Projektjavaslat
Áttekintés
A parlamentben 2018. december 12-én lejátszódott kaotikus jelenetek, amelyek az úgynevezett „rabszolgatörvény” elfogadását kísérték, az elmúlt négy hétben példátlan rezsimellenes demonstrációsorozatot váltottak ki Magyarországon és a külföldön élő magyarok körében. A tüntetések legutóbbi fordulójára 2019. január 19-én kerül sor az összes magyarországi megyeszékhelyen és legalább 7-8 külföldi helyszínen.
A rabszolgatörvény elfogadását kísérő felháborodás arra késztette mintegy 30 politikai, szakszervezeti és civil vezető kis csoportját, hogy összehangolják tevékenységüket, megállapodjanak egy minimális célrendszerben és finanszírozási elvekben, valamint közösen tervezzék meg a jövőbeli lépéseket. Létrejött egy ad hoc koordinációs fórum, amely idővel egy kezdeti politikai koordináló testületté fejlődhet, amely hitelesen hívhatja ki az Orbán-rezsimet. Ez a projektjavaslat néhány ötletet kíván kidolgozni annak érdekében, hogy ez a fórum olyan hatékony egységgé alakuljon át, amely képes a kollektív fellépés megtervezésére és végrehajtására a 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választások, valamint a 2022-es országgyűlési választások előtt.
Háttér
Politikai oldalon a következő szereplők vettek részt az elmúlt négy hét tüntetéseinek tervezésében és koordinálásában:
• Párbeszéd, melynek országgyűlési képviselője, Tordai Bence élőben közvetítette a parlamentből a rabszolgatörvény elfogadásának kaotikus jeleneteit;
• MSZP (Magyar Szocialista Párt), mindvégig konstruktív szerepet játszva;
• DK (Demokratikus Koalíció), mindvégig konstruktív szerepet játszva;
• Jobbik, melynek képviselői zárt körben jelezték, hogy a jövőben is konstruktív szerepet kívánnak játszani a tevékenységek tervezésében;
• Momentum, mindvégig konstruktív szerepet játszva;
• Liberálisok, mindvégig konstruktív szerepet játszva;
• Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők;
• LMP (Lehet Más a Politika), amelynek hozzáállása a közös fellépéshez továbbra is ambivalens.
Az egyetlen párt, amely nem vett részt a fentiekben, az MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt).
Négy szakszervezet vett részt a rabszolgatörvény elleni kollektív fellépés szervezésében 2018 decembere óta, mintegy 200 ezer szakszervezeti tagot képviselve:
• Magyar Szakszervezeti Szövetség;
• Szakszervezetek Együttműködési Fóruma;
• Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete;
• Vasas Szakszervezeti Szövetség.
Civil oldalon a következő alulról szerveződő civil szereplők és közösségszervezők vettek részt a különböző pártok közötti egyeztetések elősegítésében és a tényleges projektmenedzsmentben:
• Közös Ország Mozgalom (KOM), melynek budapesti szalonja a jövőbeli fellépések tervezésének félhivatalos koordinációs fórumává vált. Mindhárom szereplőcsoport (civil, politikai, szakszervezeti) beleegyezett a „hárompilléres egység” stratégiájának követésébe, amely ötvözi a pártok politikai irányítását, a szakszervezetek országos fellépését és a civil facilitációt;
• Humán Platform, valamint az Általános Sztrájk / Szabad Egyetem, akiknek szervezési készségei a legnagyobb budapesti tüntetések projektmenedzsmentjének és közösségi finanszírozásának (crowdfunding) gerincét biztosították;
• Mindenki Magyarországa Mozgalom, egy politikai mozgalom, amelyet 2019. január 1-jén indított el Márki-Zay Péter független polgármester és más pártok volt politikusai;
• Hazajöttünk túlórázni, egy online közösség, amelyet alulírott 2018. december 13-án hozott létre, és amely több mint 5000 külföldön élő magyart fogott össze, valamint az Orbán-rezsim elleni tüntetéseket szervezett Európa, Észak-Amerika, Ázsia és Ausztrália 35 városában;
• Oktogon közösség, alulról szerveződő aktivisták laza koalíciója, akik az erőszakmentes kommunikációt és a közösségi fellépést képviselik;
• A Város Mindenkié, egy alulról szerveződő civil mozgalom, amely a hajléktalanság elleni emberséges megoldásokért küzd;
• Civil Kollégium Alapítvány, egy civil szervezet, amely közösségszervezésen keresztül kívánja felhatalmazni az egyéneket, és képzést biztosít a közösségi vezetők számára;
• A Hang, egy petíciók szervezésére szolgáló közösségi platform, az Avaaz.org-hoz hasonlóan;
• Tanítanék mozgalom, általános és középiskolai tanárok mozgalma, amely a magyar iskolarendszer reformjára törekszik;
• Balra át!, egy antikapitalista blog.
A Civilizáció, amely 184 magyarországi szakmai civil szervezet ernyőszervezete, a háttérből követte ezeket a fejleményeket.
