Terray László (Miskolc, 1924. január 22. – Oslo, 2015. augusztus 8.)
Elemi, majd középiskolába Miskolcon járt. Kiváló tanulónak bizonyult. 1942-ben kitüntetéssel érettségizett. Érdeklődése a lelkészi pálya felé vonzotta. 1942-ben a soproni teológiai kar hallgatója lett. A háborús években emiatt nem hívták be katonai szolgálatra. 1945 tavaszán a front közeledésekor nem menekült el: Sopronban maradt. Teológiai tanulmányait 1947-ben fejezte be. Ekkor segédlelkész lett. 1948-ban ösztöndíjasként került ki Svájcba. Eredetileg egyéves kiküldetés lett volna ez. Terray László azonban úgy döntött, hogy véglegesen kint marad. Az itthoni helyzetet nem látta kedvező perspektívának további papi tevékenysége szempontjából. 1949. januárjában Oslóba került. Itt volt lelkész és közben megtanulta a norvég, a svéd és a lapp nyelveket. Németül és angolul azelőtt is tudott. Igazi nyelvtehetségnek bizonyult. 1953-ban került a Lappföldre missziós lelkésznek. A sarkkörön felül, a szinte „Isten háta mögötti” Vinderes község volt az állandó tartózkodási helye. Ez a majdnem „számkivetettség” azonban élete boldogságát hozta meg. Itt ismerkedett meg Martha Ögaarddal, /aki 1926 december 5-én született a dél-norvégiai Birkenesben./ Apja Karl Martin Ögaard lelkész volt Rakkestadban. Anyját leánykorában Borghild Askvignak hívták.
Terray László és Martha Ögaard esküvője 1953. július 21-én volt Rakkestadban. Házasságukból öt gyermek született. Karl Martin 1954 október 26-án, Irene 1956 november 26-án, Lars-George 1960 január 28-án, Eva Borghild 1962 március 22-én, Gisle pedig 1964 március 22-én jött világra. Terray László később a Lappföldről visszakerült Oslóba. 1965-1962 között az evangélikus segélyintézetnél /Kirkens Nothjel/ dolgozott. Élénk kapcsolatokat tartott fenn más európai országokkal is. 1957-ben szerkesztője lett a Nyugat-Németországaban magindult Utitársnak. Ez a folyóirat évtizedek óta létezik, tehát életképesnek bizonyult. 1962. májusában a közép-norvégiai partok közelében lévő Smöla szigetére került. Itt volt lelkész hosszú éveken keresztül. Családi házat építettek. Elég kedvező anyagi körülmények között éltek. Érdekes, hogy nem gépkocsival, hanem motorcsónakkal rendelkeztek, hiszen a szigetek világában ez volt a legpraktikusabb közlekedési eszköz. 5 Később a család Oslóba került. Az evangélikus világszövetségben komoly szerepet játszott. A 60-as évek végén az izraeli missziónál tevékenykedett. Jelenleg Rodében él. Gyakran utazik.
Az elmúlt évtizedekben többször járt az Egyesült Államokban. Nyugat-Európa országaiban gyakori vendég. A 60-as és a 70-es években több alkalommal járt Magyarországon. /Édesanyját egyébként rendszeresen segítette azzal, hogy postán küldött neki norvég koronát, amit itthon forintban folyósítottak özv. Terray Gyuláénak. / Az egyik magyarországi utazása során kellemetlensége akadt. Több vidéki lelkész szavait magnetofonra vette. Készülékét azonban kiutazáskor a vámnál lefoglalták, s a hangszalagokat is elkobozták. A hazai politikai változások nyomán azonban újból megélénkültek itthoni kapcsolatai. Legutóbb az 1990 októberi evangélikus zsinat alkalmából járt Budapesten. Terray László az elmúlt évtizedekben több könyvet írt. Ezeket Magyarországon kevésbé ismerik. Egyik műve azonban 1990 őszén megjelent magyar fordításban is. Ennek címe „Másként nem tehettem”. Ordass Lajos püspök életével és az egyház ügye melletti kiállásával foglalkozott ebben a könyvben.
