Hollai Hehs Ottó: „S miért vagytok ti kiváltságosok?”

Nagy költőnk, Petőfi Sándor sorát bizonyára sokan felismerik, 1947-ben írt, A nép nevében című versének harmadik szakasza kezdődik így. Nemzeti forradalmunk kitörése előtt a költő már hangosan kérdezi, miért vannak a kiváltságosok, és érezteti, hogy valami készül, a nép márnem kér, de vesz, ragad. A kérdés sok ezer év előtt már jogos volt, hiszen a rabszolgák és uraik összehasonlíthatatlan körülmények között éltek. Azóta sem változott… Tovább olvasom…

Bogár László: Előre hozott választás

Maga Platón is csak az oligarchikus konfliktusok „fedőtörténeteként” írja le a demokráciát, és Madách Imre Az ember tragédiájának Athéni színében meg is erősíti Platón e „munkahipotézisét”. Mark Twain híres mondása, miszerint, ha a demokráciával bármit megváltoztathatnánk, csak nem képzelitek, hogy megengednénk nekünk, azt jelzi, hogy a „demokrácia”, vagyis a „nép uralma” akkor jön el, amikor már nincs „nép”, legfeljebb hivatkozási… Tovább olvasom…

Sütő Gábor *: Tudatunk védelme 17. rész

Utólagosan derül ki, de ez csak növeli az ámulatot, mert hisz egyben hitelesíti a tényt: hogy mennyi eszelős, született bűnöző, beteges önmutogató veszi kézbe és milyen könnyen, majd folyamatosan a kormánykereket kis és nagy népek történelmi járművein. Illyés Gyula: Utólagosan / TISZTÁNLÁTÁST A ZAVAROS HELYZETBEN/ Sorozatunk célja, hogy történelempolitikai szemlélettel, tehát az okviszonyok, előzmények és következmények elemzésével mutassuk be a… Tovább olvasom…

Kondor Katalin: A mocsár továbbra sem ereszt

Írtam már a mocsárról s más természeti jelenségről is, mert szerintem ezen jelenségek üzennek. Egyebek közt azt üzenik, hogy a teremtett világ szabályai, történései éppúgy jellemzők az emberi létre, mint a természetben tapasztalható jelenségekre. Ilyen a mocsár is. Ami egy veszélyes terület. S ebben a mocsárban mostanság már mi, magyarok is benne vagyunk. Már csak azért is, mert hiába próbálunk… Tovább olvasom…

Hollai Hehs Ottó: Nacionalizmus – előnyei és buktatói

Történelmünket korszakokra szoktuk felosztani, és ebben kétségtelenűl szerepet játszik a sorsdöntő események mellett az adott időszak gondolkodásmódja, értékrendszere, szemléletvilága. Ne menjünk nagyon messzire vissza, pl. a XVI. század lutheri forradalma meghozza a reformáció korszakát, röviddel ezután a nagy francia, angol és más euróiai gondolkodók eszmevilága megteremtette a felvilágosodást. A másképpen gondolkodó polgárság megnövekvő igényei adhattak tápot a kapitalizmus fejlődésének. A nacionalizmus korszaka észrevehetően a XVIII. századi felvilágosodás szellemi… Tovább olvasom…

Hollai Hehs Ottó: A román valóság (Mit mondanak a tények)

Izgalmas  éve volt Romániának, és még nincs  vége. Választások, választásokat követtek,  és mindenki  jelentős politikai változásokat jósol. Persze ez mindig is így volt, ha egy országban nem mennek rendben a dolgok, a nép elégedetlen, akkor a politika változásától remélik a jobb jövőt. Szomorú és kiábrándító, hogy globalizált világunkban, a kis országok jövője erősen függő  a világ eseményeitől, jelenünkben ezt különösen… Tovább olvasom…

HOLLAI HEHS OTTÓ: Keresztény politikusok?

A napokban a német parlament egyik ülését néztem, hallgattam a világhálón, és nem először, most is felháborított. A Német Kereszténydemokrata Párt (CDU) elnöke, aki már régen a kancellári tisztségről álmodozik, nagy – és hangos – beszédet mondott. Megdöbbentő, hogy a kereszténydemokrácia nevében hogyan lehet ennyi igazságtalanságot kimondani. Mi is az a kereszténydemokrácia? Alapjai visszanyúlnak a XIX. század harmincas éveire, de a… Tovább olvasom…

Sütő Gábor *: Tudatunk védelme 16.rész

„Nem a probléma a probléma. A probléma a problémához való hozzáállásod.” Jack Sparrow kapitány szavai a Karib-tenger kalózai c. filmből /MÉGEGYSZER A TÉVES MINŐSITÉSEK, A KOMMUNISTÁZÁS CSAPDÁIRÓL/ Emberi létünk, tudatunk védelmének, elengedhetetlen követelménye, hogy úgy ismerjük a hazai, geopolitikai és nemzetközi valóságot, ahogy az létezik és működik, miként azokat is, akik működtetik. E nemes feladat zöme azokra a szervekre hárul,… Tovább olvasom…

Hollai Hehs Ottó: Európa a geopolitika árnyékában

Nyolc évvel ezelőtt, 2016 februárjában írtam, itt, a Nyugati Jelenben először a geopolitikáról. Akkoriban még nem volt „divatos” a témakör. Azóta bebizonyosodott, hogy a geopolitikával nagyon is sokan foglalkoznak, mondhatnánk jelenlegi történelmünk legmeghatározóbb alakítója lett.  Azok számára, akik esetleg még nem foglalkoztak a fogalommal, megismétlem a lényeget; a geopolitika egy szóösszetétel a görög geo = föld, és a politika szavakból, tehát… Tovább olvasom…

Cs. Szabó Béla: Nyugat-Európa vége?

A nyugat elindult az önfelszámolás útján! Nézem a londoni tüntetést, valamint a párizsi olimpiai képeket, amelyek látszólag teljesen különálló történések. De nem! Ezek szorosan összefüggő történések, amelyek egy súlyos katasztrófa előjelei. Mint köztudott Londonban a gyermekek meggyilkolása ellen tüntet az őslakosnak tudható angol lakosság. Vele ellentétes hangsúllyal Palesztináért egy másik népesség tüntet. Ezek antagonisztikus ellentétben vannak egymással! Vagyis egy olyan problémát… Tovább olvasom…