Az öregedő publicista, most a „szezon” végén, töprengésbe kezdett, vajon mennyit segít, segített világunkon a filozofálás? Ezen eszmefuttatás is a filozófia körébe sorolható, így már eleve ítéletet hozhatok; sokat ez se segít, mert történelmünk azt bizonyította, hogy soha nem hallgattunk a „bölcs” szóra. Előrebocsátom, hogy nem tanultam filozófiát, nem tartom magam szakértőnek a témában, csak „csipegettem” olvasmányokból, és csodálkoztam, hogy ennyi lángész mellett az emberiség miért él mégis bután.
Úgy emlékszem, első filozófiai olvasmányom még egész fiatalon került a kezembe, alig múltam tíz éves, és inkább a szerző furcsa neve miatt vettem kézbe, címe is érdekes volt. A kínai szerző Lin Jutang, A bölcs mosoly, című könyve, apám íróasztalán feküdt, és beleolvastam. Apám mikor meglátta, nevetett és valami olyasmit mondott; fiacskám Te csak nevess bátran, még nem kell bölcs legyél. Akkor nem, de később elolvastam a könyvet, még éretlen voltam, de később is emlékeztem egy két gondolatára. Nemrég megtaláltam az interneten, készülök ismét elolvasni. A kínaiak egészen másképp gondolkoznak, ezt tudjuk, de nálunk még nem divatos a keleti gondolkodás, pedig lassan meg kellene barátkozni vele. Nagyon korán egy joga könyvet is elolvastam, ez a hátha joga „titkait” mutatta be, gyorsan meg is tanultam fejre állni, a haverokat is megtanítottam. Emlékszem, ez már Aradon a KG-ben történt, reggel az osztályban IV.-esek voltunk, kedves Ficusom belépve egy csoport fejen álló diáknak csak annyit mondott; fiúk, így nem tudok órát tartani, még nem álltam a fejemen. Régi szép idők. A testtartások mellett a régi hindu gondolkodás is érdekes, magyar kutatók, mint pl. Baktay Ervin, részletesen leírta az indiai életbölcsesség alapjait az önmegismerés és önuralom tanát, amit a rádzsa jóga (a szellem jógája) tanít.
Miért eme visszatekintés? Talán, mert a keleti gondolkodás sokkal praktikusabb, mint a mi nyugati filozófiánk, az életet szolgálja. Állítólag Szokratész mondotta volt, hogy egy valamit tudunk biztosan, hogy nem tudunk semmit. Akárkitől ered a gondolat, száz százalékban így van, és ha az ember közeledik a véghez, sok mindent megbán, sajnálkozik, de talán a legszomorúbb, hogy ebből a csodálatos földi világból, alig látott valamit és a hatalmas ismeretek tára alig nyílik ki, mire belekóstolnánk, örökre becsukódik. A tanulságot ebből meg kellene tanulni. A nyugati filozófia másik érdekes gondolata, a francia Descartes-tól ered; Gondolkozom tehát vagyok. Ez ami minket embereket kiemel, felemel, az Univerzumban van tudatunk, gondolkozunk, és aztán döntünk, nem az ösztönök alapján, mint az állatok. De keveset gondolkozunk önállóan, engedjük, hogy mások gondolkozzanak helyettünk és döntsenek sorsunkról. Az ember hajlik a könnyű dolgok felé, ami nehéz azt kerüli. Pedig jó, ha sokat törjük a fejünket és a bonyolulttal is megbirkózunk. (A sakkot, már az elemiben kezdeném tanítani!)
Mit látunk ma? Pénzt kell szerezni, nagyon sokat! Az igazi jó élet a fogyasztással kezdődik, ha sok pénzünk van, mident megszerezhetünk, élhetünk szabadon, élvezve a jelent, a földi javakat kihasználva! Liberalizmusról, demokráciáról hallunk egész nap, valójában a tömegeket manipulálják, irányítják láthatatlan politikai erők, akik a médiát is kézben tartják. Mikor jut eszünkbe, hogy ideje a többséget felébreszteni, kezdjen már saját magával valamit. Szóval panaszkodom, talán kicsit általánosítok, de valami igazam van, mert az ember ma szinte mindenbe beletörődik csak saját személyét és kényelmét ne háborgassák. Európa három éve ölbe tett kezekkel nézi, hogy a szomszédságában két testvérnemzet gyilkolja egymást, csak azért, mert valakiknek ez hasznot hoz! Közben imádkozunk, kérjük az Istent, hogy hozza el a békét szívünkbe és az egész világra. Szép az imádkozás, de előbb segítsünk magunkon, aztán segít Isten is.
A nyugat egyik legnagyobb gondolkodója, Immanuel Kant, német filozófus, 1795-ben megírta; Az örök béke című esszéjét. A Béke, véleménye szerint, a JOG győzelme, a háború tehát jogtalanság. A háború valójában nem sorskérdés, és nem az a fontos, hogy mit mutat a múlt, a rossz történelem, hanem mire tanít minket a JÓZAN ÉSZ! – Kezdjünk végre saját zseniális gondolkodóinktól tanulni! Miért nyomtatjuk ki újra és újra Szokratészt, Descartot vagy Kant műveit, ha nem tanulunk tőlük?! És mi van Gandhi gondolataival? Keleti, vagy nyugati bölcsesség? -mindegy, csak nyissunk utat neki. Most kinyomtatom Lin Jutang könyvét, ha még lesz időm ismét elolvasom, és újra fejre állok.
Az új esztendőre mindenkinek kívánok -végre- egy tartós békét, boldogságot, szerencsét és jó gondolkodást.
A szerző: közíró
Forrás: Nyugati Jelen- Álláspont
Views: 14
