A hivatalos klímaelmélet szerint az éghajlat melegedését főleg az ipari eredetű széndioxid okozza, és ha nem tudjuk ennek emisszióját korlátozni, lehetőleg „klíma-semlegesen” zérus szintre csökkenteni, katasztrofális globális melegedésre kell számítani. Ez azonban több szempontból is vitatható. Az elmúlt 600 millió év kb. 95 százalékában az éghajlat sokkal melegebb volt, mint most, az átlagos
hőmérséklet gyakran érte el a 22-23 C fokot, szemben a mai kb. 15 C fokkal, és a levegő széndioxid tartalma is sokkal nagyobb volt, mint most. Nem voltak gleccserek, az Északi Tenger nagy része télen (hat hónapig tartó folyamatos sötétségben) befagyott, tavasszal és nyáron (hat hónapig tartó folyamatos napsütésben) felolvadt. Ha ez az állapot akkor nem okozott klímakatasztrófát, most sem okozhat.
Márpedig nem okozott. A meleg, széndioxid dús levegőben hatalmas növényzet alakult ki, bőséges táplálékot biztosítva az állatvilág számára. Nőtt a biológiai sokszínűség, új fajok alakultak ki. Az utóbbi 65 millió évben azonban a hőmérséklet kb. 8 fokot csökkent, és kb. 2 millió évvel ezelőtt megkezdődött egy nagy jégkorszak, amely a mai napig tart. Ez azt jelenti, hogy jelenleg jégkorszakban élünk, miközben aggódunk a melegedés miatt.
A 2 millió év óta tartó jégkorszakban voltak nagyon hideg időszakok, amikor a kiterjedő sarkvidéki jegesedés miatt Európa nagy részét több száz méter vastag jég és hó borította, és voltak a mostanihoz hasonló „interglaciális” korszakok, amikor a jegesedés visszahúzódott. A nagy eljegesedések átlagosan kb. 100 ezer évig tartottak, míg az interglaciális időszakok időtartama általában csak pár ezer év.
Nem tisztázott, mi okozza a hőmérséklet ingadozásokat. Milutin Milankovics elmélete szerint, (amelyet Bakács György pontosított), a fő ok az, hogy ciklikusan változik a Föld keringési pályája a Nap körül, és változik a forgási tengely dőlési szöge is 22,1 és 24,5 fok között:
A dőlés egyetlen fokos megváltozása esetén az éghajlati övek kb. 110 kilométerrel eltolódnak a sarkok felé vagy az egyenlítő felé. Ha pl. az északi féltekén az éghajlati övek dél felé tolódnak, Olaszországban nem érik be az olajbogyó, ha pedig észak felé tolódnak, Norvégiában is lehet szőlőt termelni.
A mai napig tartó interglaciális időszak (holocén) kb. 11 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Néhány évtized alatt zajlott le Európában egy kb. 6-8 fokos hőfokesés, majd ezt követte, ezer évvel később, néhány évtized alatt egy kb. 7 C fok mértékű hirtelen melegedés. Hasonlóan gyors hőmérséklet változások azóta nem fordultak elő.
A holocén kezdetén a gyors globális felmelegedés tette lehetővé a mezőgazdasági termelést, ezzel az emberi civilizáció kialakulását. Az éghajlat azóta is állandóan változik. A mostaninál kb. 4 fokkal volt melegebb a bronzkori meleg időszakban, és kb. 3 fokkal volt melegebb a római kori meleg korszakban.
Példaként említhetjük, hogy Julius Cesar galliai hadjárata idején a római katonák rövid nadrágban vívták a csatákat, a 30 éves háború idején pedig a harcosok több rétegű meleg gyapjú ruhát és vastag meleg sapkát viseltek.
Az utóbbi 10 ezer év leghidegebb időszakára esik az iparosodás kezdete, amelyhez képest most aggódunk a melegedésért.
A hivatalos klímaelmélet szerint a globális melegedés azért okozhat katasztrófát, mert az emberiség túl sok széndioxidot bocsát ki, amely elnyeli, csapdába ejti a felszínről kiinduló infravörös hősugárzás jelentős részét. Azt azonban elfelejtik megmondani, hogy a felszíni hősugárzás spektrumából a széndioxid csak két keskeny hullámhossz sávot nyel el, ezért a teljes kisugárzás legnagyobb része
számára a széndioxid átlátszó, és hogy a bolygó felszínének 2/3 része felett állandóan felhőtakaró van, amely széndioxid nélkül is elnyeli a kisugárzás teljes spektrumát.