ÁBTL iratok adatai, (35 irat) Terray László.
ÁBTL-3.1.2- M-32400/6. BM Osztály III/III-1-6. Ügynök fedőneve „Papp István”. Kötet 8 sz. B dosszié 10-68193. 1967 V 15.
Magyar evangélikus gyülekezetek az emigrációban. 7. Kiadványok.
Az Útitárs 4000 példányban havonta megjelenő lap. Eddigi szerkesztője Terray László norvégiai lelkész volt. Terray László egyházpolitikájában merev, vonala az Ordass (Ordass Lajost 1958 VI 19-én váltják le másodszor, mint püspököt, az első leváltása 1948 X 1-én történt, amikor 2 évi fegyházra ítélték) és a norvég egyház vonala. Terray Lászlót, mint szerkesztőt Glatz József kölni lelkész váltotta volna fel, de Stockholmban szerzett értesüléseim szerint ez csak terv maradt, más szerkesztőt kell keresni. A lapot Európán kívül is küldik, de nem jelentős számban, mert minden kontinensnek meg van a maga egyházi, magyar nyelvű lapja. Jelentős a rádiószolgálat. Az Útitárs és a Norvég misszió közösen sugároz magyar nyelvű anyagot minden pénteken évi 26 órában. Megjegyzések. A külföldön szervezett gyülekezetek az emigrációnak legfixebb bázisai. Szolgálatuk folyamatossága és rendszeressége miatt kell az emigrációval foglalkozzunk. Pozitívum: Elismerik Magyarországot hazájuknak, az itteni egyházat anyaegyháznak, ami összefügg azzal a tekintéllyel, amivel a magyar egyház a nemzetközi viszonylatban helyt áll. Javasolja a nyugaton működő evangélikus egyházakkal a kapcsolat személyessé tételét. Nyugati gyülekezetekben (London, Malmö, Köln, Bécs) még eddig egyetlen magyarországi lelkész se prédikált. Azt kell meggondolni, hogy mely lelkészeket, milyen sorrendben kéne Magyarországra meghívni. Cikkeket kéne kérni a kiválogatott lelkészektől a Magyar egyházi lapokba.
ÁBTL 3.2.4-K-1733 BM II/3 B osztály. Tárgy: Emigráns sajtófigyelő. 1961 IV 28. 1961 III 22-23 Bécsben ülésezett a magyar evangélikus lelki gondozók munkabizottságának intéző bizottsága. A bizottság öt tagú, elnök dr. Vajta Vilmos, az egyik titkár Terray László.
Dosszié típusa M-dosszié. Dosszié jelzete M-32404/5 Dosszié tárgya Szamosi László Ország Magyarország. Nyitás dátuma 1965.09.15. Zárás dátuma 1971.05.18 Téma évkör 1965-1967. Irat évkör 1965-1967. Kivonat BM III/III-2/a, BM III/III-1/b, BM III/III-1/c. „Szamosi” („Szamosi László”) 1958-ban a Deák téri evangélikus lelkészi hivatalnál működött, teológia tanár volt, amikor ügynöknek beszervezték. 1967-től az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke volt. Jelentései átfogják a teljes evangélikus egyházat: konferenciák, evangélikus teológiai akadémia hallgatói, lelkészek, nemzetközi kapcsolatok… Terjedelem Oldalszám 611. Elhelyezés ÁBTL. B dosszié. H-21281. Kötet 6. 1965 IX 15.
526 oldal.
Terray László Norvégiában lelkész, az Útitárs szerkesztője. 1948-ban ösztöndíjas segédlelkészként ment ki, ott nősült, nem jött haza. Rendszeresen foglalkozik magyar ügyekkel, szándéka az, hogy bírálja a magyar egyházpolitikát, mert legalább kívülről mondja meg valaki a magyar kommunistáknak azt, amit itthon nem mondanak meg. Aláírta Szamosi László. Értékelés: az ügynök jellemzése külföldön élő evangélikus lelkészről. Olvashatatlan aláírás.
