Új esztendő nyílt és minden új esztendő nyitásnál érdemes áttekinteni, hogy honnan-hova jutottunk. Ezt azért is érdemes megtenni, mivel Európa helyzete igencsak kalandosra sikerült 2024-ben is és úgy tűnik, hogy a jövő is annak ígérkezik. Persze vannak, akik most is és eddig is nemes derűvel figyelték az eseményeket a saját ideológiai felsőbbrendűségük teljes tudatában és nem voltak hajlandóak figyelembe venni… Tovább olvasom…
Vince diakónusra és vértanúra emlékezünk liturgikus emléknapján, január 22-én. Ő a korai keresztény idők azon szentjei közé tartozik, akikről bizonyosan tudjuk, hogy valós személyek, de életükről és halálukról alig van megbízható forrásunk. A Passio sancti Vincentii levitae (Szent Vince diakónus kínszenvedése) szerint Vince a hispániai Huescában született. Szent Valerius, Zaragoza püspöke tanította. Vince diakónus, majd fődiakónus lett; magára vállalta mindazokat… Tovább olvasom…
József Attila csodaszép verse óta (is) tudjuk, „hogy fecseg a felszín, hallgat a mély”. Hallgat nálunk is, mert sok-sok év óta feszít bennünket a számos kibeszéletlen történelmi szenvedésünk, melyekről mindmáig nem kaptunk elegendő és őszinte tájékoztatást. Hogy ezek melyek, s kinek az érdeke, s főként miért érdeke, hogy a valóságot mindmáig eltitkolja, azt sokan sejtjük, és szinte vég nélkül sorolhatnánk,… Tovább olvasom…
2025. január 27 Donald Trump kormánya szünetelteti a hivatalos Brüsszellel való kapcsolatokat az uniós országokkal való közvetlen kapcsolatfelvétel javára. Ez riasztotta az uniós funkcionáriusokat, és hidegzuhanyként érte őket. Erről ír a Politico: A kiadvány szerint Kaja Kallas, az európai diplomácia vezetője „nyílt meghívót” küldött Marco Rubio új amerikai külügyminiszternek, hogy vegyen részt az uniós külügyminiszterek találkozóján, de egyelőre nem kapott… Tovább olvasom…
(Audiatur et altera pars! Hallgattassék meg a másik fél is!) A tragikus orosz–ukrán testvérháború döbbenetes eseményeit látva kezdtem el ennek a cikknek a megírását. A szokásos main stream nyugati narratíva a gonosz és a jó újabb harcáról késztetett arra, hogy megfogalmazzam kételyeimet: tényleg (megint, mint már annyiszor) ebben az egyoldalú, egysíkú, primitív-leegyszerűsítő paradigmarendszerben kell gondolkodnunk? (A nyugati média farkast kiáltott)… Tovább olvasom…
Az ENSZ és az EU által hivatalosan támogatott klímaelmélet szerint az éghajlat veszélyes mértékben melegszik, aminek fő oka az emberi tevékenység során kibocsátott széndioxid. Ha ez ellen nem teszünk semmit, az eredmény hatalmas katasztrófa lehet. Ennek alapján káros anyagnak minősítették a széndioxidot, és beindítottak egy „dekarbonizációs” programot azzal a céllal, hogy az egész világon 2050-ig el kell érni a nettó-zéró… Tovább olvasom…
A migrációt illetően a legnagyobb baj az, hogy ezzel nem lehet tévedni! Azaz tévedés kizárva! Hiszen sok más esetben, ha az ember később rájön döntésének helytelen voltára: van módja ezt kijavítani! A migráció esetén azonban erre nincs lehetőség. Azok az országok (például Franciaország) amelyek helytelen döntés következtében hosszú ideje folyamatosan beengedik országukba a migránsok millióit,- ezen nem javíthatnak, nem módisíthatnak!… Tovább olvasom…
Naponta nézem a Palávert és a Fórumot, de már csak azért, hogy jókat röhögjek, már csak a suksükölő bunkókák telefonálnak be, és osztják az észt. Az ember látja, hogy mennyi futóbolond szaladgál közöttünk. Szlazsánszky Ferenc rendszeresen fecseg „osztogatásról”, ami fölhajtja az inflációt, stb. Ugyanakkor ő is sír-rí az alacsony bérekről, nyugdíjakról. Most akkor emeljünk bért és nyugdíjat („osztogassunk?”), vagy ne?… Tovább olvasom…
A Zarándok, elenged mindent, útnak indul, a napkeleti bölcsek példájára keresi és megtalálja Krisztust, és lángoló szeretettel imádja őt! A zarándok nem turista, nem a kilométerek, a csodálatos tájak, az élmények számítanak! Tudod, minden templom betlehemi barlang, minden oltár betlehemi jászol, minden szentmisében Isten megtestesül, az Oltáriszentségben közénk jön. Akár a napkeleti bölcsek Mária karjában a kisdedet, te a pap… Tovább olvasom…
Nagy költőnk, Petőfi Sándor sorát bizonyára sokan felismerik, 1947-ben írt, A nép nevében című versének harmadik szakasza kezdődik így. Nemzeti forradalmunk kitörése előtt a költő már hangosan kérdezi, miért vannak a kiváltságosok, és érezteti, hogy valami készül, a nép márnem kér, de vesz, ragad. A kérdés sok ezer év előtt már jogos volt, hiszen a rabszolgák és uraik összehasonlíthatatlan körülmények között éltek. Azóta sem változott… Tovább olvasom…
