Tisztelt Olvasó!
Már 2010-ben elindult az a folyamat, ami szeretné az UNESCO világörökségi listájára felvetetni a Pünkösdi zarándoklat helyszínét, Csíksomlyót. Vajon katalizálja e a kérdést a tervezett pápai látogatás 2019-ben? Lesz még erről szó, bár érdekes, hogy a katolikus egyházfő nem Pünkösdkor, hanem azt megelőző időszakban június elején látogatott el oda. Ma 2025-ben sem zárult le még a megkezdett eljárás, azóta új pápa van a Vatikán élén és csak remélhetjük, hogy az ügy végére pont kerül. Alábbi írásom egy rövid visszatekintés Csíksomlyó történetére, magam is többször részt vettem már a régi hagyományokkal rendelkező eseményen, ami valóban emlékezetes, felemelő lelki élményt adott.
BARNA BEATRIX /2010.
A világörökség része lehet CSÍKSOMLYÓ.
Évről-évre több százezer ember zarándokol el Pünkösdkor Csíksomlyóra. A magyarok legfontosabb zarándokhelyére, Közép – Kelet – Európa legismertebb, működő Mária-kegyhelyére. E szent helyet szeretnék felvetetni az UNESCO világörökségi listájára, Kelemen Hunor (román) kulturális miniszter javaslatára,- erről szól a híradás. A hosszúnak ígérkező felvételi folyamatot elkezdték már.
Székelyföldet járó, azt ismerők körében köztudott, hogy mennyi szépséget őrizget e táj. Múltat, történelmet, hitet, emberi tartást, összetartozást. Megdöbbentő adat, hogy csak a Hargita megyei műemlékvédelmi hivatalban jelenleg 394 olyan objektumot tartanak nyilván, melynek 80%-a szakrális műemlék. A térségben a Szűzanya tisztelete ősrégi. Az ezzel kapcsolatos kutatások nem új keletűek. A racionális emlékezet szereti évszámokhoz kötni az eseményeket, még akkor is, ha hagyományaiban sokkal távolabbról gyökerező jelenségekkel áll szembe. Daczó Árpád, a Ferenc-rendi, Lukács atya: Csíksomlyó titka című könyve,(Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda,2002.) hosszú évtizedek kutató munkáját mutatja be. A benne felmerülő kérdésekre kereste következetesen a válaszokat. A csángók Babba Mária, a Napba öltözött Asszony tisztelete, a néplélekben őrzött ősi hitvilág máig élő bizonyítéka. Miért Csíksomlyó a búcsújáróhely? – teszi fel a kérdést. Hiszen Kis-Somlyó hegyére, Mária tiszteletére már ezelőtt is özönlött a búcsús nép. Ezt pedig IV. Jenő pápa 1444-ben kiadott bullája adatolja. Pedig még akkor nem állt a jelenlegi kegytemplom, sem a Mária kegyszobor, ami csak később, az 1500-as évek elején került oda. De állt a Kis-Somlyó hegyén ma is látható Salvator – kápolna, melynek ősét a hagyomány szerint, Szent István építtette 1002-ben.
IV. Jenő pápa bulláján kívül, tényszerű történelmi bizonyosság a 32 csíksomlyói konfráter intézménye is. 1442-ben Hunyadi János Marosszentimrénél hatalmas vereséget mért a törökre. Ennek jelentőségét csak a Nándorfehérvári Diadal múlja felül és a Szűzanyának megköszönve, Hunyadi ezért a győzelemért, egyéb jótéteményei mellett, hatékonyan segítette a csíksomlyói barátokat is. Nemcsak anyagilag állt melléjük templomuk építésében, hanem egy addig szokatlan adománnyal is ellátta őket. 32 székely családot felmentett minden közteher-viselés alól és a csíksomlyói ferences kolostor szolgálatára rendelte őket. Ez a híres csíksomlyói harminckét konfráter intézménye, egészen 1878-ig állott fenn! A török hódoltság századaiban az erdélyi fejedelemség volt a magyar nemzeti gondolat önálló hordozója. Egyrészt a keresztény Európa délkeleti bástyája volt a törökkel szemben, másrészt a magyar nemzeti gondolat őrzője, fenntartója mindkét birodalommal, de inkább a bécsi udvarral szemben. Kis ütközőállam a két nagyhatalom között. Ügyes alkalmazkodó politikát kellett folytatnia. E politika a nemzet ősi szuverenitásának elvéből következik, a különböző vallásfelekezetekkel és a különböző nemzetiségekkel megnyilvánuló szabadelvű, türelmes felfogás, és az itt élőkkel kialakult összetartozás érzése és szoros egymásrautaltságuk. Ne feledjük, hogy a tordai országgyűlés 1568-ban itt mondja ki először a vallásszabadságot, és a vallásfelekezetek egyenjogúságát.
Hunyadi János már akkor megértette, hogy mit jelent Csíksomlyó a székelység életében! Tudta, hogy Csíksomlyó az a fő erőközpont, ahol a székely újból és újból olyan lelki energiákkal töltekezik, ami képessé teszi őt ősi feladatainak megvalósítására: a keleti gyepük védelmére. De azt is tudta, hogy a délről jövő legnagyobb veszedelem, a török visszaverésében is a székely az, akire biztosan támaszkodhat. Erdély szíve Csíksomlyón dobog! Csíksomlyó gondozói a ferences szerzetesek lettek, akiknek pápai felhatalmazással a híres Kapisztrán Szent János volt a fő mozgatójuk. Hunyadi János megérezte, hogy Csíksomlyó sugárzik, ahonnan sugárzó emberek indulnak el hősies bátorsággal ősi feladataik teljesítésére. Valószínűleg itt volt a székelyek fő toborzó, gyülekező helye. Hogyne gondoskodott volna Hunyadi erről az ősi megszentelt helyről, ahonnan vitézei Babba Mária oltalma alatt indultak el lélek és nemzetvédő munkájukra. Szent László nyomdokain haladva, aki Mária lovagja volt, Hunyadi János meg Mária vitéze lett! Hiszen ott született Hunyad megyében és Szűzanyát Babba Mária nevén is ismerhette. A lélek szemével nézve ezek lehettek a mozgatórugói, mélyebb indítékai az akkori történelmi eseményeknek.
Később Márton Áron a nagyrabecsült székely püspök is mindig kihangsúlyozta a népi hagyományokra való építkezést: „ A kultúra nélküli értelem rombol. De a kultúrával rendelkező értelem is rombol, ha rossz eszméket követ.” Az igazi műveltséghez, mindig szükséges a hagyomány is. „Az új magyar művelődés indítékot a múltból merít, erőért és szellemért a néphez fordul, mert a megújulásnak két feltétele van: az egyik a múlt, a történelmi idők elfogulatlan szemlélete, a másik a nép műveltségében rejlő ősi magyar kultúra illő megbecsülése.”
Tehát van hová visszatekintenünk. Történelmünk eligazít, hogy szembenézhessünk jelenlegi problémáinkkal is.
A szrező: újságíró
Views: 59
Szép és hasznos cikk volt! Botos Katalin