1.2. Politikai hangulatjelentések. 1945 II 3.-II 26. 5 doboz. ÁBTL-1.2.1. tétel.
Terray László báseni lelkész levelet intézett Thuróczi Zoltán nyíregyházi evangélikus püspökhöz, amelyben megköszönte a küldött körlevelet, közli, hogy egy teológus rendszeresen küldi Neki a Szabad Népet és a Magyar Nemzetet, továbbá egy ismerőse a Hírlap egyházi vonatkozású cikkeit, így eléggé tájékozott. Közli, hogy a zürichi és baseni lapok 10-15 soros rövid hírben számoltak be Ordass püspök letartóztatásáról és az ítéletről. Ezért igen hálás lenne, ha a jövőben teljes adminisztratív jellegű körleveleket is kaphatna. Közli még, hogy a genfi magyar intézet vezetője tanácsára három-négy havonként összefoglalót küld munkájáról és az intézet vezetőjén keresztül a VKM-nek. A Terray László által küldött levél másolatát mellékelem. Debrecen, dr. Braun Miklós rendőrőrnagy. Dr. Péter Zoltán debreceni kollégium leváltását készíti elő az ifjúság. Komlósi Sándor egyetemi tanársegédet keresték meg, hogy legyen igazgató, aki gondolkodási időt kért.
Dosszié jelzete: 0023-142-0. Dosszié tárgya: Terray László Géza.
Hevesi Károly r. őrnagy, BM III/III 1 c alosztály Valamennyi határszakaszra. 1977. október 20.
Terray Lászlónál az állam és egyház viszonyával foglalkozó dokumentumok keresendők.
Hasonló parancs 1977 október 13. Sugár Sándor r. főhadnagy.
1977. december 16. Győri Zoltán osztályvezető, fenti okok miatt Terray Lászlónak útlevél nem adható.
1979-ben is tiltólistára került. Fülöp Péter nagykövet Terray László vízumkérelmét 1980 július 23-án előterjeszti, a Külügyminisztérium állásfoglalása ne kapjon vízumot.
1980. augusztus 30. Győri Zoltán ezredes osztályvezető Terray László panaszlevelét elutasítja, mert 1977 őszén beutazott Magyarországra, dokumentumokat kutatott a Magyar Népköztársaság Egyházpolitikájáról és ezeket az anyagokat a VÁM szervek megtalálták és elkobozták. Ezeket az anyagokat a lojális egyházvezetéssel szemben álló személyektől szerezte be. 1984. május 4 Győri Zoltán ezredes osztályvezető és Reményi Géza r. százados, alosztályvezető engedélyezik Terray László tiltónévjegyzéken szereplő norvég állampolgár egyszeri beutazását 30 napra. Az indok a lutheránus világkongresszuson való részvétel. A Hotel Stadionban szállt meg. 1987. április 29- 5 napra kap vízumot Miklós Imre elvtárs, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének kérésére, ok konferencián való részvétel, Szervezte a Lutheránus Világszövetség. Egyház és Zsidóság Európai Bizottsága. Aláírta Tóth Ferenc r. alezredes osztályvezető.
Tiltójegyzékbe felvenni.
Tolna-31-147/5. Terrai Barna (Terray Barnabás) az egyházi levéltárból kimásolta és kijuttatta az Ordass püspök levéltárának bizalmas iratait. Terray Barnabás nyugdíjas pedagógus, Terray László disszidált evangélikus pap testvére. Terray László norvég pap, az egyházi emigráció egyik vezetője. Nagy befolyása van a Lutheránus Világszövetségben. A sajtóban és a SZER (Szabad Európa Rádió) adásaiban Káldy Zoltánt támadja. Terray László könyvet írt Káldy Zoltán ellen, ebben a munkájában Terrai Barna segítette.
