Néhány nappal ezelőtt a Hir TV egy politikai vitaműsorában dr. Brenner Koloman a következőket mondotta: „Visszatérek a vesszőparipámhoz, a 45 év utáni világ legalapvetőbb dokumentumához, amely arról szól, hogy nem háborúval, hanem párbeszéddel fogjuk a konfliktusokat az európai kontinensen megbeszélni. Ezt a konszenzust – 45 óta mindenki nagyjából betartott – rúgta fel a Putyini Oroszország, és azt, hogy a kárpátaljai magyarokkal mit csinált.”
Amit dr. Brenner Koloman úr mondott, az tételesen nem igaz, és nem állja ki az igazság próbáját. Egy olyan komoly egyetemi oktatói beosztásból parlamenti képviselővé avanzsált jól felkészült embertől elvárhatnánk, hogy a véleményét objektív módon, részrehajlás és ruszofóbia nélkül, szelektív értékítélet mellőzősével fejtse ki a nyilvánosság előtt. Német származása azonban vélhetően a német fasizmust legyőző orosz néppel szembeni ellenszenvéből adódó szubjektív értékítéletéből fakadhat. Ha már a Jobbik képviselője az ENSZ Alapokmányára, mint „vesszőparipájára” hivatkozott, akkor vegyük sorjában a tényeket.
Amennyiben az Brenner úr „vesszőparipályán”, a „világ legalapvetőbb dokumentumán” az 1945. június 26.-án San Franciscoban aláírt Egyesült Nemzetek Alapokmányát érti, abban az általa elmondott, fentebb idézett alapelv ebben a formában nem található meg. Bár a gondolat hasznos és követendő. Az a megállapítása, mely szerint „a konszenzust – amit 45 óta mindenki nagyjából betartott – a Putyini Oroszország rúgta fel” nem álja ki az igazság próbáját. Sokan és sokszor nem tartották be, ami az ENSZ gyengeségét jelenti! Az Alapokmány I. fejezet 2. cikk 4. pontja kimondja: „A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell.”
E pontban foglalt célokat és elevet a világban mindenki betartotta? Ön szerint „45 óta mindenki nagyjából betartotta”. Ugye, a képviselő úr nem gondolhatja komolyan. Tanulmányozni kellene, hogy 1945 után hány háború volt a világban, ebből mennyi jutott az USA-ra, a Szovjetunióra, illetve a „Putyini Oroszországra”, és mérje fel az arányokat is! Az USA a többszörösét indította a világ különböző térségeiben, az atomkatasztrófa szélére juttatva a világot (Korea). Jeffrey D. Sachs, a neves Columbia Egyetem professzora szerint „az Egyesült Államok célja, hogy globális hegemón legyen. Ezért vívott számos háborút, valamint vett részt több tucatnyi rejtett és nyílt rendszerváltó műveletben a külföldi kormányok megbuktatására az utóbbi időben”. Európában az Egyesült Államok első erőszakos beavatkozása az ENSZ BT engedélye vagy jóváhagyása nélkül Jugoszlávia teljes lerohanása és romhalmazzá tétele volt. Miért nem ejtett senki könnyeket akkor Jugoszláviáért? Miért nem emeltek szót az ENSZ alapelveinek a megsértéséért? Sőt még segítették is! Még mi, magyarok is! Pedig az európai régióban az USA volt az első agresszor! Miért nem nevezték agresszornak az USA-t?
Ami a párbeszédet illeti, számtalan esetet lehetne felsorolni, amikor Oroszország élő szóban, a médiában, a különböző nemzetközi fórumokon, biztonságpolitikai konferenciákon figyelmeztette a nyugati világot és az Amerikai Egyesült Államokat az elkövetkezendő veszélyekre és a pábeszéd fontosságára. Ezeket a Nyugat lesöpörte az asztalról. Az az állítása, hogy „nagyjából mindenki betartotta, hogy háború helyett a párbeszéd útján kell a konfliktusokat feloldani”, csak az oroszok rúgták fel, az a képviselő úr szűklátókörűségét, nagyfokú tájékozatlanságát és a nyugati mainstream narratíváját erősítő megnyilvánulását mutatja a valós biztonságpolitikai helyzeteket illetően! Sajnálom, hogy a Jobbik is beállt az EU fajgyűlölettel átitatott vélemény cunamija mögé.
