Donald Trump betartotta az ígéreteit. Rendelkezései nyomán:
– az USA kilépett a klímaegyezményből,
– Amerikában eltörölték a CO2 adót,
– az USA nem finanszírozza tovább az IPCC működését,
– és ami talán legfontosabb, megszűnik a zöld energiák irreális mértékű állami támogatása.
Amerikában 2010 és 2019 között a különféle erőművek áram termelését – az adófizetők pénzéből – az állam a következő összegekkel támogatta:
– Naperőmű: 82,46 USD/MWh
– Szélerőmű: 18,86 USD/MWh
– Geotemikus erőmű: 9,18 USD/MWh
– Atomerőmű: 1,93 USD/MWh
– Szén erőmű: 0,73 USD/MWh
– Vízerőmű: 0,53 USD/MWh
– Olaj és gáz erőmű: 0,39 USD/MWh
Forrás: https://www.texaspolicy.com
Ha azt kérdezzük, miért kell az időjárásfüggő „megújulókat” ekkora összegekkel támogatni, hiszen ezeknél az „üzemanyag” nulla forintba kerül, a válasz a következő: Alacsony energia sűrűségű olcsó, sőt ingyen energia hordozókból használható mennyiségű és minőségű (stabil frekvenciájú és feszültségű) villanyáramot csinálni nem olcsó mulatság. Ahogy a mondás tartja: „Olcsó húsnak híg a leve”.
Szélturbina parkok és naperőművek esetén a csekély energiasűrűség miatt a szükséges mennyiségű energiát hatalmas területről lehet csak összegyűjteni. Az ilyen erőműveknek nem csak a terület igénye óriási. A felépítésükhöz nagyon sok anyag kell, és ebben jelentős tételt képeznek a nagyon drága, nehezen kibányászható és/vagy beszerezhető anyagok, például nagy tisztaságú színes fémek és nemes fémek, ritka földfémek, speciális ásványi anyagok, különleges ötvözetek és ötvöző anyagok, nagy szilárdságú kompozit anyagok, és még sorolhatnánk.
Ráadásul az ilyen erőművek üzemképes élettartama – más erőművekhez képest – rövid, és ez alatt is a kapacitásuk mindössze 15-20 százaléka hasznosítható. Gyors elhasználódásukat elősegíti, hogy fontos szerkezeti elemeik a szabadban helyezkednek el, ki vannak téve időjárási és környezeti hatásoknak, például orkán erejű szélvihar, villámcsapások, hófúvás, jégeső, ónos eső, savas eső, porvihar, madár ürülék és egyéb szennyeződések, extrém erős UV sugárzás, stb.
Amikor pedig az ilyen erőművek tönkremennek, a nagy terület miatt nagyon sokba kerül a lebontásuk és a hátramaradó hulladékok kezelése, ártalmatlanítása. Ha az ilyen erőműveknél összeadjuk az építési, kezelési, karbantartási, javítási, bontási, és egyéb felmerülő költségeket, megkaphatjuk az erőmű teljes életciklus költségét. Ha ezt az összeget elosztjuk az élettartamuk alatt megtermelt összes villanyáram mennyiségével, kiszámíthatjuk, hogy a valóságban mennyibe is kerül az a bizonyos „olcsó” zöld áram. Az eredmény pedig az, hogy az olcsónak hazudott zöld áram a legdrágább áram, és csak úgy lehet piacképes, ha az adófizetők a költségek jelentős részét kifizetik.
Ha pedig figyelembe vesszük az építésük és lebontásuk során felhasznált (elpazarolt) anyagokat, és azok kibányászását, kitermelését, feldolgozását, abban sem lehetünk biztosak, hogy ezzel a módszerrel tényleg lehet észrevehető mértékben csökkenteni a globális széndioxid kibocsátást. Ráadásul van az ilyen erőművekkel még egy súlyos probléma, az, hogy az áramtermelésük kiszámíthatatlanul ingadozik, ezért nem mindig olyankor termelnek áramot, amikor azt a hálózat képes befogadni. Erre találták ki a kötelező áramátvételi rendszert, ami azt jelenti, hogy a zöld áramot és a hozzá tartozó állami támogatást akkor is kifizetik, ha azt a hálózat befogadni és hasznosítani nem tudja.
