Sipos Béla: Kovács Géza és Korán Imre a hazai jövőkutatás oktatásának megszervezői a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

Magyarországon 1949-től a politikai gazdaságtan a szocializmus alaptörvényét hirdette, vagyis a szocializmusban a használati érték volumene szakadatlanul nő. Ennek alapján a jövőkutatással nem kellett, nem szabadott foglalkozni, úgy az 1960-as évek végéig.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) Ipari Kar Ipar szakán 1963 és 1967 között folytattam tanulmányaimat. A III. évfolyamon 1965/66-ban egy kétféléves tantárgyat tanultunk, aminek a címe a „népgazdasági tervezés volt”. Az előadásokat a tanszék oktatói tartották szakterületeik szerint, a gyakorlatokat viszont egy kis létszámú, kb. 18 hallgató számára Kovács Géza vezette. Ezek a gyakorlatok inkább beszélgetések voltak, majd mivel érdekesnek találtam, a IV. évfolyamon felvettem egy alternatív tárgyat Kovács Gézánál, ahol Kovács Géza már kimondottan a jövőkutatási témákról beszélt. A közgazdászok és a hallgatók számára az 1968 előtti és főleg utáni évek izgalmas időszak volt mivel 1968-ban vezették be az „új gazdasági mechanizmus”-t és a közgazdászpálya felértékelődött. Ennek voltak már jelei az egyetemen is, mert bár főleg az első két évben sok felesleges ideológiai tárgyat tanultunk, de ezekben az években színvonalában megerősödött a statisztikai és matematikai képzés. Az Egyetem vezető tanárai eltérő nézeteket képviseltek a reformok témakörében. Kovács Géza már dolgozott „Gazdaságpolitikai célok és a mechanizmus” című könyvén, ami 1968-ban jelent meg.

Kovács Géza (Böhönye, 1928. április 22. – Érd, 2009. március 15.) jövőkutató, egyetemi tanár, az MTA doktora, a magyar intézményesült Jövőkutatás megalapítója.

1948-ban érettségizett a Kaposvári Községi Kereskedelmi Iskolában. Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetemen az agrárszakon szerzett diplomát 1952-ben. 1958-tól egyetemi doktor, 1961-től a közgazdaságtudomány kandidátusa, 1968-tól az MTA doktora. Az Egyetem Népgazdaság tervezése tanszékén tanársegéd, adjunktus, docens majd 1969-től egyetemi tanár. 1962-1965 között az Általános Közgazdasági Kar dékánhelyettese, 1965-ben az Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az Általános Kar dékánjának nevezték ki 3 évre. 1966-1971: tanszékvezető a Népgazdaság Tervezése Tanszéken, majd 1971-1989 között a Futurológia Csoport/Osztály vezetője. Nováky Erzsébet vezette 1989-1992 között Jövőkutatás és Tervezés Tanszéket a Makrotervezési és -Modellezési Intézet keretében, majd az önálló, kari Jövőkutatás Tanszéket. 1989 után Kovács Géza e két, különböző nevű tanszéknek volt az egyetemi tanára, majd 1996-2009: Professor Emeritus. Jelentős szerepe volt az 1960-ban beindult terv-matematika szak alapításában, a szociológia képzés egyetemi meghonosításában és a „Népgazdasági információs rendszerek” c. tárgy oktatásának bevezetésében. A távlati szemlélet hangsúlyozásával megújította a tanárképzést is. 1967-től ösztöndíjas gyakornok rendszer kiépítésével folyamatosan erősítette az Egyetem szakmai kapcsolatát az Országos Tervhivatallal, valamint más minisztériumi főhatóságokkal. A jövőkutatás, prognosztika területén dolgozó fiatalokat 1968-tól támogatta, tevékenységüket szakmailag irányította. Az 1970-es évek második felétől 1998-ig szervezte és vezette az Egyetemen az MTA által támogatott „Nagy távlatú komplex jövőkutatás” kutatócsoportot. Felkarolta azokat a törekvéseket, amelyek arra irányultak, hogy a jövőkutatást a Közgazdaságtudományi Egyetemen kívül más hazai egyetemeken is műveljék, és azokon is elfogadottá váljék. A hazai jövőkutatás, mint tudományterület létrehozója és szervezője. Megfogalmazta az értéktörvényt és az „X” törvényt, mint a gazdasági mechanizmust hordozó törvényeket. A távlati tervezés és a jövőkutatás kapcsolatának kidolgozásával megalapozta a jövőkutatás hazai (és más szocialista országbeli) helyét, szerepét. Behatóan tanulmányozta a jövőkutatás elméleti és metodológiai kérdésköreit, a nagy távlatú komplex hazai jövőkép elemeit és illesztési lehetőségeit, a hazai nagy távlatú fejlődéstendenciákat. Száznyolcvan tanulmánya jelent meg, hetvennégy idegen nyelveken a tervezési, jövőkutatási témakörökből, hét önálló könyve, két társszerzőkkel írt tankönyve látott napvilágot. Szerteágazó tanácsadói tevékenysége alapján személyiségét és tudását a legkülönbözőbb közösségek is elismerték, többek között a Somogy Megyei Önkormányzat és a Somogy megyében tevékenykedő Bányai Panoráma Egyesület.

