Szerző: Chase Hughes
A könyv címe: Ellipszis Kézikönyv; Az emberi viselkedés elemzése és befolyásolása
Kiadó: Nyomdaipari Szolgáltató kkt. kb. 2020.
A szerző az amerikai Ellipsis Behavior Laboratories intézet vezetője Virginia államban. A könyv tananyag rendőr nyomozók, hírszerzők, és titkos ügynökök kiképzéséhez arról, hogy hogyan lehet embereket megkörnyékezni, befolyásolni, tőlük információkat szerezni. A kiképzett ügynök megnevezése: operátor, a befolyásolni kívánt személy: alany.
A könyvben leírt módszereket könyvből megtanulni nem lehet. Az operátornak ugyanis azt is meg kell tanulnia, hogyan tudja a legnehezebb helyzetekben kontroll alatt tartani a viselkedését, a mentális állapotát, hogyan képes megvalósítani a tökéletes önfegyelmet. Ennek hiányában, ellenséges környezetben, pl. egy idegen ország területén, akár az élete is veszélyben foroghat. A kiképzés ezért hatalmas mennyiségű gyakorlással jár, kezdetben olyan „terepen”, ahol a tévedés nem okozhat sok bajt. A könyvben ismertetett technikák számos módszertani elemből tevődnek össze. Erre utal az irodalomjegyzék is, amelyben több mint 130 hivatkozás található. Mivel ilyen módszereket az ember ősidők óta használ, a hivatkozások között olyan neveket is találunk, mint Darwin és Pavlov, akik leírtak olyan állati viselkedési mintázatokat, amelyek az embereknél is megfigyelhetők. Az alábbi ismertetés nem teljes, csupán szemelvények a módszerek és eszközök hatalmas választékából.
A viselkedés elemzése
Beszélgetés közben mindenki önkéntelenül gesztikulál. Érzelmi, hangulati, mentális állapotunktól függően önkéntelenül mozdulatokat teszünk kezünkkel, lábunkkal, arcunkkal, szemöldökünkkel, homlokunk ráncolásával, és számtalan más módon. Hasonló viselkedési mintázatok mutathatók ki magasabb fejlettségű állatoknál is, ahogyan arra már Darwin is rámutatott. Ez a jelenség a testbeszéd, amelyről számos könyvben olvashatunk. A népszerű ilyen könyvekből azután megtudhatjuk, milyen érzelmeket fejez ki, ha például valaki karba teszi a kezeit.
A valóság azonban az, hogy a puszta tény, hogy valaki karba teszi a kezeit, önmagában nem jelent semmit. Egy gesztus csak annyit ér, mint egy szó egy mondat közepén. Ha szeretnénk tudni, mit jelent a szó, ismerni kell az egész mondatot. Még ha ismerjük is a szót, nem mindegy, hogyan van az leírva. Karba tehetjük például a kezeinket úgy, hogy a két kezünkkel megfogjuk a másik oldali felső karunkat, de úgy is, hogy a tenyereink a mellkasunkhoz simulnak, úgy is, hogy lazán elfekszenek a kezeink a másik oldalon, miközben a hüvelykujjak vízszintesek, vagy úgy, hogy ökölbe szorítjuk a kezünket, és a hüvelyk ujjak felfelé mutatnak. A viselkedés elemzésénél pedig nem csupán a fej, a törzs, és a végtagok mozgása, helyzete jelent információt, hanem a légzés sebessége, mélysége és gyakorisága, a pislogás gyorsasága és frekvenciája, az arc elpirulása vagy elsápadása, a pupilla kitágulása, vagy beszűkülése, stb.