Ilyen játékszabályok mellett a zöld erőmű tulajdonosa biztos lehet abban, hogy számára az erőmű beruházás kamatostól, busásan megtérül, és abban is biztos lehet, hogy kockázat mentesen juthat hozzá a garantált zöld profithoz. Persze nem az egészhez, mivel a profit jelentős része azoknak a bankároknak a zsebébe kerül, akik az ilyen beruházásokat kedvezményes hitelekkel finanszírozzák. A kedvező üzleti lehetőségek kiaknázására, a zöld profit lefölözésére jött létre 43 nemzetközi pénzintézet részvételével 2021. április 21-én a Net-Zero Banking Alliance (NZBA) bankszövetség, az ún. „klímakartell”, és ahogyan az üzlet kezdett felfutni, a taglétszám 2025. januárban már meghaladta 120-at, több mint 40 országból. Az amerikai zöld támogatások megszűnése miatt azonban a zöld erőművek is bekerülnek a szabad piaci versenybe. A következmény pedig az, hogy a klímakartellből egymás után lépnek ki a bankok, és viszik át a pénzüket más befektetések felé.
Forrás: https://uncutnews.ch/banker-steigen-aus-dem-monster-klimakartell-aus/
A zöldek felelőtlennek tartják Trump intézkedéseit, és felteszik a kérdést, hogy mi lesz ezután a klíma célokkal. A válasz az, hogy Trump döntése nem volt sem elhamarkodott, sem meggondolatlan. Az intézkedéseket alapos tudományos elemzések előzték meg, figyelembe vették számos elismert tudós véleményét, és ezek alapján kijelenthető, hogy az emberiséget nem fenyegeti klímakatasztrófa. Ha pedig több a levegőben a széndioxid, az nem káros, hanem kifejezetten hasznos.
Ld. pl.: http://www.petitionproject.org/
Trump a választási kampányban azt ígérte, hogy ismét naggyá teszi Amerikát. Ezért is kellett felmondani a klímaegyezményt, mert nem szabad megengedni, hogy az adófizetők pénzének jelentős része klíma-spekuláns bankárok és pénzügyi befektetők zsebében kössön ki, és emiatt csökkenjen a lakosság életszínvonala. Az kétségtelen, hogy a jól tejelő klíma biznisz – legalább is Amerikában – egyelőre véget ért, és ez jelentősen befolyásolhatja a nemzetközi energia piacot, ezen keresztül a világgazdasági erőviszonyokat. Éppen ezért különös, hogy a gyakran bolhából is elefántot csináló haza fősodratú média erről hallgat. Nem foglalkoznak az üggyel. Úgy csinálnak, mintha nem történt volna semmi különös. És tovább folytatódik az emberek ijesztgetése a közeledő klímakatasztrófával, és a zöld energiák népszerűsítése például úgy, hogy a TV-ben még az időjárás jelentés is szélerőművek reklámjával kezdődik. És még azt sem mondják be, hogy figyelem, reklám következik.
Pedig az lenne tisztességes, ha Magyarország is követné Amerika példáját, és a lakosság reális tájékoztatást kapna a le nem tagadható tényekről. Persze ha kilépnénk a klímaegyezményből, Brüsszel megint büntetné az országot. De egyébként is bünteti. Teljesen mindegy, hogy mit csinálunk. Van sapka vagy nincs sapka, egyre megy. Vagy ha ez nem megy, akkor is abba kellene hagyni a zöld agymosást. Ld. pl.:
https://klimarealista.hu/az-egesz-vilagot-felrevezeto-97/
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=8249
Views: 97
