Sokan teszik fel a kérdést, hogy vajon mi lehetett a valódi oka a 2025. április 28-án hétfőn bekövetkezett ibériai áramszünetnek. De vajon jól kérdezünk-e?
A nyugati ember – görög hagyományokat követve – okok és okozatok lineáris láncolatában gondolkodik, ilyen nézőpontból közelíti meg a problémákat. Ez némileg eltér a tradicionális keleti, főként dél-kelet ázsiai hagyományoktól, amelyben magától értetődőnek tekintik, hogy minden oknak sok következménye, és minden következménynek több oka van. Ráadásul megkülönböztetik az okok két alaptípusát is, amelyek részletes kifejtése főleg a hindu védikus filozófiákban található. Eszerint van anyagi ok és van kiváltó ok, és ha a kettőt nem tudjuk megkülönböztetni, hibás következtetés az eredmény.
Az „anyagi” ok az a tényező, amely meghatározza, hogy mi lesz a következmény, de nem határozza meg, hogy a következmény mikor, hogyan, milyen körülmények között fog megvalósulni. A „kiváltó” ok szerepe pedig az, hogy aktivizálja a következmény megvalósulását, eltávolítja az útból a gátló akadályokat. A nyugati ember általában ott követi el a tévedéseket, hogy amikor valamely jelenség vagy probléma okát keresi, a kiváltó okokra koncentrál, figyelmen kívül hagyva az anyagi okot. Vizsgáljuk meg ilyen nézőpontból a spanyol-portugál áramszünet tanulságait, amiről számos elemzés született, diagramokkal, táblázatokkal. Az elemzések bemutatják a rendszer 5 másodperc alatt lezajló lavinaszerű összeomlását, és keresik (de nem nagyon találják) azt a pontot, amelynél beavatkozva meg lehetett volna akadályozni az eseményeket. Ilyen pont azonban nem létezik. Az eseményeket legfeljebb elodázni lehetett volna, de nem megakadályozni.
És itt lép bele a történetbe a figyelmen kívül hagyott anyagi ok, nevezetesen a rendszer strukturálisan instabil felépítése, amely törvényszerűen idézi elő az ilyen eseményeket, amelyekre a jövőben majd egyre gyakrabban lehet számítani. Spanyolországban a beépített villamos erőmű kapacitás kb. 120 ezer megawatt, Portugáliában pedig kb. 20 ezer megawatt. Ezeknek kb. a fele hagyományos erőmű, amelyben az áramot víz, gőz vagy gáz turbinákkal meghajtott generátorok termelik, a másik fele időjárásfüggő szél és naperőművekből áll.
A villamos hálózat energiát tárolni nem tud, abba minden percben annyi áramot kell bele tenni, amennyit belőle kiveszünk. A spanyol-portugál rendszerben külön tárolókapacitás alig van, csupán a még megmaradt (de nem eléggé zöld) forgó turbinákban és generátorokban felhalmozódott mozgási energia jelent bizonyos mértékű tehetetlenséget. Ez azt jelenti, hogy az input-output egyensúly megbomlásakor a tehetetlenségi nyomatékkal rendelkező forgó gépek mechanikai energiát is adnak le vagy vesznek fel, miáltal megváltozik a fordulatszámuk, és ezzel megváltozik a termelt áram frekvenciája is.
Ha a frekvencia megváltozása egy kritikus határt túllép, egy automatikus védelmi rendszer a hálózatról lekapcsol egyes fogyasztói körzeteket vagy erőműveket. Bár az ilyen lekapcsolásokat egyfajta „Mesterséges Intelligencia” (MI) irányítja, akármilyen okos azonban az MI, a szél és naperőművek kiszámíthatatlan teljesítmény ingadozása miatt nem mindig az lesz az eredmény, amire „racionálisan” számítani lehet. És éppen ebből van a baj, amely egyre csak fokozódik, ahogyan az áram szolgáltatás az EU irányelvei szerint egyre „zöldebb” lesz.
Fontos megjegyezni, hogy nem ez az első eset ilyen rendszer összeomlására, ez azonban most akkora volt, amely már a zöld agymosásban aktív média számára is kiverte a biztosítékot, amit már nem lehetett szőnyeg alá söpörni, úgy csinálni, mintha nem történt volna semmi különös. No de mi a „zöld válasz” a hasonló problémákra. Akármennyire hihetetlen, a zöld mozgalmárok és még zöldebb politikusok azt javasolják, hogy még több szél és naperőművet kell építeni, hiszen valahol mindig süt a Nap, vagy ha nem, mindig fúj a szél, és akkor mindig jön valahonnan áram, és a probléma megoldódik.
És akkor azt a kérdést is fel kell tenni, hogy mennyire „racionális” az emberi gondolkodás. Számos pszichológus szerint az ember nem racionális lény, hanem csak racionalizál, tudattalan indíttatású irracionális döntéseiről önmagával is és másokkal is képes elhitetni, hogy a döntése logikus és szükségszerű volt. Ez pedig azt jelenti, hogy az ember vélemény formálása és cselekvései mögött elsősorban a félelmek, vágyak, indulatok, szorongások, szenvedélyek, és más érzelmi tényezők játsszák a legfontosabb szerepet, hátsó padra ültetve a józan észt.
Mindezek tetejében az embereknek még világnézetük, ideológiájuk is van, amely azonban – Hamvas Béla szerint – általában csupán olyan langyos eszme rendszer, amelyre hivatkozva az ember nem köteles tudomásul venni olyan dolgokat, amiket nem akar tudomásul venni. Manapság az egyik legütőképesebb ilyen ideológia a klímakatasztrófával való félelemkeltés, amely annyira meggyőzően hangzik, hogy végül maguk is elhitték, akik kitalálták, és amelyre hivatkozva kell még több szélkereket és napelemet alkalmazni, hogy megakadályozzuk a Föld veszélyes felmelegedését, hiszen a bolygó az iparosodás kezdete óta is már másfél fokkal lett melegebb.
Azt azonban valahogyan elfelejtették megmondani, hogy az iparosodás kezdete az 1600-as években volt, és hogy ez volt az elmúlt 10 ezer év leghidegebb évszázada, amikor több mint 2 fokkal volt hidegebb, mint a 10 ezer éves átlag, és ehhez képest melegedtünk másfél fokot.
Néhány további információ a témához:
https://greendex.hu/aramszunet-spanyolorszag-portugalia/
https://www.origo.hu/gazdasag/2025/04/aramszunet-spanyolorszag-energia
http://energiaakademia.lapunk.hu/
https://www.preshaz.eu/2025/05/05/555544443333/
https://klimarealista.hu/ivanpah-i-naperomu-itt-a-veg/
https://klimarealista.hu/kik-es-milyen-cellal-epitettek-fel-a-co2-n-nyugvo-klimavaltozast/
http://www.petitionproject.org/
https://clintel.org/wp-content/uploads/2025/01/WCD-250123.pdf
https://pbk.info.hu/energia-munkacsoportunk-nyilatkozata/
https://klimarealista.hu/az-egesz-vilagot-felrevezeto-97/
Views: 79
Herbert Simon korlátozott racionalitásra alapuló közgazdasági döntéselmélete közgazdasági Nobel Emlékdíjat kapott. Az ember nem racionális lény! Ebben tévedett pl. Adam Smith! Az Ibériai félsziget energetikai rendszerének összeomlása jó példa erre. Héjjas István cikke erre mutat rá!
Az embereket az érdekeik irányítják.