Kutatási témái:

• nagy távlatú komplex jövőkutatás, fejlődéstendenciák

• az 1. hazai jövőkép kidolgozása 2000-re

• globális problémák és világmodellek

• lakossági alapszükségletek

• társadalmi tervezés és sport

• regionális és vízügyi előrejelzések

• modernizáció és szociális biztonság

• az ezredforduló mint kitüntetett időpont

Fontosabb közéleti szerepvállalásai:

• 1968-1971 között az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága (TMB) Közgazdasági Szakbizottságának Titkára, majd három éven át az MTA TMB Plénum tagja. 1974–1978 között a „Tudományos-technikai forradalom” akadémiai kutatási főirány koordinációs Tanácsának elnöke.

• 1976-1988: MTA IX. Osztály Jövőkutatási Bizottság, alapító elnök. Elnöksége alatt a Jövőkutatási Bizottság három magyar jövőkutatási konferenciát rendezett (amelyeknek ő volt az eszmei irányítója), az MTA Elnöksége számára elkészítette a jövőkutatás tudományterület helyzetjelentését, és a Jövőkutatási Bizottság tagjaival együtt vizsgálta a világmodellek hazai jelentőségét.

• 1981-1987: KGST Tudományos-Műszaki Fejlődés Prognosztizálása Munkabizottság, elnök.

• Hazai jövőkutatási konferenciák elindítója és programalkotója, külföldön is őt tekintik a magyar jövőkutatás tudományterület megalapítójának.

Személyes emlékeim Kovács Gézáról:

1968-1971 között a GVM prognosztikai szakértője voltam és úgy döntöttem, hogy az üzemszervezés helyett a prognosztikával fogok foglalkozni. Borli Károly, a GVM Munkaügyi Főosztályvezető kért fel arra, hogy prognosztikai munkát végezzek a gyárban. Egyik beosztottját matematikára tanítottam, Ő ajánlott engem erre a feladatra. Borli Károllyal 1974-1978 között 15 tanulmányt publikáltunk, ebből kettőért 1979-ben az Ipari- és Építőipari Statisztikai Értesítő (IPSE) nívódíját kaptuk meg, az olvasók szavazás alapján. Kutatási és publikációs témáink: hálótervezés, gyártmányösszetétel optimalizálás, létszám prognosztizálás, vállalati prognosztizálás, munkanapfelvétel, stb. Közös könyvünk Borli Károly-Sipos Béla: Iparvállalati prognóziskészítés matematikai, statisztikai módszerekkel 1977-ben jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában.¹ A gyakorlatban viszont nem sikerült kutatási eredményeiket a GVM-nél alkalmazni, mert mint kiderült, a vállalatnak semmiféle önállósága nem volt. A KGST-ben, pontosabban Moszkvában döntötték el, hogy mit termeljenek. A gyártmányösszetétel optimalizálása alapján a termékeket rangsorolni lehetett a nyereség alapján, de moszkvai döntés alapján a vesztességes termékeket kellett gyártani, főleg Egyiptomba, ahol Nasszer után 1970-ben Szadat lett az elnök, aki 1972-ben hazaküldött 20 000 szovjet katonát (5000 tanácsadót és 15 000 légierő-alkalmazottat).

