A „zöld” energia legnagyobb előnye az, hogy zöld, hátránya pedig, hogy iszonyatosan sokba kerül az adófizetőknek. Vajon miért éppen a zöld energia a legdrágább, hiszen a Nap ingyen süt, és a szél ingyen fúj? A villanyáram tényleges bekerülési árát úgy lehet kiszámítani, hogy a villamos erőmű teljes életciklusa során felmerülő összes költséget elosztjuk az erőmű által összesen megtermelt áram mennyiségével. A teljes életciklus az erőmű építésével kezdődik, és az erőmű lebontásával fejeződik be. A teljes életciklus alatt felmerülő költségek a következők:
Az erőmű felépítése és üzembe helyezése, majd az erőmű működtetése, üzemanyag ellátása, javítása, karbantartása, őrzése, és biztonságtechnikája, és végül az erőmű elhasználódása után az erőmű lebontása, a hátramaradó hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, és az igénybe vett terület regenerálása. A „zöld” szél- és naperőművek esetén az üzemanyag nulla forintba kerül, az összes többi költség azonban nagyon jelentős. De nem ez az igazi probléma, hanem az, hogy a zöld erőmű a teljes életciklusa alatt nevetségesen kevés villanyáramot képes csak termelni. Vegyünk például egy átlagosnak mondható szélerőművet, amelynek üzemképes élettartama átlagosan 20 év körül van, miközben az átlagos kapacitás kihasználtsága kb. 20 %. Ez azt jelenti, hogy az erőmű a tényleges működése alatt annyi áramot termel, mintha 4 évig működött volna teljes kapacitás kihasználtsággal. Lássunk példaként egy fotovoltaikus naperőművet is, amelynél az átlagos élettartam ugyancsak 20 év, azonban a kapacitás kihasználtsága 15 % körüli. Egy ilyen erőmű kb. annyi áramot termel, mintha 3 évig működött volna teljes kapacitás kihasználtsággal.
A magas ár egyik oka ezért az, hogy a rövid élettartamú zöld erőművek a teljes üzemképes működésük idején sokkal kevesebb áramot termelnek, mint az egyéb erőművek, amelyek esetén a tényleges működésük során megtermelhető áram mennyisége 30 és 60 év közötti teljes kapacitás kihasználtságú termelésnek felel meg. Az időjárásfüggő zöld erőművek rövid élettartama főleg annak köszönhető, hogy a fontos műszaki egységeik a szabadban helyezkednek el, ahol ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, szemben a hagyományos erőművekkel, amelyek berendezései fedél alatt zárt térben működnek. További költség növelő tényező a zöld beruházásokhoz szükséges hatalmas anyag igény, amelyben különlegesen drága és nehezen beszerezhető tételek (ritka földfémek, speciális ötvöző anyagok, stb.) is nagy számban szerepelnek.
Ugyancsak drágító tényező a zöld erőművek óriási terület igénye és ökológiai lábnyoma. Ha például az egész ország villanyáram fogyasztását napelemekkel kellene megtermelni, legalább 60 ezer hektár területet kellene napelemekkel lefedni. És az is probléma lenne, hogy a hatalmas naperőmű csoport 20 év múlva esedékes leselejtezésekor mit tudnánk majd kezdeni a nyakunkba szakadó több millió tonna veszélyes hulladékkal, és miből tudnánk fedezni az igénybe vett hatalmas terület regenerálásának a költségeit. Hatalmas területet igényel szélturbina farmok felépítése is. A széltornyokat ugyanis nem lehet egymáshoz túl közel elhelyezni, mert zavarják egymást, és emiatt csökken a hatásfokuk. Ezért, ha az egész ország villanyáram fogyasztását szélturbinákkal akarnánk megtermelni, ehhez kb. 7000 hektár terület kellene, ami persze sokkal jobb, mint naperőművek esetén, de még így is hatalmas.
Az egyéb erőművek terület foglalása ezekhez képest sokkal kisebb. Bármely más erőmű típus esetén az országos áramfogyasztás fedezéséhez szükséges terület nem érné el az ezer hektárt. Van egy másik probléma is az időjárásfüggő zöld erőművekkel, az, hogy ezek nem akkor termelnek áramot, amikor arra szükség lenne. A kiszámíthatatlanul bizonytalan működésükkel ezek jelentősen megzavarják a villamos hálózat működését. Az emiatt kialakuló hálózati instabilitások kiszabályozása pedig akár többe kerülhet, mint maga a megtermelt zöld áram. A probléma megoldásához a zöld áramot átmenetileg tárolni kellene, méghozzá akkumulátorokban. A szivattyús tárolók ellen ugyanis a zöld mozgalmak tiltakoznak. Az akkumulátoros tárolás azonban műszakilag megoldhatatlan. A világon jelenleg működő összes akkumulátor teljes tároló kapacitása kb. akkora, mint amennyi áramot az EU országokban 6 és fél óra alatt fogyasztunk el. Ráadásul az akkumulátorok 5-7 év alatt tönkremennek, és a világ egész akku gyártó kapacitása sem lenne elég ahhoz, hogy ezeket 5-7 év alatt újra termeljék.
A zöld villanyáram termelés hivatalos indoka az, hogy ezzel lehet a széndioxid kibocsátást csökkenteni. Ez azonban csak belföldön lehet igaz. Növekszik ugyanis az emisszió azokban az országokban, ahol a zöld erőművek építéséhez szükséges ritka földfémeket, különleges ötvöző anyagokat, és egyéb speciális ásványokat nagy tömegben bányásszák, és feldolgozzák. Ezek emisszióját azonban ki szokták felejteni a számításokból. Jelentős széndioxid kibocsátással jár még a zöld erőművek lebontásakor a hatalmas terület megtisztítása is a veszélyes hulladékoktól.
Ha tényleg csökkenteni szeretnénk a széndioxid kibocsátást a villanyáram termelésben, az egyetlen ésszerű megoldás az, hogy minél több atomerőművet, és ahol csak lehet minél több vízerőművet építünk. Ez utóbbi Magyarországon is hasznos lenne, mert duzzasztóművek építése segítené az elrontott hazai vízgazdálkodás rendbe tételét. Ezek ellen azonban éppen azok a zöld mozgalmárok tiltakoznak, akik aggódnak a bolygó jövője miatt.
Az sem felel meg a valóságnak, hogy a széndioxid veszélyes melegedést okozhat, ezt ma már számos tudós vitatja. Ide idézhető például a Clintel Alapítvány deklarációja több ezer tudós, közöttük két Nobel díjas aláírásával:
https://clintel.org/wp-content/uploads/2025/01/WCD-250123.pdf
valamint a Professzorok Batthyány Köre Energia Munkacsoport nyilatkozata:
https://pbk.info.hu/wp-content/uploads/2024/10/TIZ-JAVASLAT-A-JOVOERT_PBK_2024_10_03v11.pdf).
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a bűnbaknak kikiáltott széndioxid nem szennyezi a levegőt, mint ahogyan azt a zöld politikusok tévesen állítják, és azt sem, hogy a széndioxid a növények legfontosabb tápláléka, amelynek ha a koncentrációja csökkenne, csökkennének a mezőgazdasági terméshozamok.
2025. november
Views: 31