Ha értelmezni akarjuk valaki érzelmi, mentális állapotát, a gesztusok sokféle kombinációját kell elemezni. Erre való a viselkedés elemek periódusos rendszere, amely 123 féle gesztus-elem táblázatos térképe, a hozzá tartozó pontozási szisztéma feltüntetésével. A táblázat nyilvános, az Internetről letölthető. Egy 30 perces rendőrségi kihallgatásról készült videó felvételnél, a viselkedési gesztusok pontrendszere alapján egy jól kiképzett operátor képes lehet meghatározni, hogy milyen valószínűséggel próbálta az alany az operátort megtéveszteni, milyen valószínűséggel felelnek meg a valóságnak az elhangzott állítások, jellemző volt-e az alanyra a félelem, megfélemlítés, az idegesség, az önfegyelem, milyen valószínűséggel igyekezhetett másoknak ártani, vagy „falazni”, stb.
A rendőrségi kihallgatás viszonylag könnyű eset. A külföldön, ellenséges környezetben működő titkos ügynök gyakran videó felvétel nélkül kénytelen dolgozni, és arra is ügyelnie kell, nehogy lebukjon. Kénytelen ezért fejből megtanulni a legfontosabb gesztus elemeket és pontrendszert, és a kiküldetés előtt sokszor kell gyakorolnia az interakciós szituációkat, és a fejben számolást is.
Az emberi szükségletek felmérése és a profilozás
Ha az operátor befolyásolni szeretné az alanyt, nem elég a viselkedés elemzése. Ennél több kell. Hogy adott esetben mi a „több”, ahhoz ismerni kell az emberi szükségleteket, az alany értékrendjének preferencia sorrendjét, és a mentális profilját. Ez a művelet a „profilozás”. Az emberek értékrendje eltérő, ami az egyik számára fontos, az egy másik ember számára teljesen közömbös lehet. Egy intelligencia preferenciájú ember szívesen elmeséli, hová járt egyetemre, miről szólt a disszertációja, milyen publikációi vannak. Egy siker orientált ember inkább arról beszél, hogy milyen magas pozíciókat töltött be, és hány alkalmazottnak a főnöke. Egy élvezet orientált ember szívesen beszél arról, hogy milyen remek volt az ebéd egy kitűnő vendéglőben, egy szánalom igényű ember pedig inkább elpanaszolja, hogy milyen sok megpróbáltatáson ment keresztül.
Az alany preferencia profiljának meghatározására szolgál az emberi szükségletek térképe, amely az Internetről ugyancsak letölthető. Ez úgy néz ki, mint egy ház alaprajza, amelyben egymásba nyíló helyiségek vannak, pl. konyha, előszoba, mosdó, hálószoba, nappali, stb. Mindegyik helyiség, valamint a benne levő berendezések megfelelnek egy-egy profil típusnak. Az operátor a profilozás során képzeletben behelyezi az alanyt valamelyik helyiség valamelyik részébe. Összesen 17 alapvető profil típus van, ezek preferenciái: pl. igény az elismerésre, a védelemre, a gondoskodásra, a szabadságra, a tiszteletre, az elismerésre, az élvezetre, a kényelemre, a vonzerőre, a szánalomra, stb. Egy jól képzett mesteroperátor 10 perc beszélgetés alatt képes megállapítani az alany elsődleges és másodlagos preferenciáját.
Társas gyengeségek profilozása
Minden embernek vannak gyenge pontjai, amelyeken keresztül fokozottan sérülékeny. Bármennyire magabiztosnak látszik valaki, vannak félelmei, aggodalmai, szorongásai, nyomasztó álmai. Ezek feltérképezése a társas gyengeségek táblázatainak segítségével történik. Két táblázatról van szó. Az egyik a verbális és gesztusos viselkedésben felismerhető gyengeségre utaló jeleket tartalmazza, feltüntetve annak félénk, együttműködő, vagy agresszív megnyilvánulási formáit. A másik táblázat a szükségletekkel összefüggő aggodalmakat foglalja össze. Az ezzel kapcsolatos félelmek olyasmikre irányulnak, mint pl. elhagyatottság, nevetségessé válás, visszautasítottság, érzelmi vagy anyagi veszteség, sikertelenség, stb.
