Brüsszel (Volodomir) Péter langyos söre Nagy szenzációt csinált Nagykanizsán Brüsszel (Volodomir) Péter, amikor is bejelentette, hogy a megyei jogú zalai városban 5 százalékkal vezet a Fidesz előtt a Tisza. Minden bizonnyal az vezet, az a városi atyámfia vagy lánya, akiről, nemhogy én a Rákos-patak menti XVI. kerületben, de egyetlen Nagykanizsán élő sorstársam sem tudja (tudhatja), hogy kicsoda, mert a szenzáció… Tovább olvasom…
Két Magyarország fog összecsapni a jövő évi választásokon, és egy nyílt levél ennek az összecsapásnak a látványos nyitánya Ismert közéleti személyiségek egy csoportja nyílt levelet intézett az ukrán néphez, de, mint az általában lenni szokott, az igazi „címzett” nem az, akit formálisan megneveznek. Azaz: esetünkben nem az ukrán nép, hanem Orbán Viktor és rendszere. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a… Tovább olvasom…
A kor, amelyben élünk, betegít Némi magyarázattal tartozom írásom címét illetően. A címbéli első szó valódi sírokra utal. Azokéra elsősorban, akiknek a halálát – merthogy nemrégiben hunytak el – tudomásul kellett vennünk, bármennyire is megfájdította szívünket elmenetelük ebből a világból. A másik szó személyesebb, valódi sírásra utal. Kezdjük is az elsővel! Az ember nem jós, nem tudja kitalálni, hány temetésen kell… Tovább olvasom…
A városállam helytartója Isten kegyelméből őfelsége I. Gergő! Mindenben határozottan dönt. Ő állam az államban. Rá semmilyen szabály és törvény nem vonatkozik. Magyarországnak és a kormányának pedig COKI. Tudják, a középső új felmutatva! Mi az, hogy leinkasszózzák őfelsége számláját? És ráadásul még a”Dubaj” felépítéséhez sem akar hozzájárulni! Hát mi van itt! Már semmi sem szent és egy kis tisztelet sem… Tovább olvasom…
Mikor e sorokat írom, a székelyföldön a szokásos pünkösdi búcsújárási ünnepségekre gyülekezett a Kárpát-medence magyarsága. A hagyománytisztelés a magyarság vérében van, és ez nem is rossz, erőt ad, élteti a reményt, amire most nagy szükség van. Nézem a hatalmas tömeget, és hallgatom a miséző pap ájtatos prédikációját, aztán énekelnek a hívők, felcsendül a régi ének; „Krisztus kenyér s bor színében… Tovább olvasom…
„Itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse…” – dalolták gyermekkoromban a május elsejei felvonulásokon, a munka ünnepén. Azok az idők szerencsére elmúltak, fátyol rájuk, talán már nincsenek is sokan, akik a „szállj csak zeneszó, ének, / ébresszed a magyar népet!” strófával végződő dalt el tudnák énekelni. Arra viszont egyáltalán nem emlékeztem, mi több, az elmúlt négy héten, tehát április… Tovább olvasom…
Két rövid hír ugyanarról és ugyanabban az ATV-ben. Az első olyan, mint egy mindenből is kizárt, mostoha áldozati bárány figyelemről, békességről, árokugrásról szóló rimánkodó mekegése, a másik ellenben akár egy emberszabású fekete csimpánz gúnyról, kárörömről rikoltozó epeömlése. Nem égbekiáltó, de mindkettő a BOK-csarnokban megalakult Harcosok Klubjáról ad eléggé sajátos hírt, ahogyan azt a magyar szabad sajtótól, tudják, attól a „függetlenobjektívtól”… Tovább olvasom…
Megosztva 2025-05-24 07:19 A Die Welt újság szerint a németek több mint fele fontolóra venné a külföldre költözést, egy YouGov által készített új felmérés alapján. A válaszadók a migrációt és a gazdasági kihívásokat jelölték meg a távozás fő okaként. A felmérés szerint a megkérdezettek 31%-a „mindenképpen” külföldre költözne, ha teljesen szabadon dönthetne, munkahelyi, magánéleti vagy pénzügyi korlátok nélkül. További 27%… Tovább olvasom…
Hosszú évekkel ezelőtt, a kilencvenes évek végén, egy kis aradi cukrászdában beszélgettem régi barátommal, az akkor még miniszter Tokay Györggyel, és sokat nevetve felelevenítettük a múltat, a „tincsiben” (ifjúsági cukrászdában) eltöltött órákat, ahol „komoly” dolgokról, akkor csak suttogva lehetett beszélgetni. Aztán visszaléptünk a jelenbe és én parlamenti munkájáról kérdeztem. Gyuri sokat mesélt, dolgokat, melyek számomra, a „hazatérő” emigráns számára nagyon… Tovább olvasom…
„Magyarnak lenni büszke gyönyörűség” – írta gyönyörűséges versében, a Magyarnak lenni címűben jó régen, még 1919-ben bizonyos Sajó Sándor költő, tanár, aki Ipolyságon született. A hely ma Szlovákia. A jeles embert a vers miatt egyesek „leirredentázták”, ami ugye azt jelenti, rossz néven vették, hogy az illető vissza akarja, szeretné szerezni az akarata ellenére idegen uralom alá került népének jussát, területét… Tovább olvasom…
