Hollai Hehs Ottó: A hatalom mai jelenünkben (II.)

Az első részben az úgynevezett háttérhatalom létezéséről és felépítéséről írtam röviden. Kiegészítésképpen szeretnék idézni egy amerikai személyiségtől, aki már hatvan évvel ezelőtt arról írt, hogy létezik egy, az egész világra kiterjedő politikai összeesküvés, amelynek célja a világ feletti totális uralom. Carroll Quigley (1910–1977) történelem szakos egyetemi tanár volt, számos amerikai egyetemen tanított, kutatási területe a civilizációk fejlődése volt. 1966-ban írta Tragédia és reménység (A világ története napjainkban) című tanulmányát, amelyre akkoriban egész Amerika odafigyelt. Sokan tisztelték, dicsérték, mások bírálták, de az biztos, hogy figyelmeztető írás, amelyre ma különösen oda kellene figyelnünk.

Dr. Quigley tudta, hogy könyvében a világ egyik legjobban őrzött titkáról rántja le a leplet, és ezt szándékosan tette. Azzal érvelt, hogy közel állt a hálózathoz, két évtizedig tanulmányozta működését, és a hatvanas évek elején engedélyt is kapott bizonyos részletek közlésére. Véleménye szerint: „A hálózat és célkitűzéseinek többsége nem ellenszenves számomra, mert életem túlnyomó részében közel álltam hozzá és számos eszközéhez is.” Itt akár be is fejezhetném a témát. Nem tudjuk, hogy a szerző milyen szándékkal írta meg tanulmányát. Támogatta-e egy világkormány létrejöttét, vagy inkább figyelmeztetésnek szánta művét? Soha nem tudjuk meg bizonyosan; a szerző már több mint fél évszázada nem él. A kérdés inkább az, hogy az általa leírt jelenségeket hogyan értelmezzük ma, a saját történelmi tapasztalataink fényében.

Megnéztem a múlt keddi dr. Bogár László-naplót a YouTube-on. Egy szóval: megdöbbentő. Dr. Bogár szerint ma világháború zajlik, mégpedig három fronton: Ukrajnában, a Közel-Keleten – ezt a kettőt jól ismerjük –, valamint a Távol-Keleten, amelynek pontos helyét nem jelöli meg. Ezt így nehéz megcáfolni, bár sokan mondhatják, hogy ez még nem világháború. Ami ezután következik, az számomra igazán megdöbbentő. Bogár László szerint Izrael a közeljövőben – akár már az adás idején – atomcsapásra készül Irán ellen. A különleges helyzet bizonyítékaként a rendkívül magas aranyárat említi, amely napokkal ezelőtt 5600 dollár volt unciánként. Bogár szavaival: a piac már „beárazta” a világháborút. 

Évek óta figyelem a napló adásait; komoly munka és jelentős tudás áll mögöttük, még ha nem is mindenben értek egyet vele. Mindig bíztam Bogár László észrevételeiben és előrejelzéseiben, most azonban meghökkentem. Ha Izrael atomrakétával támadná meg Iránt, az valóban katasztrofális világégéshez vezethetne. Van-e olyan állam vagy nemzet, amely ezt a kockázatot vállalná? Bogár szerint a zsidó állam talán az egyetlen a világon, amely ezt a lépést megtenné anélkül, hogy bárkitől – például Washingtontól – engedélyt kérne. Ez rendkívül súlyos állítás, amelynek következményeit józan mérlegeléssel kellene végiggondolni. A tegnapi (múlt heti) hírekben már arról is olvastam, hogy a Pentagon egy esetleges közös amerikai–izraeli katonai művelet lehetőségét fontolgatja Irán ellen. Ez már reálisabb forgatókönyvnek tűnik, atomfegyver bevetése nélkül.

Sok kérdés merül fel bennem, de válaszokat nem kapok. Ha valóban „felső szinten” döntenek sorsunkról, akkor mi a célja a nemzetek és államok közötti konfliktusok állandósításának? Létezik olyan elmélet, amely szerint a háttérhatalmak az irányítás fenntartása érdekében állandó káoszt – például háborút – teremtenek, mert ez eltereli a figyelmet más folyamatokról. Ebben lehet igazság, de az állandó káosz végső soron pusztuláshoz vezet, tehát nem megoldás. Ha viszont azoknak van igazuk, akik nem hisznek felsőbb erőkben, és a döntéseket a politikusok felelősségének tekintik, akkor a társadalomnak kellene határozottabban élni demokratikus jogaival.

Már többször leírtam: a fogyasztói tömeg kezében van a kulcs. Pénz nélkül nincs hatalom; csökkentett fogyasztás kevesebb pénzt jelent. A háborúkat is végső soron a társadalmak tudják leállítani – ehhez azonban egységes akarat szükséges, amely jelenleg hiányzik, mert mindenki a saját érdekeit nézi. Befejezésül ismét Quigley professzor kérdését idézem, amelyet több mint fél évszázaddal ezelőtt tett fel: fennmaradhat-e jelenlegi életmódunk, vagy civilizációnk eltűnésre van ítélve, mint az inkáké, a suméroké vagy a rómaiaké?

Bogár László naplójának címe: A halál kilovagolt Perzsiából, avagy atomcsapás Teheránra.

Gondolkodjunk el rajta, mit lehet tenni.

A szerző:  közíró

Views: 36

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Leave a Reply