A figyelem az agrárium félé fordul napjainkban… Fogyasztóként nagyon is megérezzük az árakon a súlyos aszály következményeit. Csillagászati árakon kínálták a cseresznyét, epret, meggyet. Le is fut lassan a szezonjuk. Közben, vidéken élve, lehet látni, hogy a város környéki kiskertekben ott aszalódik a fán- ha egyáltalán van. Hiszen a tavaszi időjárás, a hirtelen hűvös idő a virágzáskor jól betett a fáknak… Méhecske se zümmögött, beporzás se volt. Most viszont dől a napsugár a dél-alföldi területekre. Mindenütt nagy a meleg, városokban, a fővárosban is; de a dél-alföldi megyékben a helyzet kimondottan katasztrofális. Szegény embert még az ág is húzza…Folyóink vízhozama megcsappant. Duna is, Tisza is rekord alacsony vízállású. Nem állíthatjuk, hogy van elég vizünk, mert bizony, ami van, az is kifolyik az országból. A csodás Köröstoroknál a Tisza nagy homoktenger közepén csordogál…Nyaralóknak kellemes, -melletted úszik el a hal a kevés vízben- de holtágaiban alig van víz, kiszáradtak. Elpusztulnak a halak is bennük. A külterületeken sincs harmat: a fácán-mama nem tudja mivel itatni csibéit…
Apropó, kiskertek. Szegény, Kertmagyarországról álmodó népi íróink! Szomorúan jelentem, hogy a szocializmus utolsó éveiben közelebb voltunk képileg ehhez az álomhoz, mint most. Legalább is a kiskertek, zártkertek, háztájik szépen meg voltak művelve. Telekszomszédom, az idős vidéki munkásember, azt mondta, hogy a család zártkertjében 7 szilvafán megtermett gyümölcsöt eladva a felvásárlónak, olyan komoly jövedelemre tett szert, mint egy havi munkabére… Mert hogy akkor volt felvásárló hálózat… Az elmúlt időben növekedett a városon kívülre települők száma az alföldi kisvárosban. De a kiskertek állapota siralmas. Távol álljon tőlem, hogy idealizáljam a Kádár-korszak agrárpolitikáját, s általában, azokat az időket. Hiszen roppant terhes örökséget hagytak hazánkra! De az mégiscsak keserű tény, hogy a kiskertek a rendszerváltás után egyszerűen eltűntek. A statisztika szerin a csökkenés: 99%!
Nem volt, aki művelje, hiszen az agráriumból 30 év alatt csaknem fél millió munkavállaló távozott. Nyugdíjba mentek, munkanélküliek lettek, vagy lassan a szolgáltatási szektor felszívta őket. Mivel 4-4,5 millió fő volt az aktív korosztály átlagos létszáma a rendszerváltás után, gondolom, nem kell mondani, hogy ez mekkora embertömeget jelentett. Nyilván a munkaképes fiatalabb korosztályok mentek el a városba, vagy külföldre, szerencsét próbálni. De, aki otthon maradt, vidéken, az is abbahagyta a vesződést a kiskerti termeléssel. Minden kapható volt a nagy multi élelmiszerláncokban, amelyek gombamód szaporodtak…És még több import-árú is! Itt van a teljes fejlődő országok-kínálta déligyümölcs, de lengyel alma, francia krumpli, kínai fokhagyma is van a polcokon- mit, van: szinte sokszor csak az van! A krumpli 80 %-ban import! Nem tudjuk kielégíteni a hazai szükségleteket olyan termékekből, amelyek hungarikumoknak számítanak! Burgonyának a felét sem! Hagyma, fokhagyma, csupa import, de még fűszerpaprika import is van! Lengyel almával tele a bolt. Mellesleg, egész Európa! Ők nem felejtették el a kertészkedést, megmaradtak a gyümölcsöseik, mert Lengyelhonban Visinszkij bíboros alkuja Gomulkával az ötvenes évek végén a vallásra, és a parasztság békében hagyására is kiterjedt… így megmaradtak a kis gazdaságok. Igaz, akkor nem is tudták ellátni az ország egészét élelmiszerrel… Mára azonban a megőrzött tudás kamatozik…)
Ne mondja nekem egy liberális közgazdász se, hogy normális ez! Az élelmiszer- ellátás: stratégiai jelentőségű. Szinte az ország szuverenitása függ tőle! Az Európai Gazdasági Közösség, a mai EU elődje is ezt valósította meg legelőbb, a Montánunió létrehozása után. Minden ország törekszik élelmiszerből önellátásra. Japán is termel rizst, pedig ehhez ott nem kedvezőek az adottságok, komoly állami támogatás kell! Nálunk meg az import a rendszerváltás után hatszorosára nőtt az agráriumban, míg a kivitel csak háromszorosára. Azaz, az import növekedése felemésztette, ami deviza-többletet az agrárium hozott! Ami elegendő volt akkor, bőven, a z energia importunk kifizetésére! Mára már annak a töredékét se fedezi! Az EU mag-országainak soha nem volt szívügye a csatlakozók profitábilis agrártermelésének lehetővé tétele. Nem akartak a maguk számára konkurenciát. A keleti piacok viszont, fizetésképtelenség miatt, csaknem megszűntek…
Annak is szerepe volt az agrárium visszaesésében, hogy a kárpótlással megvalósuló földprivatizáció apró területeket hozott létre, a korábban kialakított nagygazdaságokból. Azon természetesen nem lehet hatékonyan gabonát termelni- az egyéb, munkaigényes termékekhez meg kevés volt a szakértelem, a pénzügyi támogatás és a tőke. Hiszen a múltban a görbe uborkából is lehetett zakuszkát csinálni a z orosz vodka mellé… de az Unió az előírásaival még ebben is akadályt jelentett… Bezáratott sok vágóhidat, mert az előírásoknak megfeleléshez nem volt pénz, még fizetett is a marhák levágásáért…Mellesleg, a szőlő kivágásáért is pénzt kaptak a gazdák. Csoda, hogy visszaesett a szőlőterület is, csaknem felére? Mondhatjuk: de miért engedték be a nagy áruház láncokat az önkormányzatok a városokba, egymás hegyén, hátán? Mert mindig több volt a rájuk terhelt feladat, mint a finanszírozás… És kellett az innen jövő iparűzési adó…
Látszik, hogy milyen komplex feladat egy hatékony, az agráriumnak és a vidék gazdaságának megfelelő gazdaságpolitika kidolgozása!