Először Kovács Géza professzort kerestem, meg, aki azt mondta, hogy Magyarországon kevesen művelik a vállalati prognosztikát, de van jövője a jövőkutatásnak. Nem ezzel a tudományterülettel foglakozott és azt javasolta keressem meg Korán Imre professzort, ami hamarosan megtörtént. A Gazdasági hullámzás prognosztizálása. (Konjunktúraelemzés- és prognosztizálás matematikai, statisztikai módszerekkel) c. értekezésemet 1986-ban nyújtottam be az MTA-ban. Empirikusan bizonyítottam, hogy a Kondratyjev féle hosszú, 45-60 éves ciklusok a szocialista országok idősoraiban is kimutathatóak, az idősorok felében a szocialista országokban 10 éves késéssel következnek be a ciklusok fordulópontjai, pl. nem 1979-ben, hanem várhatóan 1989-ben. Az MTA Doktori értekezésem vitájára csak 1987 után kerülhetett sor, amikor a Szovjetunióban Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyjevet és társait rehabilitálták², akiket 1936 és 1938 között koholt vádak alapján végeztek ki. 1987 előtt a kijelölt három opponens közül támogató véleményét csak Kovács Géza egyetemi tanár merte elkészíteni. Több hazai és egy nemzetközi konferencián vettem részt, ahol Kovács Géza elnökölt. Az 1986 októberében megrendezett Jereváni KGST Konferencia emlékezetes volt számomra, mert az orosz közgazdászok egy része rehabilitálni szerette volna Kondratyjevet. Kovács Géza Leontyev professzorral hozott össze, akivel később Moszkvában a KGST palotában találkoztam, majd meghívást kaptam az 1988-as Novoszibirszki Kondratyev nemzetközi konferenciára, amikor már Kondratyevet és kivégzett társait rehabilitálták. Ott is tartottam előadást. Leotyev professzor segítségével előadást tarthattam Jerevánban a Kondratyjev ciklusokkal kapcsolatos empirikus kutatásaimról, bemutattam a Szovjetunió hosszú ciklusait, 1860-1980 között. (egy főre jutó ipari és mezőgazdasági naturális idősorok számításai alapján.)

Kovács Géza munkatársai is szép pályát futottak be. Pl.: Hoós János (MTA doktora, 1980), Nováky Erzsébet (MTA doktora, 1991), Hideg Éva (MTA doktora, 2012).

Korán Imre (Mezőzombor, 1904. december 15. – Budapest, 1995. június 4.) mérnök, közgazdász, jövőkutató, egyetemi tanár.

1931-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjén, az akkori József Műegyetemen. Tudományos fokozatai: a közgazdaság-tudományok kandidátusa 1968-ban, doktora 1976-ban. Doktori értekezésének a címe: A gazdasági prognosztika elveinek és módszereinek fejlesztése.

Az egyetem elvégzése után gyakorló mérnöki munkát végzett, de a műegyetemen is oktatott, kutatott. Később különböző területeken vezető beosztásban dolgozott mérnökként, mérnök-közgazdászként. Az MKKE Külkereskedelem Gazdaságtana Tanszéken oktatott 1952-től. Gazdag tudományos és szakmai pályafutás van mögötte: elméleti számítások, műszaki tervezés, gyárépítés, a második világháború után a MÁVAG lerombolt és részben leállt üzemeinek újraindítása, géppark-korszerűsítés. Kiemelten emlékezik meg az utókor a 41 éves korában két év időtartamra kapott megbízatásának teljesítéséről, a Diósgyőri Vasgyárban 1945 decembertől 1947 decemberig betöltött bonyolult igazgatói feladatai sikeres végrehajtásáról. A háború utolsó esztendejében, 1944. szeptember 13-án érte a Diósgyőri Gyárat az első légitámadás, mely alkalommal mintegy 700 db 250-300 kg-os bomba hullott a gyárra. Ezen túl a visszavonuló német hadsereg több nagyértékű termelőberendezést leszereltetett és elszállíttatott, vagy helyben felrobbantott, alkalmatlanná tett az újraindításra. Ebből a lerombolt állapotból vezette ki a gyárat Korán Imre munkatársaival együtt, és viszonylag rövid időn belül az ország újjáépítésének a szolgálatába tudtak állni. A magyar gépipar 100 éves fejlődésének felmérése után fordult érdeklődése a gazdasági előrejelzés és a műszaki külkereskedelem helyzetének elemzése felé. Nemzetközileg is egyedülállóan új gazdasági rendszer-hierarchiát állított fel a természet és a társadalom anyagcseréjét megvalósító gazdaság szerveződésének vizsgálatára. Alapvetően új eljárást dolgozott ki a minőségi változások gazdasági folyamatokban való mérésére. További kutatási területei: az energetikai gépgyártás rövid és hosszú távú vizsgálata, ipari és fűtőerőművek közgazdasági és energiagazdálkodási vizsgálata.