Lehetőségek
Magyarország megosztott ellenzéke két, egymással összefüggő kihívástól szenved: az alacsony bizalmi szinttől és az együttműködési kultúra gyengeségétől. A fent leírt ad hoc koordinációs fórumnak sikerült mindkét kihívást kezelnie:
-
A rabszolgatörvénnyel szembeni népi ellenállás nagy nyomást gyakorolt az összes ellenzéki pártra, hogy egységesen lépjenek fel;
-
Az ad hoc koordináló testület, amelynek munkáját a KOM semleges munkatársai segítik, bizalmat teremt azáltal, hogy a különböző szereplőket egy asztalhoz ülteti;
-
A pártok, szakszervezetek és a civil társadalom közötti gyakori találkozók olyan közös cselekvési tervet hoztak létre, amely kötelezi azokat, akik részt vettek az elfogadásában.
Ugyanakkor minden cselekvési tervet végre kell hajtani és finanszírozni kell az eredmények eléréséhez – eddig a Humán Platform volt az egyetlen olyan civil szereplő, amely képes volt mozgósítani a tüntetések megszervezéséhez szükséges szervezési és közösségi finanszírozási tudást. Január 19-e újabb szervezési kihívás lesz, 20 magyarországi és számos külföldi városban megrendezésre kerülő eseményekkel. Egy nagy budapesti demonstráció megszervezése körülbelül 11 000 USD-ba kerül, amelyet a Humán Platform és a külföldön élő magyarok online közössége közösségi finanszírozással biztosított.
Az ad hoc koordinációs fórum azon a véleményen van, hogy egy politikai irányító csoportnak kellene felügyelnie a jövőbeli projektmenedzsmentért felelős operatív testületet. A finanszírozás és a személyi állomány állandó kihívást jelent, a magánszemélyek ad hoc jelleggel biztosítanak felszerelést és végeznek önkéntes munkát. Az elmúlt négy hét eseményeit közösségi finanszírozásból fedezték, a politikai pártok pedig implicit pénzügyi garanciát nyújtottak a projektmenedzsmentben felmerülő finanszírozási hiányok fedezésére.
Javasolt cselekvési irányok
• Egy Magyarországon bejegyzett nonprofit szervezet (az operatív tevékenységekhez) és egy potenciálisan Ausztriában bejegyzett pénzügyi eszköz szilárd alapokra helyezhetné a fent említett ad hoc koordinációs fórumot. A részt vevő politikai pártok, szakszervezetek és esetleg a Civilizáció képviselőiből álló igazgatótanács biztosíthatná a politikai irányítást a jövőbeli fellépésekhez. Egy fizetett munkatársakból álló végrehajtó szerv hajtaná végre az igazgatótanáccsal egyeztetett cselekvési tervet, beleértve a projektmenedzsmentet, a forrásteremtést, a képzést, a kommunikációt és a többi szereplővel való kapcsolattartást. Az alapkoncepció iránti érdeklődés esetén részletesen ki kellene dolgozni egy finanszírozási tervet.
• Kulcsfontosságú, hogy mindazon szereplők, akik részt vesznek az ad hoc koordinációs fórum munkájában, továbbra is jelen legyenek. Ez azt jelenti, hogy az egyetértési pontokra kell összpontosítani, mint például a rabszolgatörvény és esetleg más kérdések elleni kollektív fellépés megszervezése a jövőben. A vitatott projektekhez való gyors továbblépés, mint például az összes ellenzéki pártot magában foglaló közös európai parlamenti lista kidolgozása, gyorsan erodálhatja azt a bizalmat és együttműködési készséget, amelyet a részt vevő szereplők 2018 decembere óta felépítettek. Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti választások kevesebb mint öt hónapra vannak, és legalább három párt (a Jobbik, a Momentum és az LMP) nagyon hangosan ellenezte a közös EP-listát, ez a projektjavaslat szándékosan megkerüli ezt a kérdést, és helyette a 2019-es önkormányzati választásokra, valamint a 2022-es országgyűlési választásokra összpontosít. Magyarországon az európai parlamenti választásokat teljesen arányos rendszerben bonyolítják le, ami teljesen racionálissá teszi a politikai pártok számára, hogy önálló pártlistákon induljanak. Ezzel szemben az önkormányzati és az országgyűlési választásokat hibrid választási rendszerben tartják, ami – különösen a 2018. áprilisi eredmények fényében – egyre inkább kívánatossá teszi az ellenzéki pártok számára, hogy összehangolják tevékenységüket a közelgő önkormányzati és országgyűlési választások előtt.
• Ez a projekt egy olyan bizalmi alapot kíván létrehozni, amelyből kiindulva a politikai pártok, a szakszervezetek és a civil társadalom továbbléphetnek az Orbán-rezsimvel szembeni tartós ellenállás megszervezése felé. Idővel a tervezett nonprofit szervezet az előválasztási kampányok, tájékoztató kampányok, mozgósító kampányok, választási viták és közös adománygyűjtő tevékenységek megszervezésével is segíthetné a politikai pártok közötti együttműködést.
• Hosszabb távon a tervezett nonprofit szervezet egy külön szakpolitikai pillért is kidolgozhatna, támaszkodva elismert magyarországi és külföldi szakértők szakértelmére, hogy kidolgozzák egy Orbán-rezsimmel szembeni egységes politikai front szakpolitikai alapjait (és árnyékkormányát). Az ilyen irányú bővítés ütemterve három év.
Dr. Benedek Márton
Forrás: scheerpost.com
Views: 58
