Héjjas István: Klímaváltozás, energetika, és politika

A klímaváltozás és az energetika területén a tudomány szerepét szinte teljesen átvette a politika, ezért az alapvető döntések nagyrészt politikai érdekek alapján történnek. A politikusok többsége számára pedig két igazán fontos cél van. Egyrészt a politikai hatalom, vagy legalább a politikai befolyás megszerzése, másrészt a politikai hatalom, vagy legalább a politikai befolyás megtartása. Ehhez azonban újra meg újra meg kell nyerni a választásokat, ami nem könnyű feladat. A választási kampányok akkor eredményesek, ha sikerül a rendelkezésre álló szavazó bázis támogatását elnyerni. Ehhez azonban ismerni kell az emberek mentalitását, gondolkodás módját, a befolyásolás lehetőségeit.

A klímaideológia hatásossága
A méregzöld klímavédő politikának kitüntetett szerepe van a politikai pártok vetélkedésében. Nagy tévedés azt gondolni,  hogy ez csak a baloldali és liberális pártokhoz kötődik. A radikálisan nemzeti, konzervatív, jobboldali irányzatokban is, még a legmagasabb politikai szinteken is, ugyanannyi zöld klímavédő található, mint a jelenlegi ellenzéki oldalon, és ezek ugyanolyan lelkesen hirdetik, akár nemzetközi konferenciákon is, a méregzöld klímaideológiát. Le kell szűrni a tanulságot, hogy a „main-stream” klímaideológia ellen egyetlen politikai irányzat, egyetlen párt sem, legyen az jobboldali, baloldali, liberális, konzervatív, nemzeti, vagy kozmopolita, nem képes felvenni a küzdelmet, mert ezzel jelentős szavazat veszteséget kockáztatna.

Példaként hozhatjuk fel a vízlépcső ellenes „Dunaszaurusz” propagandát, amely olyan mértékben átmosta a választó polgárok agyát, hogy a mai napig tabunak számít vízlépcső ügyet emlegetni, miközben a milliós lakosságú Homokhátság lassan már a Szaharára kezd emlékeztetni, annak ellenére, hogy a szakemberek évtizedek óta mondogatják (csak maguk között persze, mert média fórumot nem kapnak), hogy duzzasztás nélkül normális vízgazdálkodás nem oldható meg. Talán nem haszontalan megemlíteni, hogy a Kárpát medence és Mezopotámia földrajzi adottságai nagyon hasonlók. Magas hegyekkel körül vett területen terül el két folyó között egy félsivatagi terület, amely normális tervszerű vízgazdálkodás nélkül előbb-utóbb teljesen sivataggá válik, pedig normális tervszerű vízgazdálkodás mellett akár paradicsomi állapotokat lehetne megteremteni. Érdekes módon hat évezreddel ezelőtt ezt a kérdést Mezopotámiában a sumérok sikeresen megoldották. Ha a sumérok látnák, mi folyik ma Magyarországon, hevesen tiltakoznának bármiféle rokonság emlegetése ellen.

A kérdés az, hogy a politikára teherként ránehezedő, hőerőmű ellenes, atomerőmű ellenes, vízerőmű ellenes, szélkerekeket és napelemeket favorizáló, a levegőt „dekarbonizálni” akaró, a mezőgazdaságot tönkretevő, a nyomorúságosan hideg „kis jégkorszak” éghajlatát visszasíró méregzöld politika miért képes ennyire kivédhetetlenül hatékony lenni. A válasz pedig: az emberek „szakszerű” befolyásolása.

A befolyásolás tudománya
Az aktív szavazó polgárok nagy része olvas újságot, hallgat rádiót, és néz TV-t. Felmérések szerint a legnagyobb példányszámú újságok olvasóinak, és a legsikeresebb Tv és rádió csatornák közönségének az átlagos műveltségi szintje nagyjából egy másodikos gimnazista szintjének felel meg. Hangsúlyozni kell, hogy itt most nem szaktudásról, hanem általános műveltségről van szó, amelybe bele tartozik az alapvető tájékozottság a természettudományok, és a humán tudományok mellett a különféle művészetek, a történelem, és a földrajz területén is. Mivel pedig ez a társadalmi csoport teszi ki az aktív szavazók legalább 90 százalékát, ezért a politikai propagandával elsősorban ezeket szokás megcélozni. És itt mutatkozik meg, hogy mennyire fontosak az emberek befolyásolására alkalmas olyan módszerek, amelyeket elterjedten alkalmaznak kereskedelmi reklámokban, politikai propagandában, és nem utolsó sorban különféle titkos szolgálati tevékenységekben.

Ez utóbbi módszerekről a közelmúltban magyar nyelven is megjelent egy könyv „Ellipszis Kézikönyv” címmel (kiadó: Nyomdaipari Szolgáltató kkt.). A könyv szerzője egy olyan amerikai intézet vezetője, ahol rendőrnyomozók, hírszerzők, és titkos ügynökök kiképzésével foglalkoznak. Ha befolyásolni akarunk embereket, ismerni kell a mentalitásukat és az értékrendjüket. Ez azonban nem könnyű, hiszen az egyes emberek értékrendje nagyon eltérő lehet. Ami az egyik számára fontos, egy másik számára közömbös. Egy intelligencia preferenciájú ember szívesen elmeséli, hogy hová járt egyetemre, miről szólt a disszertációja, milyen publikációi vannak. Egy társadalmi siker orientált ember inkább arról beszél, hogy milyen magas pozíciókat töltött be, és hány alkalmazottnak a főnöke. Egy szánalom igényű ember szívesen elpanaszolja, hogy milyen sok megpróbáltatáson ment keresztül.