A rejtett befolyásolás
Egy mesteroperátor képes lehet 10-20 perc alatt felmérni az alany mentális állapotát, érték rendjét, szükségleteit, és félelmeit, és ezen információk birtokában megkezdheti az alany manipulálását. Ennek során ügyelni kell arra, hogy az alany ne érezze magát befolyásoltnak. Éppen ellenkezőleg, érezze úgy, hogy ő gyakorol hatást az operátorra, és amikor elmond, eldönt, vagy csinál valamit, az a saját elhatározása, és senki nem befolyásolta. Az operátor feladata nem könnyű. Alkalmazkodnia kell az alany egyéniségéhez. Hasonlónak kell mutatkoznia, mint az alany. Meg kell mutatnia a saját gyengeségeit. Ha téved, vallja be, és kérjen elnézést. Ne akarjon okosabbnak látszani az alanynál. Éppen ellenkezőleg, tegyen fel időnként naiv kérdéseket, amikre az alany biztosan tud válaszolni, és köszönje meg a felvilágosítást.
Az operátor ismerje fel az alany erősségeit, amiben valóban jó. Ismerje fel azt is, hogy a legtöbb alany nem arra büszke, amiben igazán erős, hanem inkább arra, amilyen szeretne lenni. Ilyenkor meg kell erősíteni az alanyt, hogy tényleg rendelkezik a vágyott tulajdonsággal (pl. milyen szépen tud zongorázni). Ha az operátor nem a saját nevén mutatkozik be, célszerű olyan nevet választani, hogy a keresztneve ugyanolyan betűvel kezdődjön, mint az alanyé. Pszichológiai tesztek szerint nagyobb bizalmat érzünk olyanok iránt, akiknek a neve hasonló. Jó, ha az operátor időnként a keresztnevén szólítja az alanyt. Az emberek szeretik hallani a saját nevüket. Az operátor legyen türelmes, ha az alany el akar mesélni valamit. Az emberek leginkább a saját hangjukat szeretik hallani. Ilyenkor az operátor azt is megfigyeli, hogy az alany milyen kifejezéseket szeret használni, milyen gesztusok kíséretében, pl. amikor valami tetszik, vagy nem tetszik, és ő is átveszi az ilyen kifejezéseket és gesztusokat.
Ha az operátor pl. egy kávéházban találkozik az alannyal, megteheti, hogy lehajol, felvesz a földről egy bankjegyet, elviszi a pénztárhoz azzal, hogy ezt valaki elveszítette, biztosan keresni fogja. Ebből látszik, hogy az operátor milyen rendes becsületes ember, akiben tökéletesen meg lehet bízni, akinek elmondhatjuk a legféltettebb titkainkat is, ha úgy adódik, akár egy államtitkot is. Ha az alany slendriánul öltözködik, az operátor megteheti, hogy véletlenül rosszul gombolja be az ingét. Ha az alany ügyetlenkedik, az operátor megteheti, hogy néha elbotlik és kiejt valamit a kezéből. Ha az alany fogékony a tekintélyek tiszteletére, és lehetősége van az alanyt az irodájában fogadni, kiteheti a falra a New York Akadémiától kapott bekeretezett díszdoktori oklevelét. Ilyen oklevelet pár száz dollárért be lehet szerezni, Interneten is megrendelhető, a vételár átutalása után postafordultával küldik.
A bizalom megszerzését követően az operátor fokozatosan építi ki az alany függőségét, amely sikeres esetben, erre alkalmas alany esetén, olyan mértékű kötődéssé válik, akár a drogfüggőség, és az alany igyekszik az operátornak minden vonatkozásban megfelelni, rejtett utasításait végrehajtani. Ehhez az operátor számára a manipulációs módszertani elemek széles választéka áll rendelkezésre. Nincs azonban két egyforma eset. Az operátor a tapasztalatai és a kreativitása segítségével igyekszik alkalmazni az alany személyiségének leginkább megfelelő befolyásolási stratégiát.
A rejtett befolyásolás alapja az a felismerés, hogy az emberek a döntéseiket nem racionális alapon hozzák, még ha a döntésükhöz utólag ki is találnak racionálisnak látszó magyarázatot. Az emberi döntéseket meghatározó tényezők: érzelmek, félelmek, érzések, gyengeségek. Ez a rendelkezésre álló választék, ebből lehet gazdálkodni. Az operátor feladata ezek irányítása az alanyokban.
