Életem legnehezebb óráiban – pedig volt ilyen elég – sem voltam pesszimista, mindig élt bennem a remény, hogy a rossz elmúlik, a válságból kimászom, kitisztul felettem az ég, szóval nem hagytam el magam. Talán a korral is jön valami „borúlátás”… lehet, de tudom, hogy ma ez valamivel több. Már régen sötét fellegek gyülekeznek felettünk, Európa, a Nyugat, az egész keresztény civilizáció… Tovább olvasom…
Igen, ez nem vicc, ez a mai valóság, mindenki visszaüt, még ha nem is bántották. Betegek vagyunk mi emberek, tisztelet a kivételnek. Az agresszió már elkezdődik az iskolákban. Ami időnkben is volt birkózás, verekedés a szünetekben, de nem lőttük szitává iskolatársainkat. Az Államokban szinte napirenden az ilyesmi, de már a csendes, békés Finnországból is szomorú hírek érkeznek. Az általános világszemlélet… Tovább olvasom…
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) 1953-1989 között működött ezen a néven. A kutatásaim során a legfontosabb forrásom a Közgazdász volt, aminek első számát 1951. október 9-én publikálták. A vallás a nép ópiuma. Karl Marx egyik leggyakrabban idézett és átfogalmazott kijelentése, miszerint a vallás a nép ópiuma, a filozófus 1843-ban született írásából, „a hegeli jogfilozófia kritikájához” című művének bevezetőjéből származik…. Tovább olvasom…
Nem nehéz a migrációt beazonosítani, mint folyamatot Európában. Ez már túl komoly lett ahhoz, hogy egy kézlegyintéssel elintézzük a dolgokat. Itt már a bőrünkről van szó, de nem csak a mienkéről, hanem a gyermekeinkéről és az unokáinkéról is. Nélkülünk, de rólunk döntenek a fejünk felett! Richard Coudenhove-Kalergi Tokióban született, majd iskoláit először Csehországban, majd Ausztriában, a híres Theresianumban végezte. Az… Tovább olvasom…
A mai világunk tele van meglepetéssel. Ki gondolta volna, hogy az élet egy hónapokig tartó szappanoperával lepi meg a nagyérdemű olvasóközönséget. Nos, természetesen a Varga, Magyar párosra gondolok, hiszen nincs nap, nincs óra, nincs perc, amikor nem ők folynak még a csapokból is. Bocs, hogy ilyen közhelyeket használok, de úgy tűnik, mintha ilyen soha az életben nem történt volna meg,… Tovább olvasom…
Ami a beszédből kimaradt Hosszú évtizedek folyamán három országban volt alkalmam március 15-ét ünnepelni. Gyermekkoromban a revíziós és nem kicsit „irredenta” Magyarország fővárosában még rövidnadrágban szaladtam a szép tavaszi napon az iskolába, ahol nagyobbacska koromban már a Nemzeti dalt is elszavalhattam. A negyvenes évek elején apám nyakán lovagolva néztem a tömeget a tüntetéseken, ahol a „vesszen Trianon” és „Nem-nem soha”… Tovább olvasom…
Kora reggel hallgatom a bajorokat, a napi hírek között a megemlékezés 2004. március 11-re. Régi helyszíni felvétel, spanyol nyelven a jajveszékelés, sírás, sikoltozás. A madridi helyi érdekű vasúti szerelvényeken hatalmas mennyiségű robbanóanyagot robbantottak, a szörnyű pusztítás után közel 200 halálos áldozatot és 1800 sebesültet siratott Spanyolország. Két és fél évvel előtte, 2001. szeptember 11-én az amerikai terrortámadás volt a tragikus… Tovább olvasom…
Mi is a fogalomzavar(?),- kérdezhetjük-. Nos, szakértők szerint, ha valaki egy szót, egy kifejezést, ami tulajdonléppen egy fogalmat takar, rosszul értelmez, nem a megfelelő értelemben használ, akkor foglomzavarról beszélünk. Tovább lépve, a tudományos megállapítás szerint, ez a zavar egy mentális zavar. A boncolgatást folytathatnánk, mert a mentális zavar tudományos meghatározása is vitás, nem beszélve arról, hogy mai zavaros világunkban, már… Tovább olvasom…
Hallgatom a bajor rádiót, idén is, mint minden évben hamvazószerdán összeültek a német politikai pártok, hogy megbeszéljék a legfontosabbat. A hetek óta tartó tüntetések, tiltakozó felvonulások és blokádok ezen a napon is folytatódtak, egyes helyeken a szerdai találkozásokat biztonsági okokból leállították. Az évek óta botladozó német politika történelmének talán egyik legsötétebb zsákutcájában botorkál. A német paraszt az utcára vonult traktoraival,… Tovább olvasom…
„Ádám: Megy-é előbbre majdan fajzatom, Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen, Vagy, mint malomnak barma holtra fárad, S a körből, melyben jár, nem tud kitörni?” Madách: Az ember tragédiája Álomból ébredve? Úgy érzem magam, mint aki Az ember tragédiája előadásán ülve elaludt, és most felébredve szétnéz országában, a világban, majd megkérdi: -Ez már az Eszkimó szín? Barangoljuk előbb körbe a világot, utána… Tovább olvasom…
