A kérdésre nincs egyöntetű válasz, sok a szubjektív, tehát nem mindig tapasztalat által alakított vélemény. Jeles gondolkodóink szerint az örökös széthúzás, a marakodás és az örök ellenségeskedés a másképpen gondolkozóval szemben önpusztítóan hat a nemzetre.
Ha visszatekintek hosszú életemre, többször éreztem, hogy a nemzetemhez való ragaszkodásomon, szeretetemen és tiszteletemen csorba esett. Ilyenkor úgy éreztem, nem lehetek büszke magyarságomra.
A legelső ilyen erős megrázkódtatás akkor ért, amikor a háború utáni években felszínre kerültek a zsidóság elleni büntettek, és ebben a magyar részvétel. Máig nem tudok napirendre térni, hogy lehet hozzánk tartozó, kiváló embereket, vallási, vagy faji különbözőségük miatt elpusztítani. Radnóti, Szerb Antal és a többiek áldozatai voltak annak a túlzott nacionalista gondolkodásnak és végül politikának, amely akkor Európa nagy részét megmérgezte. Egy évtizeddel később, már egy másik fekélytől akartunk megszabadulni, ez nem sikerült, és az internacionálét éneklő vörös magyar hóhérok, saját kiskorú fiataljaikat addig ápolgatták börtöneikben, amíg elérték a felnőtt kort, hogy aztán kegyetlenül fellógassák őket. Nem sorolom a borzalmakat, történelmünk tele szörnyűségekkel és ferde, perverz cselekedettekkel.
Apropó perverz, másképpen beteges, aberrált, abnormális. Ilyen például a pedofília, amely nem más, mint kiskorú gyermekek iránti szexuális vonzalom és velük folytatott szexuális kapcsolat, fajtalankodás, melyet a pszichiátria mentális betegségként tart számon. Valójában a múlt század hatvanas éveiben lezajlott „szexuális forradalom” óta került a figyelem fókuszába, és „magyarázkodására” nagy hatással volt a hamisan értelmezett marxista és freudista elmélet. Ezért logikus, hogy a mindenkori baloldal lazábban kezeli az ügyet. A pedofília ősidők óta létezik, a jelenkori társadalmak túlnyomó részében szigorúan büntetendő. Különben az ENSZ statisztikája alapján minden évben mintegy százmillió gyermek válik szexuális visszaélés áldozatává, és ázsiai országokban ez egyszerűen egy piszkos üzlet. Tudni való, hogy nyugati üzletemberek, politikusok, diplomaták, turisták komoly pénzeket hagynak ezekben az országokban, hogy kielégítsék perverz elképzeléseiket.
Ezek közül csak kevesen kerülnek vádlottak padjára.
A legutóbbi magyar gyermekvédelmi törvény példaadóan szigorú, de példa helyett aljas támadásoknak vagyunk kitéve.
Most érkeztem a lényeghez: miért kell e régi, állandóan létező társadalmi, egészségügyi és jogi probléma ürügyén feláldozni Magyarország eddig legsikeresebb köztársasági elnökét. Az ügy agyrém, és aljas, szervezett támadás Novák Katalin ellen. Hogy a baloldal kikaparta ezt a régi ügyet, és elindította az áskálódást érthető, ők soha nem voltak válogatósak piszkos eszközökben, és kezdetektől nem voltak megelégedve Novák Katalin személyével, de miért támogatta az egészet a konzervatív oldal, akik végeredményben felemelték Novák Katalint?
Május 10-én lett volna két éve, hogy megválasztották, és feladatát példaadóan, szakértelemmel és elegánsan teljesítette. Ha országimázsról beszélünk, Ő egy élő imázsa volt Magyarországnak, ahol megfordult, tisztelet és barátság fogadta.
A kegyelmi döntést nem vitatom, nem értek hozzá. Minden köztársasági elnöknek, vagy államfőnek, vagy pl. amerikai államok kormányzójának joga van megkegyelmezni, még súlyos bűntettet is, mint, pl. rablógyilkosságot. Ha egy pedofilt kegyelmezett volna meg Novák Katalin, akkor is jogosan tette volna, de a bicskei tornatanár nem volt pedofil, „csak bűnrészes”, és különben is nem a kegyelmi döntés következtében hagyhatta volna el a börtönt, mivel már nem tartózkodott ott.
Hiába mozog az egész ország, hiába helyeselnek, még a főokosok is hangosan, és dicsérik az elnök asszonyt, hogy lemondott, itt valami nagyon zavaros, első perctől kezdve nem tiszta az ügy. Megjegyzem nyugati barátaink most kárörvendve kacarásznak, hiszen a magyarok, akik annyira védenék gyerekeiket, most nagyon fentről megvédtek egy pedofilt. Csámcsog a nyugati média, a hazai baloldal dörzsöli a kezét: most talán a mi emberünk lehet az új elnök…
Miért hangoskodott Bayer Zsolt, de általában az egész kormánypárti oldal, hogy Novák Katalin magyarázza meg a döntését, ez, gondolom, kegyelmi ügyben nem kötelező. Orbán Viktor reakciója is furcsa, mert jogilag, ebben az ügyben, egyáltalán nem indokolt az alkotmánymódosítás.
Következtetésem az, hogy Novák Katalin, és persze Varga Judit is áldozatai egy sötét intrikus ügynek, személyi vagy politikai érdekek kereszttüzébe kerültek, és a bukást egyikük sem érdemelte meg. Megismétlem, egy kiváló diplomatát vesztett el a nemzet, hasonlót nehéz lesz találni, nem beszélve arról, hogy a baloldal most minden fegyvert felhasznál, hogy végre egy, az ő ügyeiket támogató elnök kerüljön a Sándor-palotába.
Az ügyről még sokat hallhatunk, lehet, hogy egyszer okosabbak is leszünk, de sajnos az biztos, hogy a másikat pusztítva, önmagunkat is felemésztjük.
2024. február 12.