„Megkínozták, s ő alázattal elviselte,
nem nyitotta ki a száját.
Mint a juh, amelyet leölni visznek,
vagy amint a bárány
elnémul nyírója előtt,
ő sem nyitotta ki a száját.
Erőszakos ítélettel végeztek vele.
Ugyan ki törődik egyáltalán ügyével?
Igen, kitépték az élők földjéből,
és bűneink miatt halállal sújtották.
A gonoszok közt adtak neki sírboltot,
és a gazdagok mellé temették el,
bár nem vitt végbe gonoszságot,
sem álnokság nem volt a szájában.” Iz 53,7
A próféta gyönyörű látomásban írja le az erőszakmentes bajnokot, a Messiást, akit bár legyőznek, átdöfnek, de ennek ellenére ő a győztes, a király, mert az áldozati bárányban, az Úr szenvedő szolgájában, bűneinktől megváltva újul meg az egész világ!
Az erőszakmentes ellenállás nem Gandhi és nem is Martin Luther King találmánya, hisz Jézus kiállt az evangélium, az igazság mellett végtelen határozottsággal, erőszakmentesen. Békét hirdetve, virágvasárnapján szamárháton vonul be Jeruzsálembe. Az erőszakmentes ellenállás azt jelenti, hogy nem hunyászkodunk meg, nem adjuk fel az állásainkat, sőt bátran, határozottan kiállunk az általunk képviselt értékek mellett, de nem vagyunk se verbálisan, se fizikailag durvák, nem beszélve erőszakosak. Jézusnak lenne ahová hátráljon, mennybemenetelkor ezt be is bizonyította, hogy számára az Atyai Ház nyitva áll, de Ő nem akar magunkra hagyni a gyilkos bűnnel e szenvedő világban. Kereszthalálában megmutatja a bűn gyilkos hatalmát, de ugyanakkor azt is, hogy a szereteté kell legyen a végső szó az ember életében! Ő nem csak tanácsolja nekünk, hanem valóban odatartsa nem csak az arcát, hanem egész kiszolgáltatott lényét annak aki bántja őt. Elítélik, megostorozzák, tövissel megkoronázzák, keresztre feszítik, de nem tér el az általa hirdetett főparancs, a szeretet útjáról.
– Lángóló szeretettel imádja a Mennyei Atyát, hisz minden szenvedés, megaláztatás ellenére is, utolsó leheletével az Ő kezébe ajánlja, mint valóságos szenvedő ember az életét!
– Ugyanakkor mindenkit szeret, végrendeletében nekünk ajándékozza édesanyját, Máriát, hisz nem csak János apostolnak, hanem mindannyiunknak szól: Íme a te Anyád. Ott a kereszten lettünk Mária gyermekei, hisz hozzánk, minden idők keresztényének mondja: – még ha János felé fordul is – Íme a te anyád!
– A gyilkosokért, a Barabást választó, feszítsd meget kiáltó tömegért is imádkozik. Imájában nyoma sincs a haragnak, gyűlöletnek: Atyám bocsásd meg nekik, hisz nem tudják, hogy mit cselekednek.
Nem hiába van ott a kereszt a templomok tornyán meg az otthonaink falán mindenütt, nem csak a megváltásunk hiteles jele, hanem egész keresztény gondolkodás summája, foglalata. A kereszt a mi iskolánk, ezért szokták Szent Ferencet Krisztus keresztjére szegezett tekintettel ábrázolni, amint a másik leeresztett kezében ott van a tudományt, minden emberi bölcsességet szimbolizáló könyv. A Szentírás, ha el is veszne, de a passió megmaradna, a keresztény hitigazságokat akkor is bátran hirdethetnénk, hisz a Golgota a világmindenség gyönyörű szószéke, az ott elhangzott tanítás az emberiség minden tanítása közül a legértékesebb, a leginkább reményt, életet hordozó isteni kinyilatkoztatás. Krisztus a kereszten bűneink kiváltságlevelét biankóban aláírta.
Áldott Nagyhetet kívánok, Csaba t.
Views: 27