„Ez a mi munkánk, és nem is kevés… „
A szerző: közgazdász, ny. egyetemi tanár
Views: 96
A fentiek igazolására, a XVI.kerület (Mátyásföld,Cinkota, Sashalom,Árpádföld és Rákosszentmihály) ma is a Kertváros elnevezést viseli. Sőt a mai Örs vezér tértől a Keleti PU. felé a HÉV vonalán volt egy ma már nem létező megálló is Kertváros néven. Azóta meggondolatlanul felszedték a Rákosszentmihályra és a Keleti PU. felé kanyarodó sínpárokat, megszűnt a HÉV, és mostanában azon lobbiznak, hogy újra
visszaállítsák azokat a Keleti pályaudvarig, így tehermentesítve ezt a közlekedési csomópontot.
Úgy gondolom, a XVI.kerület kertvárosi jellegét gyermekkoromban az itt megtelepedő bolgár kertészek alapozták meg, a nyári szünetben diákmunkát hirdettek, borsószedésre és a géppel kiforgatott burgonya felszedésére, ősszel pedig paradicsom-szüretre,iskolákat is bevonva, szerény órabért megállapítva, mely az iskolai kasszát gyarapította.
Ezek pozitív elképzelések voltak, de idő közben elhalltak. De megmaradt bennem a kerti gazdálkodás szeretete, melyet szüleim szorgalmaztak azzal, hogy kiskertet jelöltek ki számunkra, kaptunk egy marék borsót és néhány palántát, amit nekünk kellett elvetni, elültetni és gondozni.
Bevallom felnőtt fejjel minden évben gondozom hobby-szinten a kis kertemet, ellátva magunkat és még jut belőle a barátoknak is.
Ez kicsiben a történet, a cikk meglátásai jók, nagyban pedig tényleg az agráriumnak és a vidékfejlesztésnek adhatna újra irányvonalat.
Köszönet a hasznos írásárt!
Kedves Író Asszony és Olvasók!
Lám-lám! Hiába beruháztuk a paksi kapacitás négyszeresét napelemekbe (8000 MW) – éllovasként -, mégsem csökken a globalizált melegedés. Hiába mondja sok ezer tudós, hogy az alkalmazkodásba kellene befektetni, nem a szén-dioxid mentesítésbe https://energmester.hu/klimahirek Dehát az utóbbi jobban halad a tőzsdén.
Hab a tortán, hogy a fenti napelemek rekord termelése a minap elérte a beépített kapacitás felét (4000 MW). Egy-két órára!
De semmi baj! Már öntik a pénzt a tároló akkumulátorokba. Ha ugyanannyit ráfordítanak, mint eddig, akkor a rekord az lesz, amikor ha egy hétig a napelemek csak az akkumulátorokat töltik, akkor egy egész napra ingyen áramot fogyaszthatunk (világpiaci áron a rezsicsökkentés büdzséjébe).
Figyelem! Ezek becslések. Lehet benne akár 10 % hiba, forintra én nem tudom kiszámolni. Számolja ki az, akinek dolga lenne.
Az Alföld aszályenyhítésére is javasoltak tudósok nem egy megoldást. Csak az ő hangjuk nem eléggé hatékony a lobberekével szemben. Egy mintapélda https://energmester.hu/aszalyelharitas/aszalyenyhites.pdf
Nagyon vad elképzelés, hogy a kormány legyen szakértői? Mármint a szakterületekhez értő. Hogy ne tudják a sarlatánok megvezetni.
Addig, ameddig nem lesz olyan kormánya az országnak, amelyiknek elsődleges célja a Magyar emberek boldogulása, boldogsága, addig nem várhatunk pozitív változást! Miért termeljen, tartson jószágot a parasztember, ha jönnek a csirkefogók, és ellopják tőle? Ha netán ellenáll, még őt büntetik meg, de a rendőrök is látványosan közömbösek a panaszai iránt! Ami a kifizetéseket illeti az állatok leöléséért, a haszonnövények kiirtásáért, az első „szabadon választott” kormánynak ez lett kiadva! Már a hetvenes években ki lettek nézve, a rájuk bízott hazaárulást (privatizáció) híven teljesítették is! És látván az emberek elégedetlenségét, a miniszter elnök félvállról odavetette: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” Én úgy látom, vannak jó szakemberek most is, de nem lehet a véleményüket meghallgatni! A parancs máshonnan jön!