Putyin elnök az ENSZ megalakulásának 70. évfordulóján mondott beszédében kifejtette, hogy Oroszország készen áll arra, hogy széleskörű konszenzus alapján valamennyi partnerével együttműködjön. Felemelte szavát az egyes országok belügyeibe való beavatkozás ellen, és nehezményezte, hogy az ún. „demokratikus” forradalmak exportálása folytatódik. 2015.öt írunk, és Putyin a Majdanra (is) utalt, bár nem nevezte meg. A Közel-Keletet és Észak-Afrikát konkrétan megnevezte és utalt az ott történtek következményeiről. Mint mondotta volt: „Ahelyett, hogy reformok születtek volna, az agresszív külföldi beavatkozás a nemzeti intézmények és magának az életmódnak a borzalmas pusztulását eredményezte. A demokrácia és a haladás győzelme helyett erőszak, szegénység és társadalmi katasztrófa lett a végeredmény. És senki sem törődik cseppet sem az emberi jogokkal, beleértve az élethez való jogot. Nem tudom megkérdezni azoktól, akik ezt a helyzetet okozták: Felfogtátok, hogy mit tettetek?”
Majd felhívta a figyelmet arra, hogy az agresszív külföldi beavatkozásoknak és annak következtében kialakuló káosznak köszönhetjük a terrorizmus és főleg az USA által felfegyverzett Iszlám Állam térnyerését, és a tevékenységük miatt kialakult népvándorlást! „Úgy véljük, hogy egyenlő és oszthatatlan biztonság létrehozása” szükséges – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO nem csak hogy fennmaradt a Varsói Szerződés megszűnését követően, de továbbra is terjeszkedik, ahogyan a katonai infrastruktúrája is. Majd utalt a volt szovjet köztársaságokba és Ukrajnába történő erőszakos beavatkozásokra, az Ukrajnában történt katonai puccsra és a kialakult polgárháborús helyzetre is (amit ma már tudunk, hogy a USAid pénzforrásaiból finanszírozták). Kiállt a Minszki megállapodás végrehajtása mellett, a szakadár területeken esedékes népszavazás és a rendezés mellett, melynek végrehajtása révén a szakadár területek autonómiai berendezkedésével Ukrajna része maradt volna. Eközben, és a Minszki megállapodás végrehajtása helyett, Ukrajna nyugati segítséggel fegyverkezett Oroszország ellen! Egész története van annak, hogy Amerika mily módon szorította fokozatosan Oroszországot a sarokba, ahonnan menekülni nem lehet csak akkor, ha pisztolyt ránt.
2019. február 9.-én a kijevi parlament megszavazta azt az alkotmánymódosítási előterjesztést, hogy az ország az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére törekszik, ami lehetővé teszi Ukrajna területén lévő katonai támaszpontokon külföldi katonai erők jelenlétét is. Putyin az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentése előtt hosszú video üzenetet intézett Oroszország népéhez, melyben elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe, és ellenezte Ukrajna saját atomfegyver létrehozására irányuló igényét. New York Times véleménycikkében az orosz elnök aggasztónak nevezte, hogy az Egyesült Államokban közhelyszámba megy a beavatkozás a külföldi országok belső konfliktusaiba. (A Plea for Caution From Russia. By Vladimir Putin, New York Times. September 12, 2013)
Oroszország a párbeszéd helyett a háborút választotta?
Meg kell cáfolnom Brenner képviselő urat! Putyin nem egyszer fejezte ki készségét a konstruktív együttműködésre. A 2007-es müncheni biztonságpolitikai fórumon Putyin dühösen vádolta az USA-t azzal, hogy átlépve a határokat Európában és máshol is hegemóniára törekszik a világon. 2014.10.24.-én Putyin elnök a Valdaj Klub konferenciáján nemzetközi kérdésekről és Oroszország külpolitikájáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy „Csak zsákutcába vezet az a próbálkozás, hogy erőszakkal oldják meg a szituációt Ukrajna délkeleti részén.” Mi ez, ha nem az erőszak helyett a konszenzusos megoldásra való figyelmeztetés!
2016. júliusban, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum keretében figyelmet felkeltő nyilatkozatában Putyin újságíróknak mondta el, hogyan és miért került veszélybe a béke a világon, amely eddig a stratégiai egyensúlynak köszönhetően el tudta kerülni a komoly háborús helyzeteket. Majd ecsetelte a hagyományos és atomfegyverek fejlesztésének irányait. „Az ellenvetéseink és együttműködésre tett javaslataink ellenére nem akartak együttműködni, elutasítják javaslatainkat, és mennek a saját fejük után” – jegyezte meg Putyin elnök.