A robotpilóta üzemmód
Az emberek a tevékenységük nagy részét fél-hipnotikus állapotban töltik. Automatikusan végeznek tevékenységeket, amire oda sem figyelve beszélgetnek, rádiót hallgatnak. Ezt nevezi a szerző robotpilóta üzemmódnak. Példaként hozza fel az alkoholista esetét, aki részegen a sötétben automatikusan haza talál, de amikor józanul akar hazamenni, eltéved, mert kikapcsolt a robotpilóta.
Képzeljük el, hogy az autópályán haladva önfeledten hallgatjuk a kabaré műsort. Egyszer csak azt látjuk, hogy pár száz méterrel előttünk felrobban egy üzemanyag tartálykocsi. Ebben a pillanatban a robotpilóta kikapcsol, és minden figyelmünket arra koncentráljuk, hogy elkerüljük a balesetet.
Ha az operátor manipulálni akarja az alanyt, ki kell billenteni a robotpilóta üzemmódból, el kell érnie, hogy a teljes koncentrált figyelme az operátorra irányuljon, amely lehetővé teszi, hogy az érzelmei, érzései, félelmei, és gyengeségei irányíthatók legyenek.
Hipnózis
A jelenség ősidők óta ismert, régebben így nevezték: megbabonázás. A hipnózis, illetve neuro-hipnózis kifejezést James Braid skót sebész használta először 1842-ben egy publikációjában. Jelentése: az idegek elaltatása. A módszert szélesebb körben terápiás célra az amerikai polgárháborúban használták. A hipnózis egyfajta transz állapot, amely természetes módon mindenkinél előfordul, anélkül, hogy tudna róla. Ilyen pl. amikor nézünk egy nagyon érdekes és izgalmas filmet, és annyira belefeledkezünk az élménybe, hogy észre sem vesszük, ha közben felgyullad a ház. Hasonló transz állapotban vagyunk az elalvás és a felébredés határán, amikor félig alszunk, félig ébren vagyunk. Az operátor nem törekszik arra, hogy az alanyt hipnotizálja. Egyszerűen csak kedvező, barátságos, megnyugtató körülményeket teremt, és ha az alanynál beáll a transz állapot, igyekszik azt elmélyíteni, mélyebb szintre vezetni, ahol már az alany jobban befolyásolható, „megbabonázható”.
Pszichológiai engedelmesség
1961. júliusban a Yale Egyetemen kísérlet sorozatot végeztek, amelyben azt vizsgálták, hogy az alanyok mennyire hajlandók engedelmeskedni egy nagy tekintélyű személynek, ha tőle olyan utasítást kapnak, amely alapvetően ellenkezik a felfogásukkal, és az erkölcsi értékrendjükkel. A fehér köpenyes tekintély személyek arra kérték a résztvevőket, adjanak fájdalmas áramütést a fal túloldalán lévő személynek, ha az illető rossz választ ad egy feltett kérdésre. Megdöbbentően sokan engedelmeskedtek, sőt voltak, akik nem akarták abbahagyni a „játékot”, olyan jól szórakoztak. Az ilyen mechanizmus működtetése is beletartozik a profi operátor eszköztárába.
