A tavaly, ugyanitt megjelent „HÁNY 10 000 ÉVE IS?” c. írásomat a magyar őstörténet alapjaiba botlott prof. Dr. Fejes Pál akadémikus „Mit írtak az ősmagyarokról 46 000 évvel ezelőtt?” c. 2009. művében idézett, hiteles. a Baltimore város Jones Hopkins egyetemének sziklafelírirat fénykép-gyűjteményének történetével indítottam. A ma 46 000 éves Transz-himalájaiak a Kárpát-medencében többmint 30 000 éve telepedtek le. Most, a már előbb is említett, a velük összeolvadó, több 100 000 éves, neandervölgyi ágat vegyük szemügyre, amelyről hasonló felírat-fényképek nincsenek, s a megmaradt régészeti leletek száma, épsége stb. a sokkal nagyobb időmélységnek estek áldozatul.
Forrás: Történelmi világatlasz 2001. GOOGLE stb.
Darwin: „A fajok eredete csak 1859-ben jelent meg, de ebben Darwin még nagyon óvatosan fogalmaz az ember eredetét illetően – ennek ellenére mégis óriási vitákat gerjesztett.: A 
legősibb Kárpát-medencei ismert láncszem, a már emberfélékhez tartozó a 8-6 millió éves Rudapithecus, Rudabánya.
Az anatómiailag modern ember mintegy 150-200 ezer éve alakult ki Afrikában, a legidősebb ázsiai Homo sapiens leleteket a Közel-Keleten találták, koruk 80-120 ezer évesre tehető. A mai ember legrégibb európai maradványait Bulgáriában találták meg, Neandervölgyiek elterjedtsége Eurázsiában korukat 43 000 évre becsülik. A nyugat-
európai leletek ennél fiatalabbak. A neandervölgyi emberek kb. 28 000 éve tűntek el, valószínűleg beolvadtak a mai embertípusba. Hosszú ideig egymás mellett létezett a két populáció. Sokak képzeletében úgy élhetnek, mint kiugró homlokú, csupasz majmok, akik csak morgással kommunikáltak, és egyetlen céljuk a túlélés volt. Nagyjából i.e. 400 ezerben jelenhettek meg, és 300 ezer évig rótták Európát, Először a Rajna felső folyása melletti Neandervölgyben találták meg a Homo sapiens, vagy Neander-völgyi ősember 200 000 éves maradványait A Kárpát-medencében a Bükkben, Cserépfalva közelében a Subalyukban, ugyancsak idesorolható 80/70 000 éves emberi csontokat találtak, egy nőét és egy három éves gyerekét. Úgy 28 ezer évvel ezelőtt nyomuk veszett, azaz kihaltak. Szerencsére nem tűntek el teljesen: a DNS-ünk 99,5 százalékban megegyezik, és vannak olyan ma élő emberek, akik a mai napig magukban hordoznak néhány gént a Neander-völgyből. Ez azért lehet, mert a fajunk gyakran /jobbára a Kárpát-medencében s környékén/ szoros kapcsolatba került az övékkel, így megkaptunk néhány jellemző gént.
A Cro-magnon barlangban találták meg először a Homo sapiens sapiens, a modern ember maradványait. A Kárpát-medencében a bükki Istállóskő barlangban találtak C14-gyel 36/30.000 évesnek datált csontokat, melyeket Neander-völgyihez ill. Cro-magnonihoz közelinek találtak.
A heidelbergi ember (Homo heidelbergensis) maradványai a Günz–Mindel-interglaciális és a Mindel–Riss-interglaciális (felmelegedési) korszakokból származnak, koruk 200 000–600 000 év között változik. Ide sorolják pl. Mauer, … Vértesszőlős (Kárpát-medence) stb.
A H. heidelbergensis elterjedése az északi szélesség 50°-án túl korlátozott volt az alsó paleolitikumban,
A heidelbergi Homo heidelbergensis koponyája modernebb vonásokat mutat, mint a korábbi Homo. Az orrnyílás függőleges elhelyezkedésű, a homlok- és falcsont szélesebb és kerekebb, ami az agykoponya térfogatának növekedését tükrözi. Az átlagos agytérfogat 1206 cm3, nagyobb a H. erectus 973 cm3-es átlagánál, de kisebb a modern ember (férfiaknál 1270 cm3) és a neandervölgyiek (férfiaknál 1600 cm3) értékénél. Az állkapocs jellegzetességei közé tartozik a csökkent állcsúcs, több kis nyílás az őrlőfogak közelében, és a rágóizom számára kialakított mélyedés. Ezek a jellemzők az emberi evolúció átmeneti állapotát tükrözik, a korábbi archaikus és a későbbi, modernebb fajok között.”
„A Homo heidelbergensis az afrikai Homo erectus (más besorolás szerint Homo ergaster) leszármazottja lehetett, amely körülbelül 2 millió évvel ezelőtt kezdte meg korai kivándorlását Afrikából. Az Európába és Afrikában maradt populációk H. heidelbergensis-sé fejlődtek, vagy külön fajként jelentek meg Európában (H. heidelbergensis) és Afrikában („H. rhodesiensis„). Az Ázsiába kivándorolt csoportok viszont H. erectus s. s.-sé fejlődtek. A korai pleisztocén vége felé a fosszíliák hiányosságai megnehezítik az ősfaj pontos meghatározását.
Egy 2016-os etiópiai kutatás megerősítette, hogy a H. heidelbergensis Afrikából származhatott.”
„Genetikai elemzések szerint a modern emberek és a neandervölgyiek közös őse kettévált egy modern emberi ágra és egy Neandervölgyi-Denyiszovai ágra, amely később tovább oszlott Neandervölgyiekre és Denyiszovaiakra.”
Itt sem kerülhetem el, hogy a címben idézett előző írásom 2. oldaláról idézzek: „Egyrészt, ha monogenezisünk több 10 000 éves időmélységeiben valaki bizonyosságról, és nem valószínűségről beszél, az vagy téved, vagy nem tudja, miről beszél, vagy hazudik. Kivétel a hiteles DNS, régészeti és antropológiai vizsgálat, meg az értelmes epigráfia-fejtés, pl. – ahogy Fejes elnevezte, amit talált – a North Indian Linear Writing, NILW = NIL.”
Hisz, a mainstream médiának hála, még azt sem tudjuk biztosan, mi történt tegnap.
Views: 33