Putyin a párbeszéd híve volt. Mint azt az állami duma küldöttjeinek 2018. március 1.-ét követő sajtó tájékoztatóján elmondta, „amennyiben a hadipotenciál mennyiségi és minőségi összetétele folytán az erőviszonyok megváltoznak, Oroszország interkontinentális méretekben alkalmazható, hiperszonikus sebességgel repülő, nagypontosságú és nagy manőverező képességű új rakétarendszerekkel fogja felszerelni a Stratégiai Rendeltetésű Rakétacsapatokat. Ez a rakétarendszer a világ egyetlen országában sem áll rendszerben”. Minden szónak jelentősége van – mondta az elnök. „Nem titkolózunk, nyíltan elmondjuk szándékainkat, hogy tárgyalóasztal mellé tereljük a partnereinket. 2004 óta senki nem akart velünk leülni tárgyalni!”
Vlagyimir Putyin, 2022. február 24.-én a kora reggeli órákban a különleges katonai beavatkozás előtt közvetlenül nyilvános beszédben fordult az orosz néphez, amelyben felvázolta az „arab tavasz” néven elhíresült USA agressziót, és felvázolta az USA és a Nyugat Oroszország biztonságát lépcsőről lépcsőre veszélyeztető eszkalációs lépéseit, amelyek a katonai beavatkozáshoz vezettek. Mint mondotta volt: „Ma ismét szükségesnek tartom, hogy visszatérjek a Donbászban zajló tragikus eseményekhez és magának Oroszország biztonságának biztosításának kulcskérdéseihez. Hadd kezdjem azzal, amit az idén február 21-i beszédemben mondtam. Arról beszélünk, hogy mi okoz különösebb aggodalmat és szorongást, azokról az alapvető fenyegetésekről, amelyeket évről évre, lépésről lépésre durván és szertartástalanul teremtenek a felelőtlen nyugati politikusok hazánkkal kapcsolatban. A NATO-blokk keleti kiterjesztésére gondolok, katonai infrastruktúráját közelebb hozva az orosz határokhoz.
Köztudott, hogy 30 éven át kitartóan és türelmesen próbálunk megegyezni a vezető NATO-országokkal az egyenlő és oszthatatlan biztonság elveiről Európában. Javaslatainkra reagálva folyamatosan szembesültünk vagy cinikus megtévesztéssel és hazugságokkal, vagy nyomásgyakorlási és zsarolási kísérletekkel, az észak-atlanti szövetség eközben minden tiltakozásunk és aggodalmunk ellenére folyamatosan terjeszkedik. A katonai gépezet mozog, és ismétlem, közeledik határainkhoz.” – mondta beszédében Putyin elnök. Majd emlékeztetett arra, hogy „2021 decemberében ismét kísérletet tettünk arra, hogy megállapodjunk az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel az európai biztonság biztosításának elveiről és a NATO keleti bővítésének leállításáról. Minden hiábavaló. Az Egyesült Államok álláspontja nem változik. Nem tartják szükségesnek Oroszországgal tárgyalni ebben a számunkra kulcsfontosságú kérdésben, saját céljaikat követve, figyelmen kívül hagyják érdekeinket. Ebben a helyzetben van egy kérdésünk: mit tegyünk ezután, mire számíthatunk?” Ez a zsákutca!
Kitért arra, hogy „Az észak-atlanti szövetség infrastruktúrájának további bővítése, Ukrajna területének katonai fejlesztése számunkra elfogadhatatlan. A lényeg természetesen nem maga a NATO-szervezet – ez csak az Egyesült Államok külpolitikájának eszköze. A probléma az, hogy a velünk szomszédos területeken – megjegyzem: saját történelmi területeinken – egy velünk szemben ellenséges „Oroszország-ellenes” képződmény jön létre, amely teljes külső ellenőrzés alá került, és ahová USA épp betelepíti saját fegyveres erőit. Ez az ország a NATO-országok legmodernebb fegyvereivel van felszerelve! Az Egyesült Államok és szövetségesei számára ez az úgynevezett Oroszország visszaszorítási politikája, nyilvánvaló geopolitikai haszonszerzés céljából történik. Hazánk számára pedig ez végső soron létkérdés, népünk történelmi jövőjének kérdése. És ez nem túlzás – ez a valóság. Ez valós veszélyt jelent nemcsak érdekeinkre, hanem államunk létére, szuverenitására is. Ez az a nagyon piros vonal, amiről már sokszor volt szó. Átlépték.”