A szavak ereje
Bármiről beszélünk, nem mindegy, hogyan fogalmazunk. A kulturális környezettől és egyéb körülményektől függően minden szóhoz, minden kifejezéshez asszociációk és érzelmi rezonálások társulnak. Különösen fontosak a jelzők, amelyekkel színeket, állapotokat, érzéseket, érzelmeket, formákat, méreteket, hangokat, ízléseket, időpontokat, időtartamokat, stb. minősítünk. Ha például az alanynak valami nem tetszik, mondhatja azt, hogy „nem rokonszenves”, de mondhatja azt is, hogy „utálom”. Az operátor megfigyelheti, hogy különféle érzelmi állapotokban az alany milyen kifejezéseket használ, és ezekhez milyen gesztusok társulnak. Ha az alanynál elő akar idézni hasonló érzelmi állapotot, hasonló kifejezéseket és gesztusokat fog használni. A könyv táblázatos formában foglalja össze a legfontosabb ilyen típusú kifejezéseket, és a hozzájuk tartozó tipikus gesztusokat. Ugyancsak fontos az alany beszéd jellemzőnek elemzése, pl. a személyekre és tárgyakra vonatkozó névmások (én, nekem, tőlem, önmaga, semmi, minden, miénk, stb.) használatának gyakorisága, az ezekhez tartozó beszédstílus, hanghordozás, és gesztusok megfigyelése.
Tükrözés
Már Darwin megfigyelte, hogy a majmok szívesen utánozzák egymás viselkedését. Hasonló jelenség az embereknél is gyakori. Az utánzás öntudatlanul, „robot üzemmódban” történik, és az operátor ezt tudatosan felhasználhatja. Ha például az alany szemben ül az operátorral, és keresztbe teszi a lábát, úgy, hogy a bal lábát teszi a jobb lába fölé, akkor egy kis késéssel, mintegy „véletlenül” az operátor is keresztbe teszi a lábát úgy, hogy ő viszont a jobb lábát teszi a bal lába fölé, vagyis tükrözi az alany testbeszédét. Ha egymás mellett ülnek, a gesztusokat nem tükrözni kell, hanem összehangolni. Az operátor nem tükrözi az összes gesztust, mert az feltűnő lenne, de több gesztus tükrözése esetén az alany öntudatlanul átveszi ezt a viselkedést, és ő fogja utánozni az operátor gesztusait. Mivel a gesztusokhoz érzelmi állapotok társulnak, ezzel az operátor képes lehet befolyásolni az alany érzelmi állapotát.
Hideg olvasás (cold reading)
A megnevezés eredete bizonytalan. Ezen az ún. Braun-Forer effektus értendő. 1949-ben B. R. Forer professzor kiosztott egy-egy borítékot a diákjai között, amelyben mindenki elolvashatta a professzor róla szóló jellemzését. Ebben pl. ilyen megállapítások voltak: „Ön kívülről magabiztosnak látszik, belül azonban időnként kétségei, bizonytalanságai, szorongásai vannak.” A hallgatók megdöbbenve olvasták a jellemzéseket, azt, hogy a professzor mennyire belelát a legtitkosabb gondolataikba. Azután kiderült, hogy mindegyik hallgató ugyanazt a jellemzést kapta. A módszer nem új, évezredek óta alkalmazzák jóslásoknál, és az asztrológiában, horoszkópok értelmezésénél.
Az operátor egy-egy találkozás alkalmával legfeljebb egy, de nagyon indokolt esetben is legfeljebb két alkalommal fűzhet bele a beszélgetésbe ilyen megjegyzést. Az egyik alkalmazás az, hogy az operátor valamilyen gyengeségre utal, és bevallja, hogy ezzel neki is problémája van, pl. „Én sem tudok ellenállni a habos süteménynek”. Másik lehetőség egy ilyen kezdés: „Észrevettem, hogy Önnek egyedülálló képessége van arra, hogy …” Ezzel kiváltható az alanyból egy őszinteségi reakció, amikor sok mindent elárul magáról, amit egyébként nem tenne.
Fókusz, érdeklődés, kíváncsiság
A fókusz azt jelenti, hogy az alany minden figyelmét az operátorra irányítja, és minden más dolog háttérbe szorul. Ilyen állapot előidézéséhez sok gyakorlás kell. A fókusz állapotában fel lehet kelteni az alany érdeklődését valami iránt, amit fontosnak gondol. Az érdeklődés kíváncsiságot indukál, amelynek a hatására az alany egyre többet szeretne megtudni. A kíváncsiság erősíti a fókuszt és ezzel az önmagát erősítő kör bezárul.
