A hatalom, mint fogalom (főnév) okos és érthető meghatározása nem könnyű feladat, és már a régebbi, például a görög vagy a középkor ismert gondolkodóinak is témája volt. Talán a legegyszerűbb értelmezése szerint a hatalom olyan képesség vagy lehetőség, amely személyek, intézmények, országok kapcsolatában az erősebb elképzeléseit a másikra, a gyengébbre érvényesítheti. A német filozófus Friedrich Nietzsche szerint a hatalomgyakorlás minden élőlény ösztönös indítéka (talán az önfenntartás ösztöne?). A hatalom ősidőktől kezdve jelen volt az emberi együttélés változó formáiban, és különböző társadalmi felépítésű rendszereket hozott létre.
A hatalom jelenlétét az állandóan fejlődő társadalmi szerveződésekben a „szakértők” különböző módon értékelték. A marxisták például a hatalomgyakorlást a pénz, a tőke és a profit társadalom feletti uralmával hozták összefüggésbe. Lehetne sorolni az elméleteket, rengeteg van, de én talán kiemelnék egy sokak által észrevett és megismétlődő jelenséget, miszerint a hatalom akkor a legerősebb, ha láthatatlan és észrevétlen marad. Már régóta beszélünk összeesküvés-elméletekről és úgynevezett láthatatlan háttérhatalomról. Könyveket írtak erről, szóval létezik egy olyan „szakirodalom”, amely részletesen és dokumentáltan leírja ennek a titkos uralomnak a keletkezését, fejlődését és napjainkig kialakult helyzetét
Több lehetőség van: vagy hiszünk az egészben, és beletörődünk, vagy igyekszünk védekezni. Ha viszont nem hiszünk benne, akkor máshol kell keresnünk a problémák forrását, mert az életünk alakulását valakik vagy valamilyen erők folyamatosan befolyásolják. Mint nagyon idős ember és publicista, aki állandóan figyelte és figyeli világunk és a politika menetét, azt vallom, hogy nem kell feltétlenül elméletekben hinnünk; elég körülnézni, és a tapasztalatainkból levonni a következtetéseket.
Tény, hogy a pénz közel háromezer éves történetét nézve megállapíthatjuk: a kezdeti időktől, amikor csupán fizetőeszköz volt, mára modern társadalmunk egyik alappillére lett. Nélküle szinte semmi sem történhet. Logikus következtetés tehát, hogy akinek sok pénz van a tulajdonában, annak nagy a hatalma is; akinek pedig rendkívül sok, akár a világot is uralhatja. Más kérdés, hogy a hatalommal valaki vagy valakik mit szándékoznak elérni, mi a céljuk. A korlátlan hatalom minden bizonnyal erős vonzerővel bír, és aki egyszer megszerzi, ritkán mond le róla önként. Ez a tapasztalat sok jelenséget megmagyaráz, összeesküvés-elméletek nélkül is.
Az is igaz viszont, hogy a jólétben elkényelmesedett tömeg teszi lehetővé, hogy ismeretlen hatalmasok uralkodhassanak. Ha a modernkori „háttérhatalom” megszületését – vagy egy régi struktúra újjászületését – keressük, a XX. század első felére kell visszamennünk. 1913-ban megalakult a FED (Szövetségi Jegybankrendszer), amely azóta a londoni központi bankkal (Bank of England) együtt ellenőrzi a világ valutáris rendszerének jelentős részét. Itt megjegyezném, hogy a Londonban megalakult Nemzetközi Ügyekkel Foglalkozó Királyi Testület volt talán az első olyan szervezet, amelyre már biztosan rá lehet mondani, hogy a háttérhatalom egyik pillére lett. Amerikai változatát 1921-ben jegyezték be, Külkapcsolatok Tanácsa néven. Ezt követte 1954-ben a Bilderberg Csoport, majd közel húsz évre rá a Trilaterális Bizottság, amely hivatalosan 1973-ban alakult; elnökei David Rockefeller és Zbigniew Brzezinski voltak. Érdemes megjegyezni, hogy a három szervezetben számos „fontos” személy mindhárom testületben jelen volt.
A fentiek felsorolása azért érdekes, mert ma már e szervezetek működése ismert; tudjuk, hogy szerepük van a világ alakításában, csak azt nem tudjuk pontosan, miben áll a tevékenységük. Erről a témakörről a nemrég elhunyt – és gyorsan elfelejtett – dr. Drábik János tartott számos előadást és írt több könyvet. Nem figyeltek eléggé rá, pedig a jelenlegi politika sokat tanulhatott volna (és tanulhatna) tőle. A bizottságokat „elhagyva” tisztán látható, hogy a nagy bankok mellett olyan pénzügyi szervezetek is részei lehetnek a háttérhatalomnak, mint például a világ talán legerősebb vagyonkezelő cége, a BlackRock. A vállalat befolyása a globális gazdasági és pénzügyi folyamatokra szinte felmérhetetlen; jelenleg több mint 12 billió dollárt kezel.
Nagyon könnyű „elmerülni” az „összeesküvés-elméletek” tengerében, de néha érdemes megállni. Tulajdonképpen még mindig sokan vannak, akik nevetnek, ha erről hallanak. Főként fiatal liberálisok szerint a világ a megszokott útján halad, nincs itt semmi különös; mindig volt rossz és jó, és ha ügyeskedünk, a szupermodern technika segítségével több lesz majd a jó. A konzervatívok, főleg az idősebb korosztály, aggódnak, mert van összehasonlítási alapjuk. Tudják, tapasztalták, hogy volt már sok rossz, és az, hogy életben maradtunk, önmagában is eredmény. De,amit ma látni, az különösen ijesztő. Kinek van igaza?
(Folytatás következik)
A szerző: közíró
Views: 32
