A napokban olvasom, hogy a holland tisztviselőknek megtiltották az „anya és „apa” szavak használatát. Miféle őrült figurák találták ezt ki? Köztisztviselőknek szóló nyelvi útmutató szerint az anyák és az apák napját ”Te napnak” neveznék. Se értelmét, se logikáját nem látom, de az agymenés folyik, mintha ezen múlna az üdvösség!
„A diszkrimináció és a rasszizmus elleni” útmutató azt hivatott biztosítani, hogy a kommunikációban „mindenféle formájú és méretű” családot figyelembe vegyenek. Az útmutató éles kritikát kapott, de attól még az ilyen gondolat-őrültség megszülethetett Hágában. Tán még a család szó helyett is kitalálnak valamit? Itt minden hagyományos szóhasználatot ki kell tekerni? Nálunk a reformkori nyelvújítás is hozott olyan kifejezéseket, amik nevetségesek voltak, de nem is épültek be szóhasználatunkba. Kilökődtek a kollektív tudatból szerencsére, esély nem volt arra, hogy megtapadjanak.
Az anya és apa kifejezések zene füleinknek, különösen akkor, amikor egy kisgyermek szájából hangzik el! Tele van szeretettel, ragaszkodással, bizalommal, védelemmel. Érzelmeket hordoz, hamar megtanulják és a szülők szívét is melengeti, amikor először meghallják kiejtve nevüket. Vége a frank identitásnak, olvasom a Heves Megyei Hírlap egyik számában. A francia nyelv már nem a franciáké, ezért át kéne nevezni, hogy tükrözze „kreol jellegét” mondta Jean-Luc Mélenchon, a francia szélső baloldali Engedetlen Franciaország párt/LFI / vezetője. Mélenchon szerint a francia nyelvnek nincs etnikailag meghatározott definíciója, amely egy adott csoporthoz kötné, mivel a gyarmatosítás révén terjedt el.
Európa határait feszegeti a migráció. Vajon nekünk kell mindent feladni? Az alkalmazkodás az idegenek feladata, mert ők érkeztek, de mi itthon vagyunk! Ragaszkodjunk jobban örökségünkhöz, kultúránkhoz, hagyományainkhoz, életterünkhöz! Megmaradni, ez létkérdés! Mihez lenne ennél nagyobb jogunk? A francia nyelv már nem a francia nemzet kizárólagos tulajdona, és biztosan nem azoké, akik a francia identitást a nyelvben akarják megőrizni. Milyen szomorú megállapítás! Éppen olyan, mikor azt mondják töröljük el a nemzetállamokat, nincs rájuk szükség!
A nyelv minél régebbi, annál nemesebb, patinája van! Hordozza egy nép nyelvi hagyományait, gondolkodásmódját, észjárását. Időbeli és történelmi folyamatosságát, rugalmasan változik, de nem torzul, csak akkor, ha hagyjuk!
A szerző: újságíró
Views: 87