A hivatkozott könyv szerint 17 alapvető értékrend típus van, ilyen elsődleges preferenciákkal: igény az elismerésre, a védelemre, a gondoskodásra, a szabadságra, a tiszteletre, az elismerésre, az élvezetre, a kényelemre, a vonzerőre, a szánalomra, stb. Egy jól képzett szakember pedig 10 perc beszélgetés alatt képes lehet megállapítani egy ember elsődleges és másodlagos preferenciáját.
Azt is fontos tudni, hogy minden embernek vannak gyenge pontjai, amelyeken keresztül fokozottan sérülékeny. Bármennyire magabiztosnak látszik valaki, vannak félelmei, aggodalmai, szorongásai, nyomasztó álmai. Az ezzel kapcsolatos félelmek olyasmikre irányulnak, mint pl. elhagyatottság, nevetségessé válás, visszautasítottság, érzelmi vagy anyagi veszteség, sikertelenség, stb.
Adott esetben ezek a jellemzők tipikusak lehetnek egyes szavazó bázist alkotó társadalmi csoportokra is, és ennek megfelelően lehet alkalmazni a megfelelő propaganda módszereket a megcélzott csoportok felé, ügyelve arra, hogy senki ne érezze magát befolyásoltnak, mindenki érezze úgy, hogy amit elmond, eldönt, vagy csinál, az kizárólag a saját elhatározása.

A befolyásolás legfontosabb alapja az a felismerés, hogy az emberek a döntésüket általában nem racionális alapon hozzák, akkor sem, ha utólag ki is találnak racionálisnak látszó magyarázatot. Az emberi döntéseket meghatározó alapvető tényezők: vágyak, érzelmek, félelmek, szenvedélyek, előítéletek, és indulatok. Racionális alapon folyó érvelés a politikai és üzleti propagandában értelmetlen és hatástalan, azonban érdemes olyan benyomást kelteni, hogy a propaganda üzenet racionálisan megalapozott.
Ehhez fontos azt is tudni, hogy az emberek a tevékenységük jelentős részét egyfajta fél-hipnotikus „robotpilóta” állapotban töltik, amelynek során automatikusan végeznek tevékenységeket, amire oda sem figyelve beszélgetnek, rádiót hallgatnak. Ebben az állapotban a tudattalanra ható befolyásolás is nagyon hatásos lehet. Példa erre a kísérlet, amikor egy amerikai moziban minden századik kép kocka helyett egy zacskó pattogatott kukoricát vetítettek, és utána a vetítés szünetében jelentősen megnőtt pattogatott kukorica forgalom.
Nagyon fontos a propagandában a megfogalmazás módja, mert a szavaknak szuggesztív hatásuk van. Minden szóhoz, minden kifejezéshez érzelmi asszociációk társulnak. Különösen fontosak az érzelem dús jelzők, amelyekkel állapotokat, érzéseket, érzelmeket, formákat, hangokat, ízléseket lehet minősíteni. Ugyancsak fontos a képek szuggesztív ereje. Gondoljunk csak az úszó jégtáblán sodródó jegesmedve könnyfakasztó, szívszorító történetére.

Milyen lehetőségek vannak?
Tudományos érvekkel, tudományos konferenciákkal a kialakult tendenciát megfordítani, a bőséges anyagi forrásokkal támogatott professzionális méregzöld klíma propaganda ellen eredményesen fellépni nem lehet, mert akikre valóban értelemmel lehet hatni, azok szavazatainak a száma jelentéktelen. Az egyetlen lehetőség a minél szélesebb körű közérthető ismeretterjesztés. És ez nem megalkuvás a színvonal rovására. Annak idején Öveges professzor sem így gondolta.
Még Einstein népszerűségéhez is jelentősen hozzájárult, hogy ismeretterjesztő előadásokat tartott. Egyik előadásában az idő dilatációról azt a hasonlatot hozta, hogy ha van két egyforma óránk, és az egyikkel körül repüljük a Földet, akkor a két óra által mutatott idő között eltérést fogunk tapasztalni. Ekkor felszólalt egy órásmester, hogy az általa gyártott órákkal ilyesmi nem fordulhat elő. Hosszas vita után Einstein meghívta az órás mestert a közeli vendéglőbe egy pohár sörre, ahol órákig tartott, míg az órás megértette, hogy miről van szó.

Jövőbeli kilátások Amikor csaknem fél évszázaddal ezelőtt a nemzetközi nagytőke egyik érdekcsoportja úgy döntött, hogy fel kell váltani a
korábbi „nyakunkon a jégkorszak” típusú klíma pánik keltést a „mindnyájan meg fogunk sülni” típusú klíma pánik keltéssel, talán nem számítottak arra, hogy a második felvonásnak ekkora sikere lesz. Alighanem úgy járhattak, mint Toldi Miklós a malomkővel: „Repül a nagy kő, ki tudja hol áll meg …” Ráadásul a nyugati politikusok nagy része azt a hibát is elkövette, amitől már Sztálin is óva intette a munkatársait: „Elvtársak, vigyázzunk, nehogy végül magunk is elhiggyük a saját propagandánkat.”
Most pedig már nehéz visszagyömöszölni a szellemet a palackba. Ha ugyanis a dolog így folytatódik, az egész nyugati civilizáció a teljes gazdasági összeomlás felé halad. Előbb-utóbb ezt a tendenciát mindenképpen meg kell állítani, és erre van is reális esély Trump választási győzelme után. Ha Amerika lép, mindenkinek lépnie kell.

2025. január

Views: 47