Azokról a 40-60 emelet magasságú széltornyokról van szó, amelyekkel áramot igyekszünk termelni (ami néha sikerül néha nem), miközben folyamatosan fűtik a levegőt. Németország jelenlegi szélerőmű kapacitása kb. 80 ezer megawatt. Mivel ezek energia hasznosítási hatásfoka kb. 40 %, ezért 80 ezer megawatt áramtermeléshez 200 ezer megawattot kell kivonni a szél energiájából. A kettő különbsége, vagyis a 120 ezer megawatt veszteség hőenergiává alakul át.
A hatalmas hőenergia termelés miatt a turbina mechanikai és teljesítmény-elektronikai egységeit hűteni kell, mert túlmelegedés miatt turbina tűz is keletkezhet, amint az néha elő is fordul. Normális körülmények esetén a turbina megfelelő léghűtéséről a turbinán áthaladó szél gondoskodik, és magával viszi a hőenergiát. Olyan ez, mintha 150-200 méter magasan lebegne 120 millió darab egy kilowattos fűtőtest, és melegítené azokat a széláramlatokat, amely északnyugati irányból haladnak a Kárpát Medence felé. Márpedig ez történik, amikor az összes turbina működik.
Van egy másik probléma is. A szélturbinák megváltoztatják a légáramlatok sebességét és irányát, amelyek miatt csökkenhet a délkelet irányban tovább haladó áramlatok nedvességtartalma, ami azt jelentheti, hogy érintett területeken csökken a lehulló csapadék mennyisége. Bár sajtóhírek szerint történtek már ilyen légkörfizikai mérések és vizsgálatok, azonban az eredményeket nem tették közzé. Ez azonban nem minden. Németországban tervbe vették, hogy 2035-ig a szélerőmű kapacitást 200 ezer megawattra, vagyis kettő és félszeresére bővítik.
A példát Magyarország is követni szeretné 6 ezer megawatt szélerőmű kapacitás kiépítésével, és akkor már a mi fejünk felett is lebeghetne kb. 15 millió darab egy kilowattos fűtőtest.
Vajon tényleg jó ötlet? Vagy inkább az lenne a jó ötlet, ha kártérítést követelhetnénk Németországtól a nekünk okozott károkért?
A szerző: környezetvédelmi szakember
Views: 85
Nagyon jó felvetés.
Műszakilag picit összetettebb a kép, de a szélteljesítmény valóban 50-60%-a hővé alakul. Ugyan nem az elektronika, nem a villamos és mechanikus gépek okozzák ezt (azok bőven 90% fölötti hatásfokúak), hanem a szélkerekeken lelassuló, ezért összenyomódó szél maga melegszik fel. A melegedéstől csökken a relatív páratartalma, azaz szárazabb is lesz a levegő. Igen ám, de hazánk szélpotenciálját 16 GW-ra becsülik az ebben érdekelt vállalatok, jelenleg ennek 30-ad része beépített. Ez még nem a világ, de ha a kormány 1GW-os tervei megvalósulnak, akkor is 1/16-od szélpotenciált veszünk ki. Az össz fűtésteljesítmény 1 GW beépítés esetén kevesebbre adódna ki, mintha Paks fűtőtornyokat kapna. Eddig tehát nem annyira „gáz” a dolog.
Akit érdekel, van egy elméleti hatásfok görbe (Betz), ami a teljesen megálló levegőtől a megállás nélkül áthaladóig mutatja a hatásfokot. A szélkerekek névleges teljesítménye és névleges hatásfoka 14-15 m/s (kb. 50 km/h) bejövő szélsebességre, és ennek 1/3-a (4-5 m/s) távozóra vonatkozik. Ez a hatásfok szokott 40-50% közé esni. A teljesítmény a szélsebesség négyzetével arányos, úgy jön ki pl. 5 MW névleges teljesítmény. Nos, hazánk szeles területein a szél mondjuk átlagosan 4 m/s-mal fúj (országos átlag 2,5 m/s körüli). Azaz, a névleges szélsebesség harmada áll rendelkezésre, ezért névleges teljesítmény 1/9-ed része várható. Ennél a sebességnél épp, hogy elindulnak a generátorok. (Talán lehetne névleges 4 km/h-ra is méretezni szélkereket, de az jóval nagyobb lenne a tengeri szélbizniszhez méretezetteknél. Ám a nagy méret is gond lehet a feláramlás, a szélnyírás, a légrétegek viselkedése miatt. A kis, filléreskedő Magyarország kedvéért nem érdekeltek a nagy német szélerőmű gyártók új, méregdrága, hazánkra tervezett különlegességeket gyártani.) Marad az, hogy kapjuk, ami van, és ami az év 2/3-ban áll vagy egytized kihasználtság alatt ballag, szelesebb napokon talán megtermeli a névleges teljesítményének a negyedét. A vihar nem játszik, akkor is állnak ezek a gépek.
Ráadásul, a mai szélerőművek is már megették a kenyerük javát, bontani kell, és a helyükbe is lehet újat, szebbet, nagyobbat telepíteni. A legnagyobb kérdés az, hogy kitermelték-e már az árukat a telepítéstől az üzemeltetésen át a bontásig és ártalmatlanításig.