Fontos megemlíteni: „A Dombasz lakossága elleni (rakéta)támadások erőteljes megnövekedését febr. 16.-tól az oroszok egy nagy támadás előjeleként értékelték. Ez az, ami Putyint a köztársaság elismerésére késztette, úgy ítélve a helyzetet, hogy az az ENSZ Alapokmánya 51. §.-nak megsértése. […] Joe Biden már február 16-án tudta, hogy az ukránok megkezdték Donbász polgári lakosságának ágyúzását, és nehéz döntés elé állították Vlagyimir Putyint: katonailag segíteni Donbászt és nemzetközi problémát teremteni, vagy bámulni és figyelni. Donbász oroszul beszélő népe szétzúzását. […] Annak érdekében, hogy az orosz beavatkozást teljesen illegálissá tegyük a nyilvánosság előtt, szándékosan eltitkoltuk, hogy a háború valójában február 16-án kezdődött. […] Az ukrán hadsereg már 2021-ben a Donbász megtámadására készült, ahogy egyes orosz és európai titkosszolgálatok is jól tudták. […] Sok nyugati kommentátort meglepett, hogy az oroszok továbbra is tárgyalásos megoldást kerestek katonai műveletek végrehajtása közben.” (Jacques Baud, a vezérkar amerikai és a brit hírszerző szolgálatoknál kiképezett egykori ezredese, a svájci stratégiai hírszerzés volt tagja, a keleti országok specialistája, az ENSZ békeműveleteinek politikai vezetője).
A donbászi áldozatok több mint 80%-a 2018-2021 között az ukrán hadsereg lövöldözésének eredménye. A Nyugat évekig hallgatott a kijevi kormány által az orosz ajkú ukránok lemészárlásáról, anélkül, hogy nyomást gyakorolt volna Kijevre. Ez a csend kényszerítette cselekvésre az orosz felet.
[Forrás: „Konfliktusokkal kapcsolatos civil áldozatok, ” ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Misszió Ukrajnában. In: Jacques Baud a vezérkar amerikai és a brit hírszerző szolgálatoknál kiképezett egykori ezredese.] https://www.thepostil.com/the-military-situation-in…/….
Video: https://rumble.com/embed/vzit0b/?pub=4&fbclid=IwAR3bJzRFe44IaMPOOPlHnhr-6sdb7pebK4q4ElUFP9QuHMN02-Md3lrG7vs
Putyin végül levonta a következtetést: „A körülmények határozott és azonnali cselekvést követelnek meg tőlünk. A Donbászi népköztársaságok segítségkéréssel fordultak Oroszországhoz. […] … az ENSZ Alapokmánya 7. részének 51. cikkével összhangban, az Oroszországi Föderációs Tanács jóváhagyásával, valamint a Szövetségi Közgyűlés által ez év február 22-én Donyeckkel megerősített barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések értelmében úgy döntöttem, hogy végrehajtok egy különleges katonai műveletet.” Hozzá tette, hogy a „Terveink között ugyanakkor nem szerepel az ukrán területek elfoglalása.” Amerikai szakértők szerint Joe Bidennek ekkor csak fel kellett volna emelnie a telefont, és megakadályozhatta volna a vérontást. Nem tette! Továbbra sem tárgyalt Putyinnal, aminek a pénzhajhászó katonai-ipari komplexumok, az amerikai bankok és a bizniszvilág más képviselői örültek leginkább. Zelenszkij egy józanabb pillanatában ugyan kijelentette, hogy kész a helyzet diplomáciai úton való megoldására. Aztán ezt gyorsan elfelejtve, 2023 tavaszán rendeletben rögzítette, hogy Putyinnal nem tárgyal.
Miképpen vélekednek egyesek a katonai beavatkozás felelőseiről?
A köznyelv és a nyugati média kizárólag a különleges katonai műveletet megindító Oroszországot tekintik agresszornak. A kép azonban nem fekete vagy fehér! Jacques Baud, a vezérkar amerikai és a brit hírszerző szolgálatoknál kiképezett egykori ezredese szerint: „természetesen helyteleníthetjük és elítélhetjük az orosz támadást. De MI (vagyis: az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió az élen) megteremtettük a feltételeket a konfliktus kirobbanásához”. https://www.thepostil.com/the-military-situation-in…/….
