FRISSÍTVE 2023. JÚL. 15. DU. 11:14
PEKING – Kína fokozza erőfeszítéseit, hogy leszoktasson a külföldi technológiáról az első nyílt forráskódú asztali operációs rendszerének (OS) piacra dobásával a múlt héten, de felfelé ívelő feladat előtt áll, hogy polgárait széles körben használhassák. Az OpenKylin névre keresztelt operációs rendszer, amelyet az állami tulajdonú China Electronics Corp fejlesztett ki – 1989-ben saját gyártású félvezetők, szoftverek és távközlési termékek gyártására – a célja, hogy felváltsa a piacon jelenleg uralkodó külföldi tulajdonú szoftvereket. Nem határozott meg határidőt ennek elérésére. A projekt Peking legújabb lépése az önellátás növelésére az Egyesült Államok „nemzetbiztonsági” aggályai miatt érvényben lévő technológiai szankciók közepette – például a Huawei és a ZTE ellen.A kínai hatóságok 2019-ben elrendelték az összes kormányhivatalt és közintézményt, hogy három éven belül távolítsák el a külföldi számítógépes berendezéseket és szoftvereket.
„A jelentősebb szoftverek nagy részét, különösen a Windowst, amerikai cégek irányítják” – mondta Ben Leong, a Szingapúri Nemzeti Egyetem számítástechnikai professzora.“Semmi sem akadályozza meg az Egyesült Államokat abban, hogy olyan törvényt fogadjon el, amely arra kényszeríti az amerikai vállalatokat, hogy hagyják abba Kína és a kínai vállalatok támogatását.” Kína még mindig nagyon messze van attól, hogy kiszorítsa az inkumbenseket, mint például a Microsoft Windows és az Apple MacOS rendszerét.A webes forgalmat elemző Statcounter szerint 2022 júniusában a Windows az asztali operációs rendszerek körülbelül 85 százalékát teszi ki Kínában. A MacOS az elmúlt években körülbelül 8 százalékra növelte piaci részesedését.A jelenlegi szankciókon túlmenően az Egyesült Államok állítólag olyan további jogszabályokon töpreng, amelyek megtiltják az amerikai befektetéseket olyan kínai vállalatokba, amelyek olyan fejlett technológiákon dolgoznak, mint a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítás.
A Linux-alapú OpenKylin elindításakor a tisztviselők támogatást kértek a kapcsolódó iparágaktól, hogy Kínát technológiai hatalomként mozdítsák elő. A nyílt forráskódú szoftverek célja, hogy nyilvánosan elérhetők legyenek más felhasználók számára, hogy segítsék a fejlesztést, ösztönözzék a nagyobb használatot és az innovációt. Az OpenKylin a Windowshoz hasonló felhasználói felülettel rendelkezik, kínai és angol nyelven érhető el, és olyan előre telepített alkalmazásokkal rendelkezik, mint a Firefox webböngésző és egy kínai fejlesztésű irodai programcsomag, amely Microsoft Word és Excel dokumentumokkal működik.A kihívás azonban az, hogy az emberek elfogadják az OpenKylint, mivel az átlagos számítógép-felhasználókat valószínűleg jobban foglalkoztatja, hogy az általa használt programok és alkalmazások működnek-e, mint maga az operációs rendszer. Az egyik technológiai rajongó, aki a Xiaohongshu kínai közösségimédia-alkalmazáson tette közzé tapasztalatait, bemutatta az operációs rendszer érintőképernyőjének funkcióit és a képszerkesztő szoftver futtatásának képességét, de megjegyezte, hogy vannak javítandó hibák.
Kínának létre kell hoznia egy olyan szoftverfejlesztő ökoszisztémát, amely még vonzóbbá tudja tenni a szoftvert a felhasználók számára ahhoz, hogy ez a saját gyártású operációs rendszer elterjedjen – mondta Leong professzor.„Kína számára az lenne a szent grál, hogy az OpenKylin rendelkezzen minden olyan szoftverrel, amelyre a kínaiaknak szüksége van, hogy ne kelljen amerikai vagy nyugati cégek által gyártott termékekhez fordulniuk.” Az Egyesült Államok 2019-ben megtiltotta a Huawei üzleti tevékenységét Amerikában kémkedési és szellemi tulajdonjogi aggályok miatt, és arra kényszerítette a kínai telekommunikációs óriást, hogy fejlessze ki saját, HarmonyOS nevű operációs rendszerét, amelyet ma már okostelefonjain is használnak. Az Androiddal hasonlóságot mutató operációs rendszer más termékein is fut, például okosórákon és táblagépeken. Manoj Harjani úr, a szingapúri S. Rajaratnam School of International Studies kutatója azt mondta, hogy Kína is szorgalmazhatja saját, saját gyártású operációs rendszerét a hatalom vagy a státusz demonstrációjaként, bár az operációs rendszer fejlesztése nem azonos a tervezéssel. chipek vagy kvantumszámítógépek.
Egy ilyen őshonos szoftver elindítása a társadalom feletti hatalom gyakorlásának egyik módja lehet – tette hozzá. „A mindennapi életet alátámasztó technológiai halmaz egy újabb darabjának ellenőrzése logikus, tekintettel arra a szintre, amelyet Kínában az állam már gyakorol az interneten keresztül.” A kínai média úgy értékelte a fejlesztést, mint egy újabb lépést a nyugati technológiákra való támaszkodás csökkentése felé. A kormány 2021-ben bemutatta azt a tervet, hogy 2025-ig „két-három nemzetközi befolyással rendelkező nyílt forráskódú közösséget” hoz létre azzal a céllal, hogy fellendítse szoftveriparát. Az ilyen közösségek gyorsan növekedtek, és a kínai felhasználók mára a második legnagyobb közreműködői a népszerű GitHub kódmegosztó platformnak az Egyesült Államok után.
Harjani úr, aki a technológia szabályozására és irányítására specializálódott, úgy véli, hogy a tömeges átvétel csak akkor fog beindulni, ha az emberek olyan számítógépeket vásárolnak, amelyekre alapértelmezettként előre telepített OpenKylin van, ami eltarthat egy ideig. Manapság egyre többen hagyják ki az asztali számítógépek birtoklását, mivel az okostelefonok kielégítik számítástechnikai igényeik nagy részét, mondta. “Még ha az OpenKylin kiváló alternatívája más operációs rendszereknek, nehéz látni, hogy a legtöbb felhasználó erőfeszítéseket tesz egy új operációs rendszer telepítéséhez.”
Forrás: The Straits Times