III/III-64-78/3 (87) Terray Lászlót az Ordass Alapítvány igazgató tanácsába választották Vajta Vilmossal együtt.
30/255 Tolna megye, 1985 III 26. Terray László több cikkében és SZER nyilatkozatában Káldy ellenes volt, megalkuvással vádolta. Statset lett a Lutheránus Világszövetség titkára, előtte a Norvég Biblia Társulat titkára volt, jóban van Terray Lászlóval. Kérdés Terray milyen hatást tud gyakorolni Statsetre. Aláírta Tancz József rendőr őrnagy. 1986 VII 25. A forrást Harmati Béla az evangélikus szövetség osztályvezetője tájékoztatta, hogy Gunar Statset főtitkár magyarországi látogatását követően dr. Káldy Zoltán ügyét lezártnak tekinti, egészségi állapota indokolttá tette ügyvezető elnök megválasztását. Erre a posztra Hanzelmann bajor püspököt választották meg, megbízatása 1990-ig szól.
Fontos feladata volt Káldy Zoltánnak, hogy a nyugaton élő magyar evangélikus lelkészekről készítsen jelentéseket. A pontos életrajzi adatok mellett itt is lényeges szempont volt az adott lelkészek politikai beállítottságának, a magyar államhoz és a hivatalos egyházvezetőséghez való viszonyuknak a bemutatása. Káldy Zoltán írt jelentéseket… Terray Lászlóról is.” (Háló II. Id mű. 254.) Terray László és Káldy Zoltán közötti ellentét és vita a hazai nyilvánosság előtt is megjelent, pl. Káldy Zoltán (K. Z. aláírással) az Evangélikus Életben 1982-ben „Kár… Néhány megjegyzés az „Útitárs” egyik cikkéhez” Evangélikus Élet, 1982. (47, évfolyam) 1982-04-18/ 16. szám. támadta Terray Lászlónak 1981 őszén az „Utitárs” című lapban megjelent írását, ami „Krisztus a világ reménysége” címen jelent meg. Terray László írását az akkori „szocialista” gyakorlat szerint nem közölte az Evangélikus Élet, hanem csak egyes megállapításaira reagált Káldy Zoltán.
III/III-64-78/3 (87) Terray Lászlót az Ordass Alapítvány igazgató tanácsába választották Vajta Vilmossal együtt.
„Szamosi László” A BM II/5-c. alosztálya 1958-ban szervezte be a „Szamosi” („Szamosi László”) fedőnevű hálózati személyt, aki ekkor a Deák téri evangélikus lelkészi hivatalnál teológiai tanára volt, majd 1967-től az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke volt. (Ottlyk Ernő) Jelentései átfogják a teljes evangélikus egyházat: vezetőségi értekezletek, ökumenikus tanács ülései, gyülekezetek, lelkészek, teológiai tanárok, nemzetközi kapcsolatok.
„Szamosi László” Jelentés. 1964 I 30.-án Koren Emil esperes megmutatta a Múzeumi Füzetek 1. számát, amely a Petőfi Múzeum anyagáról szólt. Cikket írt Petőfiről Terray Barnabás aszódi gimnáziumi tanár, akinek testvére Terray László, az Útitárs szerkesztője, valamint cikket írt Solyóm Jenő volt teológiai tanár is. Korennel közöltem, hogy Terray Barnabást felkértem írjon a Lelkipásztorba egy cikket, a Petőfi kutatásaival kapcsolatban. Bp. 1964 II. 3. Szamosi meghívta Terray Barnabást azért, hogy kiderítse, milyen kapcsolatban áll Terray Lászlóval. Terray Barnabást régóta ismerem, katonai reáliskolába járt, majd tanár lett. Öccsével, Terray Lászlóval bizonyára kapcsolatot tart fenn. Sólyom Jenőt reakciós magatartása miatt el kellett távolítani a Teológiai Akadémiáról. Ezek az elemek (!) összefognak, Koren meg propagálja őket. Varga Jenő véleménye Koren Emil szoros kapcsolatban van Terray Barnabással, akinek testvére Terray László, aki meg dr. Prőhle Károly dékánnal tartja a kapcsolatot. Az Útitárs sértette az Állam és az Egyház jó viszonyát. Jelentés 1964 III 16. Szamosi jelenti: Vendégül láttam Terray Barnabás aszódi gimnáziumi tanárt, akinek tetvére Terray László, az Útitárs szerkesztője. Koren ajánlotta, hogy kérjek cikket Koren ükapjáról Koren Istvánról a Lelkipásztor számára. Terray Barnabás elmondta, hogy testvérével Lászlóval jó kapcsolatban van, anyjuk már egyszer volt Norvégiában, sok üzenetet vitt Magyarországról, újra készül kimenni. (Látható, hogy Terray Barnabás amikor Ottlyk Ernő püspökkel beszélgetett, nem tudta, hogy egy beépített ügynökkel társalog, aki azért ajánlotta a publikálási lehetőséget, hogy Terray Lászlóról információkat szerezzen. S.B.)