Jeffrey D. Sachs, a neves Columbia Egyetem professzora szerint „elsősorban Amerika a hibás azért, hogy a helyzet idáig eszkalálódott. A nyugati hatalmak hazudtak először a szovjeteknek, majd az oroszoknak is, miközben a folyamatos NATO-bővítéssel, a közel-keleti hadjáratokkal és a fekete-tengeri terjeszkedéssel provokálták az oroszokat. […] Az orosz elnök ráadásul felajánlotta, hogy tárgyalna, Joe Biden viszont azt mondta, hogy erről szó sem lehet.”
Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint „A háború szélén állunk Oroszországgal és Kínával olyan ügyekben, amelyeket részben mi hoztunk létre, anélkül, hogy fogalmunk lenne arról, hogyan fog végződni, vagy hová vezetne.” Kissinger szerint az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a helyzet eszkalálásával, és ki kell dolgoznia a konfliktus megoldásának lehetőségeit. Hozzátette azt is, hogy a különleges művelet megkezdése után Ukrajna gyakorlatilag a NATO-tag szerepét tölti be.
2022.10.04: Richard Black, az USA egyik volt szenátora kimondta: „a globalisták könyörtelenül masíroznak a nukleáris armageddon felé”. Black egyenesen rámutatott a problémákra. „Nem lett volna háború, ha nem döntjük meg Ukrajna demokratikusan megválasztott kormányát Janukovics elnök 2014-es erőszakos menesztésével. Elősegítettük a háborút azzal, hogy utána hatalmas fegyverszállítmányokkal árasztottuk el Ukrajnát.” – nyilatkozta. […] Az USA elérhette volna a békét, ha egyszerűen nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy hajtsa végre az általa aláírt 2014-es minszki békemegállapodásokat, amelyek egyértelmű keretet biztosítanak a fennálló kérdések békés rendezéséhez. Ukrajna megígérte, hogy végrehajtja a minszki megállapodásokat, de ehelyett úgy döntött, hogy a következő hét évben háborút folytat a Donbaszban.” – mondta.
https://888.hu/amerika-london-parizs/az-usa-egyik-volt-szenatora-az-atomhaboru-miatt-aggodik-4383905/
Megjegyzem, az orosz-ukrán fegyveres konfliktus akkor sem tört volna ki, ha a rendszerváltást követően a volt szocialista országok a NATO helyett a katonai blokk-semlegességet választották volna, amellyel a haderők nyugati és keleti csoportosításai elválasztásra kerültek volna, és nem adtuk volna át területeinket a NATO erők lopakodó stratégiai előrevonására az orosz határok közvetlen közelébe! Az Egyesült Államok regnáló elnöke, Donald Trump véleménye szerint „Zelenszkij vezetése elpusztította Ukrajnát. Szerinte az ukrán elnöknek nem kellett volna olyan konfliktust indítania Oroszországgal, amelyet nem lehet megnyerni. Az amerikai elnök hozzátette, hogy Zelensky csak arra volt jó, hogy rákényszerítse Joe Biden volt amerikai vezetőt, hogy ” az ő zenéjére táncoljon”.
Az amerikaiak által kikényszerített Oroszország elleni proxy-háború a NATO első főtitkárának, Lord Ismaynek tulajdonított elvek gyakorlati megvalósulására irányult, mely szerint a NATO-t hármas céllal hozták létre: „az oroszokat kint, az amerikaiakat bent, a németeket pedig lent tartani”. E megfogalmazásban szó sincs a kommunista veszélyről. Érthető tehát, hogy a NATO miért maradt fenn a kommunista rendszer és a Varsói Szerződés összeomlása után. A feladat végrehajtását azonban most is, mint sok esetben, másokkal, az ukrán emberek véráldozatával végeztetik el!
A diplomácia, a párbeszéd és a kölcsönös együttműködés magasztos elve tehát csak addig működik, amíg valamelyik fél érdekérvényesülését nem akadályozza.
A szerző: ny. tanszlékvezető, egyetemi docens
Views: 58
Máig is sajnálom, restellem, hogy néhány éve nem tudtam azt a németből fordított újságcikket kinyomtatni, ahol pontosan leírták, hogy számos két, három, négyoldalú kávé melletti beszélgetésről készültek informális emlékeztetők, melyek a kávézók szóbeli egyetértését rögzítették a NATO keleti terjeszkedésének tilalmát illetően. De valóban nem volt erről írásbeli, aláírt szerződés. Utólag pedig a cikket már nem tudtam megtalálni, tán 2-3 napig volt a neten. Ennyi.