Tudományos pályafutásának kezdetén ballisztikai légellenállás-számításokkal foglalkozott, majd részt vett a budapesti műegyetemi aerodinamikai intézeti szélcsatorna tervezésében. Alapvetően új eljárást dolgozott ki a minőségi változások gazdasági folyamatokban való mérésére. További kutatási területei: az energetikai gépgyártás rövid és hosszú távú vizsgálata, ipari és fűtőerőművek közgazdasági és energiagazdálkodási vizsgálata. Az 1960-as években az árusismeretekkel, elemző árutannal, árképzéssel foglalkozott. 1968 után elsőként írt szakkönyvet a prognosztizálás, jövőkutatás témakörében Magyarországon. Később 1980-ban a világmodellek témaköréből publikált szakkönyvet. Gidai Erzsébet Korán Imre: Jövőkutatás és gazdasági előrejelzés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1972. c. könyve kapcsán többek között a következőket állapította meg: „A jövőkutatás igénye – kissé megkésve ugyan – egyre jobban előtérbe kerül hazánkban is. Dr. Korán Imre könyve régi kívánalomnak tesz eleget és a jövőkutatással foglalkozó szegényes hazai szakirodalomban jelentős hiányt pótol. A könyv sikeresen kíséreli meg a jövőkutatás, ezen belül is a gazdasági előrejelzések leglényegesebb alapösszefüggéseinek, fogalmainak és módszereinek összefoglalását. A szerző ugyanakkor nem marad az elméleti okfejtés és elemzés síkján, hanem példákkal, esettanulmányokkal is szemlélteti a gazdasági prognosztika gyakorlati alkalmazását. Könyvei közül kiemelem: Világmodellek. A Római Klub jelentésétől az ENSZ kezdeményezéséig, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1980.

Fontosabb művei:

• Development of Seamless Steel Tube Manufacturing Technologies. Periodica Polytechnica, 1960

• The Expansion of Up-to-date Pilger Tube Mills. Hungarian Heavy Industries, 1960

• Some Important Technical – Economic Factors of Seamless Tube Production, Periodica Polytechnica. Chemical Engineering, 1961

• Installation of Heat Producing Power Plants, (Hungarian Heavy Industries, 1962

• Áruismeret és világpiac. I–II. köt., Tankönyvkiadó, Bp., 1965; spanyolul: 1966

• Elemző árutan. Külkereskedelmi mérnök-közgazdászok számára I–II. köt. Tankönyvkiadó, Bp., 1966–1967

• A magyar vaskohászat műszaki-gazdasági mutatóinak elemzése, VASKUT kiadványa, Bp., 1968

• Vaskohászatunk helyzetének és fejlesztési kérdéseinek vizsgálata, VASKUT kiadványa. Bp., 1968

• Vaskohászatunk távlatának elemzése, VASKUT kiadványa, Bp., 1968

• Jövőkutatás és gazdasági előrejelzés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1972

• Gazdasági prognosztika. Alapelvek, módszertan, az alkalmazás. Tankönyvkiadó, Bp., 1978

• Világmodellek. A Római Klub jelentésétől az ENSZ kezdeményezéséig, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1980

• Áruismeret a külkereskedelmi szakos közgazdászok számára. Az áruismeret tanításának korszerű szemlélete, Tankönyvkiadó, Bp., 1980)

• Az idő sodrásában: Életút-tanulmány. (Korán Imre), Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete kiadványa, Bp., 1989

• A jövő építőkövei a jelenben, a jövő útjai. Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete kiadványa, Bp., 1990

Korán Imre 1969-től haláláig sokat segített a szakmai munkámban.

A szerző:   az MTA doktora, professor emeritus a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.

Views: 27