Jókai Mór a kőszenet nevezte fekete gyémántnak, a kőszenet, amely beindította Magyarország ipari fejlődését, a kőszenet, amit ma már kiküszöbölendő káros anyagnak minősítenek. Amikor 1951-ben megalakult az Európai Szén- és Acélközösség, vagyis az EU elődje, más volt a szemlélet. Az alapítók szerint Európa jövője és jóléte attól függ, hogy bőségesen rendelkezésre álljon olcsó szén és acél. Ezt azonban ma már igyekszünk elfelejteni. Az eredmény az, hogy az EU a „zöld átállással” gyorsuló ütemben veszíti el a versenyképességét, hiszen a részesedése a világ GDP-ben az utóbbi három évtized folyamán 25%-ról 14%-ra csökkent.
Lássuk hogyan ír Jókai:
A KSH adatai szerint Magyarország ki nem bányászott szén vagyona 2024-ben 8371 millió tonnára (Mt) becsülhető, amelyből 1915 Mt fekete kőszén, 2250 Mt barna kőszén, és 4206 Mt lignit.
(Ld. https://www.ksh.hu/stadat_files/fol/hu/fol0004.html)
Szakértői becslés szerint a ki nem bányászott szénvagyon legalább 3/4 része, vagyis kb. 6 milliárd tonna szén gazdaságosan kibányászható lenne. Vajon mire lenne elég ez a mennyiség? Ha az ország villanyáram fogyasztását hagyományos hőerőművekkel kellene megtermelni, ehhez évenként kb. 25-30 millió tonna szenet kellene felhasználni, ami azt jelenti, hogy 6 milliárd tonna szénnel kb. 200-250 évig lehetne fedezni az ország villanyszükségletet, miközben most legalább 30% importra szorulunk.
A szén azonban nem csupán arra való, hogy elégessük. Fontos vegyipari alapanyagként is nagy jelentőségű lehet. Lássuk például a műtrágya gyártást. A korszerű mezőgazdaságban a magas terméshozamokhoz fokozott mértékű talajerő utánpótlás szükséges, amihez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű természetes eredetű trágya, és ezt műtrágyával kell pótolni. A műtrágya gyártáshoz import földgázból szintézisgázt készítünk, amelynek a felhasználásával történik az ammónia szintézis, majd a karbamid szintézis. Földgáz helyett azonban szintézisgázt szénből is lehet gyártani. Sőt, szintézisgázból folyékony üzemanyag is gyártható.
Vajon miért nem hasznosítjuk a szénvagyonunkat legalább a földgáz és kőolaj import csökkentésére, ha már elégetni nem akarjuk? A válasz erre az, hogy ha van elegendő olcsó orosz földgáz és kőolaj, akkor ez a gazdaságosabb. És ha nincs, akkor mit csinálunk? A szén további alkalmazása a vaskohászat, amelyhez jó minőségű koksz szükséges. Bár gyártanak ma már „zöld” acélt is, ez azonban sokkal gyengébb minőségű mint a hagyományos. És azt a kérdést is érdemes feltenni, hogy miért kellett a hazai vas és acél kohászatot szinte teljesen leépíteni, tovább fokozva az import függőségünket. Energetikai kiszolgáltatottságunk sem csupán külső körülmények következménye. Szerepet játszik ebben az évtizedekig folytatott szakszerűtlen energiapolitika is.
Vajon miért kellett felszámolni a mély művelésű szénbányászatot? Hiszen amikor ezt eldöntöttük, még szó sem volt széndioxid kvótákról! És miért kellett lebontani egy félig megépült vízerőművet? Erre sem Brüsszelből kaptuk a parancsot! És még büszkék is vagyunk erre a nemzeti böszmeségre. Hiszen vízerőművek építésével egy fél atomerőműnek megfelelő olcsó és megbízható áramtermelést tudnánk biztosítani, jelentősen csökkentve az áram importunkat.
A zöldek persze ilyen felvetésekre tiltakoznak. Ráadásul ki vagyunk szolgáltatva az EU tudománytalan ostoba klímapolitikájának, amely szennyező anyagként kezeli azt a széndioxidot, amely nélkül nem létezhetne élet a bolygón. Érdemes lenne odafigyelni arra, hogy mi történik Amerikában a „klímapolitikával” kapcsolatban. Erről ugyanis szó sem esik a hazai médiában. Kormánypárti és ellenzéki sajtó ezt kérdést meg sem említi, lapulnak mint az a bizonyos a fűben, úgy csinálnak, mintha nem történt volna semmi különös. Az USA ugyanis kilépett a klímaegyezményből, megszüntette a CO2 adót, valamint a zöld erőművek irreális állami támogatását (az adófizetők pénzéből), és ezzel tovább növelte a versenyképességét és a gazdasági erőfölényét az EU-val szemben. A lépés tudományos megalapozottságát támasztja alá az USA energiaügyi minisztere számára 2025. július 23. napon közzétett kutatási jelentés is, amely számos kérdésben cáfolja a hivatalos klímapropaganda állításait.
Ld. https://pbk.info.hu/wp-content/uploads/2025/08/2025_08_26_Szarka-L-Cs_KA_KF_KJ_SZCS_BI.pdf
A jelentés szerint a gazdaságok rosszul teljesítenek a nagyon hideg és nagyon meleg régiókban, a mérsékelt égövben pedig a melegedés inkább előnyös, mint hátrányos. Az USA jóléte és gazdasági teljesítménye szempontjából pedig az lenne jó, ha az éghajlat 1-2 fokkal melegebb lenne. A jelentés szerint a történelmi adatok nem támasztják alá a természeti katasztrófák gyakoriságára vagy növekedésére vonatkozó állításokat sem. A jelentés azt is megállapítja, hogy a széndioxid nem légszennyező anyag, nem befolyásolja a levegő minőségét, nincsenek humán-toxikológiai következményei, és azt is, hogy a CO2-koncentráció emelkedése a levegőben elősegíti a növények növekedését, hozzájárul a bolygó „zöldüléséhez”, valamint a mezőgazdasági terméshozamok növeléséhez.
Ideje lenne követni az USA példáját, felmondani a klímaegyezményt, és kilépni a széndioxid kvóta kereskedelemből. A propaganda ellenére ugyanis nem vagyunk erőforrásokban szegény ország, és ha az EU tiltásai ellenére felhasználjuk az erőforrásainkat, jelentősen csökken az ország zsarolhatósága. A klímaegyezmény felmondása azonban nem jelentheti a környezetvédelem feladását. Azt azonban tudomásul kellene venni, hogy a széndioxid nem káros anyag, hanem a növények nélülözhetetlen tápláléka.
A szerző: könyezetvédelmi zsakértő
Views: 57
Hazánban nincs hiány Józan Észben,de ezekre fütyülünk-
Példa a fenti írás…”Szarakodunk” ( bocsánat) az energia problémával, pedig az országban-ahogy olvastuk-van elegendő” fekete gyémánt”
Amig nem tisztázodik a helyzet az oroszokkal- háborű, gáz, olaj stb.addig itt van a fekete……mlért nem használjuk ki a lehetőségeket. Különben az Unióból,és a NATO-ból már rég kellett volna lépni és
..és akkor nincs dirigálás felűlről.Közyönet Héjjasnak az írásért.
( Nem találkoztnk mi Brádynál a Kapuban )Otto