A transz felismerése
Az operátornak fel kell ismernie, ha a transz állapot kialakul. Ennek számos jele van, pl. a légzés szám csökkenése, hasi légzés kialakulása, arcizmok ellazulása, szemek operátorra rögzülése, kar és kéz mozgás lassulása, pislogási gyakoriság és sebesség csökkenése, lelassult beszéd tempó, vállak leereszkedése, stb. Ilyen állapotban az operátor tovább beszél az alanyhoz, és időnként meg is érintheti. Az operátor ezután ügyel arra, hogy mindig olyankor beszéljen, amikor az alany éppen kilélegzik. Amit mond, abban pl. az M. H. Erickson által kifejlesztett neuro-lingvisztikus programozás (NLP) erre a célra tovább fejlesztett módszerét lehet alkalmazni.
Szemkontaktus
A szemkontaktus megváltoztatja az alany reakcióit. A hatás attól is függ, hogy a szemkontaktus milyen időközönként ismétlődik, és egy-egy alkalommal mennyi ideig tart. A szemkontaktus átlagos időtartama kb. 7 másodperc. Gyakoriságával és időtartamával az alany mentális állapota befolyásolható.
Zavarkeltés, elbizonytalanítás
Ha nem értünk valamit, amit értenünk kellene, bizonytalanná válhatunk a józan ítélő képességünkkel kapcsolatban. A zavarkeltés célja, hogy az alany figyelmét és fókuszát meghatározott irányba terelje. A zavarkeltés logikusnak hangzó logikátlan kijelentésekkel történhet, pl. „Mi a különbség aközött, hogy nem gondolkozol, és aközött, hogy felismered, hogy mire nem gondolsz?”
Regresszió
A regresszió mentális időutazás a gyermekkorba. Pszichoterápiás célra használják, gyermekkori eredetű traumák feloldásához. Hasznos eszköz az operátor számára is. Ha sikerül valakiből gyermeki viselkedést kiváltani, az nagyobb nyitottságot és befolyásolhatóságot eredményez. Előidézése gyermekkori emlékek felidézésével történik.
Alváshiány
Az alvás megvonás módszerét évezredek óta használják kihallgatásokban. Az alvás megvonás tünetei előidézhetők úgy is, hogy nem vonják meg az alvást, de az alany mégis úgy érzi, mintha napok óta nem aludt volna. A módszer alapja a pislogási sebesség és frekvencia tükrözése. Ennek szabályozásával alakítható ki ilyen mentális állapot.
Elszalasztott lehetőségek, cselekvésre ösztönzés
Ha egy áruházban árleszállítás van, a vevők tolonganak, hogy olyan dolgokat is megvegyenek, amikre egyébként nincs is szükségük. A félelem, hogy elszalasztunk valamilyen soha vissza nem térő lehetőséget, erős motiváló tényező. Ilyen lehetőség megcsillantása aktiválhatja az alanyt, hogy megtegyen valamit, amit egyébként nem tenne.
Gázlángozás
A megnevezés egy világsikerű film címére utal, amelyet George Cukor rendezésében 1944-ben mutattak be először Amerikában. A filmben a férj igyekszik a feleségéből elmebeteget csinálni. Elzárja a külvilágtól, elhiteti vele, hogy a gázvilágítás ingadozó fényét csak hallucinálja, máshova pakol dolgokat, amiket az asszony valahol ott hagy, ezzel illusztrálja, hogy a nő nem emlékszik semmire, stb. Ezt a módszert a családjukat és környezetüket terrorizáló pszichopaták is gyakran alkalmazzák. A módszer az ellenkezés és akaraterő kikapcsolására, valamint a szuggesztió erősítésére alkalmazható.
Ha pl. az operátor egy kávéházban találkozik az alannyal, megteheti, hogy kimegy a mosdóba, ahol kicseréli a kék nyakkendőjét pirosra, és amikor visszatér, úgy csinál, mintha semmi nem változott volna. Más alkalommal az operátor visszautal egy fontos dologra, amiről azt állítja, hogy korábban már beszélgettek róla, pedig erre nem került sor. Az amerikai kormány számára készült egyik jelentésben hivatkoznak az idő eltorzításának a módszerére is, de erről részleteket a könyv nem közöl.