A hivatalos klímaelmélet figyelmen kívül hagyja a vulkáni tevékenységet is. A vulkánok többsége a földkéreg lemezek törésvonalai mentén található, főleg az óceánok mélyén, ahol sok száz víz alatti aktív vulkán folyamatosan ontja a széndioxidot a tengervízbe. Ezekkel azonban a hivatalos klímatudomány nem foglalkozik. Azt sem tudjuk, hány víz alatti vulkán lehet, és milyen mennyiségű ezek széndioxid
emissziója. Nem történt ezzel kapcsolatban semmiféle felmérés, publikációk sincsenek.
A tengervíz széndioxid elnyelő képessége függ a víz hőmérsékletétől. Ha a tengervíz melegszik, az oldott széndioxid egy része kibugyog a levegőbe, hasonlóan a melegedő szódavízhez. Ez lehet az oka annak, hogy egyes időszakokban a melegedés megelőzte és nem követte a levegő széndioxid tartalmának növekedését, amint azt pl. Szarka László Csaba is az akadémiai székfoglaló előadásában bemutatta.
Jégkorszakban élünk, szerencsére annak enyhébb, interglaciális korszakában.
Vajon mire számíthatunk a jövőben? Három lehetőség jöhet szóba:
A) Bizonytalan ideig tovább tart a jelenlegi interglaciális korszak, +/– néhány fokos ingadozással.
B) Hamarosan befejeződik a jelenlegi interglaciális korszak gyors 8-10 fokos lehűléssel.
C) Hamarosan befejeződik a jelenlegi nagy jégkorszak gyors 6-8 fokos melegedéssel.
Senki nem tudja, mi a helyes válasz. A bizonytalanságok ellenére magabiztos jóslatokat hallhatunk a kilátástalan jövőről, ha nem csökkentjük a széndioxid kibocsátást.
Példa néhány jóslatról:
2008. december 14-én Al Gore egy németországi TV interjúban úgy nyilatkozott, hogy 2014-ig az északi sarkvidéken a jég teljesen el fog olvadni.
2009-ben nyilatkozta Károly herceg, hogy már csak nyolc évünk van, hogy megmentsük a Földet. Ugyancsak 2009-ben nyilatkozott Gordon Brown brit miniszterelnök, aki szerint már csak 50 napunk van a Föld megmentésére.
2013-ban az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete (US Navy) közé tette a prognózisát, amely szerint az Arktisz (északi sarkvidék) 2016-ig jégmentes lesz.
Minden történelmi korszaknak volt apokalipszis élménye, félelem a világ végétől, a pusztulástól, amely büntetésül súlyt le az emberiségre, az elkövetett bűneink miatt. Ez történt a késő középkori és kora újkori kis jégkorszakban is, amikor zsidókat gyilkoltak le és boszorkányokat égettek meg, mert állítólag ők okozták a hideg, nyirkos éghajlatot, a kibírhatatlan időjárást, az árvizeket, a jégveréseket, a pusztító
viharokat, a tönkrement gabona terméseket, a tehenek tejének elapadását, a pestis, és fekete himlő járványokat. Nem kellene most is ugyanilyen hibába esni. Érdemesebb természetes okokat keresni.
2024. január
Dr. tech. Héjjas István,
FORRÁSMŰVEK
List of periods and events in climate history,
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_periods_and_events_in_climate_history
History of Earth’s Climate, https://www.dandebat.dk/eng-klima5.htm
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete, Corvina, 2017.
Jean M. Grove: The Little Ice Age, London/New York, 1988
Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem, Cser Kiadó, 2021
H. H. Lamb: Climatic History and the Future, London, 1977
Félrevezető klímaprognózisok, https://klimarealista.hu/klimaprognozisok-ot-evtizeden-at-baklovesekmellefogasok-alaptalan-panikkeltes-ot-evtizeden-at/
Szarka László Csaba akadémiai székfoglaló előadása a Tudományos Akadémián, 2019. szept. 17.
https://www.youtube.com/watch?v=X1tyzRnbLl0
F. M. Miskolczi: The Greenhouse Effect and the Infrared Radiative Structure of the Earth’s Atmospher,
https://klimarealista.hu/wp-content/uploads/2021/02/DES111.pdf
Csak egyetérteni lehet vele!
