni a hasonló aggodalmakat, mármint, ha szeretjük a fekete humort.”
Komócsin Sándor. Szilánkságok. 2019.
Halász Géza írta. „Volt-e titka a régi Közgazdásznak. [] A szerkesztőség melletti szoba volt a diákszervezet vezetőinek a szobája (KISZ), a két szoba közt pedig ajtó, mindig nyitva. Késhegyig menő viták zajlottak itt, zengett az emelet, hogy csak ma is ismert neveket említsek a vitázók közül: Németh Miklós, Nagy Sándor, Bauer Tamás, Betlen János. Nem voltak tabu témák, nem volt fék a szájon. [] A Közgazdász Halay Edit főszerkesztővel az élen nem fogta be a száját. Közgazdász. 2008. 3. sz.”
Gőzgazdász című humorkönyvet 1973-ban (az egyetem 25.születésnapjára) jelent meg, Farkasházy Tivadar és Halász Géza állította össze. Borítóterv: Nagy János Tipográfia: Grausz Péter.
Sánta Kamatláb. Közgazdász Humor. 1920-1995. Megjelent az önálló közgazdasági felsőoktatás beindításának 75. évfordulóján. Szerkesztette: Szigeti Endre. Borító, internetes változat: Halász Géza. AULA KIADÓ, 1995.
A Közgazdászban és a Gözgazdászban. (Sánta Kamatláb) számos szöveges és rajzos humoros írás jelent meg. Ld. pl. továbbá Halász Géza Show. Farkasházy Tivadar egyetemi évei (1964-1969) alatt, majd 1972-1975 között a Közgazdászban publikálta humoros, sokszor rendszerkritikus írásait. Pl. Fülig Jimmy sorozatában belül Fülig Jimmy vizsgázik. (Rejtő Jenő. Piszkos Fred a kapitány könyvét plagizálva)
1988-tól a humor eltűnt. Humoros rajz (készítette Halász Géza) utoljára a Közgazdász 1987. 6. számában jelent meg. Úgy tűnik, hogy a humor iránti igény nagyobb a diktatúrákban, mint a demokráciákban. Az országos helyzet hasonló. 2003 után a humor már például csak a Népszavában, HVG-ben, Hócipőben, 1993-as megszüntetéséig Ludas Matyiban, Kreténben (1994-2009, majd 2019-) és 2023-tól a Ludas Mátyásban maradt meg. Humoros lap még 1994-től a Zseb-Garfield. Ennek oka az lehetett, hogy a diktatúrában a humort ellenőrizni lehetett, a demokráciákban már nem. A rendszerváltás után a politikusok azzal szembesültek, hogy a humort már nem tudják ellenőrzésük alatt tartani, viszont nem akartak nevetségessé válni, ezért inkább, ahol lehetett, visszaszorították vagy megszüntették. Miután Magyarországon is két politikai formáció van, nevezzük jobb és baloldalnak, így pl. a baloldalhoz sorolható lapok a jobboldali politikusokat figurázzák ki (ezek vannak többségben) és fordítva is így van.
Egy példa. Politikai gazdaságtan vizsgán történt. Kérdés: Mi a különbség a kapitalizmus és a szocializmus között ? – Az, hogy míg a kapitalizmusban az embernek ember által való kizsákmányolása folyik, addig a szocializmusban pont fordítva. (Ezt lehetett publikálni, azzal, hogy nem Én hanem a buta vizsgázó mondta.) Közgazdász. 1978. 13. sz.
Ismeretlen szerző, a marxista-leninista elmélettel is viccelődni mert. Lineáris filozófia. Ismeretes, hogy gomba módra szaporodnak a határtudományok. Ennek ellenére a matematikát és a filozófiát összekapcsoló tudományág mind a mai napig nem fejlődött ki. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy tevékenységem e téren hézagpótló. Kidolgoztam a lineáris filozófiát, amely az algebra eszközével vizsgálja a filozófiai problémákat. Módszerem segítségével egy sor régóta vitatott kérdés megválaszolható. Például az is, hogyan lehet Marxból kifejezni az X-et ?
Marx=Karl (1)
az egyenlet átrendezésével
X= KARL/MAR (2)
adódik, amiből egyszerűsítés után a következő általános érvényű képletet kapjuk:
X= KL/M (3)
ahol:
K= Konstans elvi alapok,
L= Lenin-féle változók,
M= Materializmus, úgyis, mint közös nevező,
X= az ismeretlen, amelynek minden kommunista előtt is ismertnek kell lennie.
Közgazdász. 1972. 20. sz.
Gözgazdász, humoros írások. Akik mesélnek, fényképek is fel vannak töltve. 1996. 75 éves az egyetem. Apropó időszámítás… Egy orvos, egy mérnök és egy közgazdász vitatkozik, melyikük szakmája a legősibb. Természetesen az enyém – mondja az orvos –, hiszen Ádám oldalbordájának operációja már orvosi műtét volt. Igen ám – mondja a mérnök –, előbb azonban meg kellett teremteni a világot az őskáoszból. A közgazdász halkan közbeszól: – … és mit gondolnak, uraim, ki csinálta a káoszt?
Szentirmay László az egyetem közéleti klubjáról, a Polvaxról megjelent könyvében (Szentirmay László. Polvax: civilkurázsi: egy politikai klub a Kádár- és az Orbán-korban. Budapest. Ir-ma Szamizdat Kiadó. Promo Data Kft. 2018.) azt írja, hogy a Közgazdász újságot 1972 és 1992 között szerkesztő Halay Edit működése alatt a Közgazdász a bátor hangvételű egyetemi lapok közé tartozott, és egy összetartó közösség, szellemi műhely alakult ki körülötte. Az éles mondatok miatt az egyetem vezetése többször figyelmeztetésben részesítette a cikkek szerzőit.
A mindennapok gyakorlatában az 1988 május végi pártértekezletig kevés érzékelhető változás következett be. Halay Editet, a közgazdász főszerkesztőjét megrótták azért, hogy a pártból éppen akkor (1988. április 8-án) kizárt Király Zoltán képviselővel, szerkesztő-riporterrel készített interjút az egyetemi lap.
Hegedűs István. Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén. Médiakutató, 2001. 2. sz.
Ld.: Pletykák helyett…Interjú Király Zoltán képviselővel. Közgazdász. 1988. 9. sz.
A Közgazdász (hetilap, 1951–2019) Wikipédia cikkét 2024. január 3-án készítettem el.
A szerző az MTA doktora, professor emeritus a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.