Külföldről ritkán érkeznek jó hírek a közszolgálati csatornákon. Manapság már az is „jó hírnek” számít, ha a Hamasz még két holttestet ad át Izraelnek. Félretéve a szomorú iróniát, a béketeremtés érdekében Budapestre tervezett nagyhatalmi találkozás nagyon jó hír, és nekünk, magyaroknak – ismerjük el – nem kis elégtételt nyújt. A magyar miniszterelnök őszinte béketörekvései az ukrán–orosz konfliktussal kapcsolatban végre eredményes fordulóponthoz érkezhetnek. Bár írhatnám, hogy érkeztek. Alaszka után ugyanis sokan pesszimisták, hiszen a viszály jelei mindegyik oldalon még mindig jelen vannak.
A világon mindig az ellentétes erők harca zajlott, ezt még lassítani sem könnyű, megszüntetni pedig egyelőre lehetetlennek tűnik. Az összeesküvés-elmélet hirdetői szerint „kár a gőzért”, mert a háttérhatalommal szemben nincs esélyünk. Logikus kérdés: ha valami rossz ellen, amit tűrhetetlennek tartunk, nem tudunk védekezni, akkor miért emlegetjük állandóan? Ijesztgetni akarunk, vagy csak alibit keresünk arra, miért nem találtunk megoldásra? Ne latolgassuk, hogy kik uralnak, vezetnek, terrorizálnak minket, hanem keressünk megoldásokat. Civilizációnkat, kultúránkat szeretjük, megszoktuk és szeretnénk gyermekeink, unokáink számára is megtartani régi értékeivel.
Arnold Toynbee angol történész szerint kultúránk, civilizációnk hanyatlását, bukását ne tekintsük törvényszerűségnek, hanem keressük meg a nehézségekre adható jó, helyes, sikeres válaszokat. Ha egy ellenféllel szemben védekezni akarunk, az első az, hogy az ellenfél erejét, lehetőségeit, fegyverzetét felmérjük, és ezek ellen felvértezzük magunkat. A sokat emlegetett „háttérhatalom” nem más, mint a pénz fennhatósága! Ha az emberiség hatalmi építményét felrajzolnám, akkor a földszinten vannak a nemzetállamok, kormányaikkal és parlamentjeikkel, a felsőbb emeleteken a szuperhatalmak, amelyek váltják egymást, vagy osztoznak a hatalomban, lásd az egypólusú, a kétpólusú, vagy a többpólusú világrendszert. Valahol egészen fent, talán az épület felett van a pénzhatalom, a sokfejű sárkány: bankok, pénzintézetek, vállalkozók, befektetők, vagyonkezelők, tőzsde. Ezek összessége, óriási hálózata tartja a kézében ma a világot. És ez igazságtalan!
Kérdezhetjük, vajon ennek a rendszernek van egy központi irányítója, egy bizottsága, egy tanácsa vagy egy-két kiemelkedő „agytrösztje”? A kérdésre nincs válasz. Valahol olvastam, hogy Henry Ford mondása szerint: Éppen elég, hogy az emberek nem értik országunk bank és pénzügyi rendszerét, mert ha megértenék, akkor biztos vagyok benne, hogy már holnap kora reggel kitörne a forradalom. Nos, talán ki is törne a forradalom, anékül, hogy megértenénk magát a rendszert. Nem kell feltétlenül erőszakos forradalomra gondolni, csak bátor vezetőkre, okos lépésekre. A történelem azt példázza, hogy az idők során fellázadt közéleti személyiségek közül sajnos sokan pórul jártak. Az Egyesült Államokban a bankok ellen lázadó Jackson elnök megúszta, de Lincolnt és Kennedyt meggyilkolták. Kohl elnök barátját, a német bankvezért, Alfred Herrhausent is megölték, mert nem támogatta a globális piaci vezetők kölcsönpolitikáját. Jelenünkben Fico szlovák miniszterelnök és Trump szerencsésen túlélték az ellenük elkövetet merényletet. A pénzhatalom nem viccel, ha veszélyt érez.
Budapest, a mi kedves fővárosunk, a következő napokban színhelye lehet egy sorsdöntő amerikai–orosz tanácskozásnak. Ha itt siker születik, és a felek megegyeznek legalább egy fegyverszünetben, és elindulhatnak a béketárgyalások, ez arculcsapásként éri a háborús oldalt. Az ilyesmire durva válasz következhet. Brüsszel mérhetetlenül buta háborús politikája teljesen logikátlan. Oroszország térdre kényszerítése azzal ér véget, hogy az oroszok állva maradnak, Európa pedig fenékre esik. Orbán Viktor ezt előre látta, és ennek megfelelően politizált. Válaszul kiközösítették, meg akarták buktatni. A következő napokban bebizonyosodhat, hogy miniszterelnökünknek szinte mindenben igaza volt.
A világ pénzhatalma ma hihetetlenül erős, önbizalma határtalan. És ez nem is csoda. Gondoljuk el, a világ legnagyobb vagyonkezelő vállalata, a Black Rock kb. 13 trillió dollár felett rendelkezik. A leggazdagabb bankár család, a Rothschildek vagyonát nehéz megállapítani, de a számítások, becslések sok száz milliárd dollárra becsülik, a statisztikák szerint az egyéni ranglistát viszont Elon Musk és az Amazon alapítója, Jeff Bezos vezeti. A nagy vagyonok mögött bűn rejtőzik, szokás mondani. Ez talán túlzás, de a világ hatalmas pénzembereinek óriási a gazdasági és a politikai befolyása, és ezt sajnos nem mindig használják jóra. Ennek az igenis érezhető-látható „háttérhatalomnak” az összvagyona töméntelen, s azzal a világot jobbá tudnánk tenni. Megszűnhetne a nyomor, az éhezés, jutna energia mindenkinek, a viszályokat elsimítanánk, nem indulnának háborúk.
Persze ez mind illúzió. Ha ők nem változnak, nekünk kell stratégiát módosítanunk. A budapesti csúcstalálkozó után valami pozitív folyamat vehetné kezdetét. Várjunk, és bizakodjunk. Az biztos, hogy az Unió és a NATO is globalizációs termék, és a globalizációt a fent említett pénzhatalom találta ki. Ha ezek az erőviszonyok feltehetően a mi irányunkba változnának, valószínűleg az ő hatalmuk is gyengülne valamelyest. Mi pedig maradnánk a régi, „elavult”, de nem is olyan rossz szuverén nemzetállami rendszerünk mellett.
Talán érdemes ezen elgondolkodnunk,
A szerző: közíró
Views: 35