Kettős és többes személyiség, emlékek törlése
Ősidők óta ismeretesek olyan esetek, amikor valakinek kettős személyisége van. A két személy nem tud egymásról, és a személyiségek közötti átváltás váratlanul történik. A két személyiség más nevet használ, más az értékrendjük, mások a szokásaik. Arra is volt példa, hogy az egyik személyiség étel allergiától szenvedett, a másik azonban jó ízűen lakmározhatott ugyanabból az ételből.
Traumát átélő személyeknél előfordul, hogy az identitásuk leválik a történésekről, és az eseményeket úgy élik meg, mintha mindez nem velük történne, hanem csak kívülről szemlélnék az eseményeket. A valóságtól való elszakadás (disszociáció) egyfajta védekező mechanizmus, amely elviselhetőbbé teszi azt, ami velük történik, és gyakran együtt jár későbbi emlékezet kieséssel. Gyakori az ilyen jelenség bántalmazásnak kitett gyermekeknél. Trauma nélkül is fordulhatnak elő bárkinél olyan élmények, amikor valaki úgy érzi, mintha nem lenne azonos a testével, mintha álomban lenne, mintha a körülötte lévő világ nem lenne valóságos. Az ilyen állapot felismerése hasznos lehet az operátor hírszerző ügynök számára.
Erre alkalmas személy esetén ki lehet alakítani az alanyban valódi kettős személyiséget, sőt még egy harmadikat is, amely a háttérből figyeli és vezérli a két személyiség közötti átváltást. A módszer bonyolult és hosszadalmas, kitartás, türelem, és komoly szaktudás kell hozzá. Alkalmazására szabotázs cselekmények és merényletek előkészítésénél kerülhet sor. Ilyen esetben utasítást adnak a személyiség váltásra, majd az „alter” személyiség elvégzi a feladatot, azután visszabillen az eredeti állapotába, és az alany nem emlékszik semmire.
CIA módszerek
Amerikában alkotmány tiltja fájdalmat okozó módszerek és eszközök alkalmazását kihallgatásoknál és ügynökök kiképzésénél. Azt azonban nem tiltja, hogy egy állami szervezet ilyen célra ingatlant béreljen valamelyik „baráti” országban.
Ez a fejezet a CIA által az 1950-es években alkalmazott „mandzsúriai jelölt” típusú programozásról szól. A program célja titkos akciók és öngyilkos merényletek végrehajtására alkalmas személyek „létrehozása”. Ezek részleteit (nem mindet) az információ szabadságról szóló törvény alapján tette közzé a CIA. A könyv két ilyen dokumentumot idéz: „Alvásindukció és hipnózis kísérlet” (1951. szept. 25. CIA azonosító: 190527) és „Hipnotikus kísérletek és kutatások” (1954. feb. 10. CIA azonosító: 190691).
A kísérletek során kínzással, elektrosokkal, ingermegvonással, hipnózissal, és más módszerekkel és eszközökkel hoztak létre az alanyban alter személyiséget, amelyet bármikor aktiválni lehetett. Az altert általában arra programozták, hogy parancsra öljön, és utána legyen öngyilkos, vagy törölje az esetet az emlékezetéből.
Összefoglaló megjegyzések
A könyv nem könnyű olvasmány. Belőle megtudhatjuk, hogy a titkos szolgálati tevékenységben nincsenek morális korlátok. Azt is megtudhatjuk, hogy a mai világban, amelyben a tömeges agymosás mindennapi gyakorlat, milyen befolyásolási szándékoknak lehetünk kitéve, és hogyan tudhatunk védekezni. Azt is megtudhatjuk, hogy a befolyásolás kizárólag az érzelmek, félelmek, érzések, gyengeségek kihasználására épül, amelyben a józan, racionális, logikus érvelés semmiféle szerepet nem kap, ezért ilyesmiről a könyvben említés sem történik.
Views: 39
