2024. má rcius 17. – Nem satufé k, hanem padló gá z –
“ Bizony, bizony mondom nektek: ha a bú zaszem nem hull a fö ldbe, é s el nem hal, egyedü l marad, ha azonban elhal, sok gyü mö lcsö t hoz. Aki szereti az é leté t, elveszí ti azt, de aki gyű lö li é leté t ebben a vilá gban, az megmenti azt az ö rö k é letre… Aki nekem szolgá l, azt becsü lni fogja az Atya.” Jn 12, 20
– Lelkigyakorlatunk első napjá n, Jé zus hatá rozott bá torsá gá t csodá ltuk meg. Mesterü nk, bá r á té rzi, tudja mindazt ami rá vá r, mé gsem há trá l meg, nem adja fel, hanem bá tran megy a szeretet nagyon keskeny é s meredek ú tjá n. Ezen a napon Krisztus Urunkhoz bá torsá gé rt, a kitartá s kegyelméé rt imá dkoztunk.
– A triduum má sodik napjá n azé rt imá dkoztunk, hogy Jé zus Krisztus pé ldá já ra lelkü nk nyugalmá t meg tudjuk ő rizni, é s gyö ngé d szeretettel tudjunk az ü ldö ző ink felé fordulni, bá rmi is tö rté nik kö rü lö ttü nk. Az, hogy mekkora lé lek lakozik bennü nk, az az ü ldö zé sek kö zepette lesz lá tható, akkor, amikor a becsü letü nkben gá zolva szidnak, bá ntanak bennü nket. Jé zus a mi pé daké pü nk, Ő ott a kereszten is é rtü nk imá dkozva, a mennyei Atyá nk kezé be ajá nlja lelké t, szenvedett, de a gyű lö let, a harag né lkü l.
– A lelkigyakorlat utolsó napjá n, csodá ljuk Jé zust, mert nagycsü tö rtö k, nagypé ntek szenvedé se utá n nem há trá l meg, apostolait nem inti fé lve ó vatossá gra, hanem a taní tvá nyait arra ké ri, hogy induljanak é s hirdessé k az evangé liumot a fö ld vé gső hatá rá ig! Dö bbenetes, nem satufé k, hanem padló gá z Jé zus vá lasza nagypé ntekre! Mesterü nk fel is tarisznyá lja taní tvá nyait, igaz, hogy nem arannyal, ezü sttel, hanem az evangé lium ö rö k é rté keivel, kincseivel, melybő l bá rmilyen sokat el is osztunk, nekü nk anná l tö bb marad.
Szeretettel, Csaba t.