Elmondta Ottlyk Ernő püspök, hogy 1963 nyarán, amikor Helsinkiben volt, találkozott és beszélgetett Terray Lászlóval és norvég feleségével, Terray László üdvözletét küldte a Magyarországon élő Terray családnak. A Terray családhoz tartozik Terray Zoltán is (hadapród iskolás volt a Horthy korszakban, jelenleg a Philips Gyárban dolgozik, lakik Bp. VII Nefelejcs u. 18. Megjegyzés, Terray Zoltánt meglátogattam az 1990-es évek elején, csak nagyítóval látott, második feleségével is találkoztam, a Keleti pályaudvar közelében laktak. S.B.) Terray Barnabás jó viszonyban van Sólyom Jenővel, akihez gyakran jár be az EOL-ba, így vette be a Petőfi Múzeum első füzetének cikkírói sorában. (Erről Terray Barnabás Nekem többször beszélt, mindig nagy tisztelettel említette Sólyom Jenő nevét és azt hogy sokat tanult Tőle. S.B.) A jelentés vége azzal zárul, hogy Szamosi mellékeli a hivatkozott füzetet, mint bizonyítékot. 1956 XI 1-én Solyóm Jenő lemondatta Pálfy Miklós dékánt, és elküldte Ottlyk Ernő (Szamosi ügynök később) tanárt. (Ottlyk jelentésének további részéből látható, hogy bosszút akar állni Sólyom Jenőn, még hírszerzési kombinációt is javasolt. S.B.) 1958 nyarán viszont mert, Ordass püspököt védte, elküldték az EOL-ba, 60 éves még nem volt. Levéltárosként dolgozhatott 1800 forintért. Sólyom mindenről értesül Prőhle Károly révén, aki az információkat Terray Barnabásnak adja át, Ő meg viszi a híreket Terray Lászlónak. Terray László fel fog keresni húsvét után, a beszélgetés így folytatható. Javaslat álhírt kéne az Egyházról Sólyommal közölni, ha ez megjelenik az Útitársban, Norvégiában, akkor azt csak Terray Barnabás továbbíthatta testvérének Lászlónak. Sólyom mint beépített hírszerző lelepleződhet.
„Az Országos Evangélikus Egyházi Bíróság 1992. november 20-án intézkedett lelkészek és egyházi alkalmazottak rehabilitációjáról. A bíróság a kommunista uralom éveiben méltánytalanul joghátrányt szenvedettekre vonatkozó határozatokat semmisnek jelentette ki. Ez a határozat 96 teológus, lelkész s egyházi alkalmazottra vonatkozik. Sajnos közülük 49-en nem érhették meg rehabilitációjukat.” A Magyarországi Evangélikus Egyházban rehabilitáltak névsora: [] Terray László []. Forrás: Háló 1. id. mű. 168. old.
A szerző: az MTA doktora, professor emeritus a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.
Views: 34