Olyan korban élünk, amelyben a kritikus embereket, horribile dictu kényelmetlen kérdéseket feszegető tudósokat, orvosokat, de bizony publicistákat is drákói szigorral próbálnak elhallgattatni. Olyan korban élünk, amikor egyébként nyilvánosan hozzáférhető fejlesztési-kutatási anyagokat szélesebb publikum számára megismertető emberek hatalmas munkával összeállított videóit például percekkel a megjelenés után törlik, vagy tartalmát csökkentik.- írta egy magát felfedni nem akaró ember a nagyvilágból. Mert, ugye, “aki igazat mond, annak betörik a fejét:”
A Föld életében a glaciális és interglaciális, a hideg és a meleg korszakok váltották egymást, amelyben a CO2 százalékos aránya is változásban volt. PL. a karbonkorban a levegő széndioxid tartalma 16-szorosa volt a ma mért értékeknek, bolond módra szaporodtak a növények, melynek tudható be a jelenleg rendelkezésünkre álló energiamennyiség, az olaj és a szén.
Lowell Ponte, amerikai író és publicista 1976-ban azt állította (The Cooling), hogy még 2000 előtt a Föld várható kihűlése rengeteg problémát fog okozni!
Majd jött a világ egyik legbefolyásosabb embere, a kanadai milliárdos, különböző jelentős (pl. ENSZ) szervezetek elnöke vagy elnökségi tagja, Kofi Annan főtanácsdója, aki Svante Arrhenius üvegházhatásról alkotott téves értelmezését felkarolva meggyőzte a befolyásos politikusokat, médiumokat, tudományos szervezeteket az elmélet mindent elsöprő igazáról.
Erre köss csomót!
A levegő túlnyomó része, tömegének a 95%-a az alsó 20 km-es rétegben van. 80 km fölött már csupán tömegének 0,001%-a található! Széndioxid tartalma 0,0407% és ebből az egész emberiség által produkált CO2 összesen 3%, amely a fajsúlyánál fogva az alacsony (és nem a magas) légkörben található. Mennyisége az emberi beavatkozás nélkül is folyamatosan változott. Érezhető, hogy mennyire abszurd ezt az ember által produkált mennyiséget a Föld egyes számú közellenségének kikiáltani. A széndioxid nagy részét egyébként a nagy tengerjáró hajók bocsájtják ki. A klímahisztisek a „zöld energia jegyében” az orosz fóbia termékeként a tankerhajókkal szállíttatják maguknak az LNG-t és nyersolajat, ezáltal éppen a légkör nagyobb szennyezettségét okozva! A széndioxid a növények életeleme. Amikor az iparosodás elkezdődött, a kenyérgabona és más haszonnövények mintegy 70%-os termelésnövekedése volt észlelhető. A bio-kertészetek is ezt a gázt vezetik be az üvegházaikba. Ez az „üveghát” egy zárt rendszer, míg a légkör nyitott.
Teljesen logikus: ha a Föld forgástengelyének dőlésszöge megváltozik, akkor az egyenlítő kvázi északabbra vagy délebbre kerülhet, ami megváltoztatja az adott területen a napsugarak földfelszínnel bezárt hajlásszögét is. Minél nagyobb, annál több energia jut a földfelszín ugyanakkora területére. Ez nagyobb hőmennyiséghez vezet. Minthogy az is igaz, hogy a földtörténeti korokban a lehűlés és a felmelegedés ciklikusan változik.
A Föld forgástengelyének változásairól vannak tudományos magyarázatok, de ezeket a gazdasági érdekeket hajszoló „tudós” politikusok lesöprik a tudomány oltáráról! A Kyotói Egyezmény, amely a széndioxid-kvótákat és az azzal való kereskedelmet bevezette, majdan a világ egyik legnagyobb csalásaként fog bevonulni a világtörténelembe!