„A történelem legfőbb tanulsága, hogy a népek és a kormányok sohasem tanultak belőle!” Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831)
Túl meredek kérdésfevetés lenne? 2022. február 23-án este még mindenki ostobaságnak, nevetségesnek tartotta az amerikai kormány ama, immár sokadik bejelentését, hogy „titkosszolgálati értesüléseik szerint” (??) Oroszország másnap elindítja csapatait Ukrajna ellen. Emlékszem, napok óta hallottuk, hogy Putyin ma, vagy holnap kezdi a háborút, aztán ez örökké elmaradt, már kezdett nevetségessé válni az egész, és persze tényleg teljesen abszurdnak tűnt a feltételezés. Egy pillanatra álljunk itt meg, és Nógrádi tanár úr módjára vegyük sorba itt a felmerülő kérdéseket, kételyeket!
1. Biztos, hogy az amerikai titkosszolgálat működött ilyen eredményesen? Véleményem szerint szó sincs erről, az oroszok értesítték az amerikai kormányt nem hivatalos csatornákon előre. Hogy miért? Nos, azért, hogy leteszteljék a Biden kormány reakcióját. Most is tesztelik, csak ugyanúgy nem figyel oda senki!! De erről majd később.
2. Vlagyimir Putyin közölte, már jóval 2022. február 24. előtt: Ukrajna NATO tagsága a vörös vonal, Moszkva, ha kell, erőszakkal megakadályozza. Mi volt erre a szenilis vénember nyegle válasza? Ukrajna szabad ország, oda lép be, ahova akar. A Nyugat eszement politikusai egy iciripicuri apróságról feledkeznek meg manapság: Oroszország a világ első számú nukleáris hatalma! Igenis vannak biztonsági szempontjai, stratégiai érdekei, amiket figyelembe kell venni! Éppen azért, hogy elkerüljünk egy katasztrófát! Ezt hangsúlyozta az idős, tapasztalt politikus, Nixon egykori külügyminisztere, a Nobel-békedíjas Henry Kissinger is! Mi lett volna, ha 1956-ban Eisenhower közölte volna Hruscsovval, hogy Magyarország független ország, oda lép be, ahova akar, oda csatlakozik, ahova akar? Nos, akkor már nem lenne emberi civilizáció. Kőbaltával és íjjal vadásznánk újra. És itt a kérdésem: ha az amerikai kormány tudott a készülő támadásról, miért nem ment elébe, miért nem kezdett azonnal tárgyalásokat Moszkvával? Mi ez, hogy közölgetjük nap, mint nap az orosz támadás időpontját, de semmit nem teszünk? Micsoda elképesztő felelőtlenség ez? Nos, arról van szó, hogy az amerikai kormány dörzsölte a kezét, és örömmel várta, hogy sikerül-e tényleg beugratni Oroszországot egy súlyos konfliktusba? Mert akkor majd belerokkan, le lehet végleg nyomni, ki lehet ütni a világpolitika porondjáról. És főként meg lehet akadályozni, hogy Európa és Oroszország egymásra találjon! Erről szól az 1994-ben közzé tett Brezinski doktrína! Ezt valósítja meg az Egysült Államok demokrata vezetése, Európa elhülyült, elbutult vezetőinek készséges asszisztálásával! Európa részéről ez egy végletekig ostoba kamikázepolitika!
3. Az orosz vezetők sorra, szinte naponta hangsúlyozzák, hogy változott Oroszország nukleáris stratégiája: már nem csupán elrettentő potenciálként veszik számításba, hanem valóban alkalmazható eszközként is. Ezt naponta halljuk! És elkezdődött a taktikai nukleáris csapásmérő egységek folyamatos gyakorlatozása, kezdve Belarusztól a távol-keletig. Mégis megint mit látunk? A Nyugat már teljesen elhülyült, elbutult politikusai nem értenek az üzenetből, a fülük botját sem mozdítják! Döbbenetes ez a felelőtlenség.
4. Most fölteszem a lényegi kérdést: mi a fontosabb az egész emberiség számára, Ukrajna állítólagos függetlensége, területi integritása, ennyi, meg annyi ukrán (?) négyzetkilométer ide, vagy oda tartozása, vagy pedig az emberi civilizáció fennmaradása, netán pusztulása? (Csak közbevetőleg kérdezem: a Krímhez pl. mi köze van, vagy volt valaha is Ukrajnának? 1783-ban Nagy Katalin hódította el az oszmánoktól. Arra hivatkozni, hogy 1954-ben Hruscsov nagy kegyesen Ukrajnának ajándékozta, egyszerűen nevetséges!)
De itt most sokkal nagyobb fajsúlyú kérdésről van szó, ha valaki nem értené: a világ sorsáról! Európa ostoba, felelőtlen politikai vezető garnitúrája az előző évszázadban kétszer is szörnyű pusztulásba döntötte a kontinens népeit! Most „bebizonyítják” Hegel igazságát: következik a harmadik kataklizma? Mi leszünk megint az elsők a sorban, mármint a pusztulás sorrendjében?
Ha Putyin beveti a taktikai nukleáris fegyvert, mi lesz, lehet a következénye? Ma rengetegszer hallom, hogy senki nem akar atomháborút, mert ugye még Putyin, a diktátor sem lehet ilyen bolond. Valami bájosan naiv beszélgetést hallgattam a minap az ATV Fórum c. műsorában, ahol a végtelenül okos, racionális műsorvezető azt magyarázta egy, a félelmeit megfogalmazó betelefonálónak, hogy Putyin sem akarhat atomháborút, hiszen fiatal szeretője van, ő is szereti az életet! Nem akartam elhinni, amit hallok! Jut eszembe Luther: „Ó, boldog együgység!”
Hagyjuk ezeket az elképesztően primitív, naiv, önnyugtató „magyarázatokat”, nézzük meg, mi lehet a következménye egy taktikai atomfegyver bevetésének Ukrajna területén! Először is miért tennék? Nos, nem hiszem, hogy ezzel akarnák eldönteni a háború kimenetelét, inkább ultima ratio, vagyis végső figyelmeztetés lenne (lesz majd?): eddig, és ne tovább! Mármint Ukrajna nyugati támogatói térjenek észhez!
Nos, hangsúlyozom, hogy Ukrajna területén történne (történik majd?) mindez, kívül a NATO hatókörén. Az 1949. április 4-én alapított NATO neve: Észak-Atlanti Szerződés Szervezete. Alapszabálya kimondja, hogy a Ráktérítőtől északra működik, és védelmi célokat szolgál kizárólag: tagjai védelmét. Más, kívülálló országét nem! Vagyis a saját alapszabálya értelmében semmi köze Ukrajnához, ott be sem avatkozhat semmilyen címen. Hát, Oroszország ezért vetheti be teljes nyugalommal a taktikai atomfegyvert Ukrajna területén. Be is fogja vetni!! Nyilván lakott területtől távol, egy olyan katonai repülőtér ellen, amelyiken éppen F-15-ös harci repülőgépek állomásoznak.
Mi lehet a válasz? Nos, nyugati részről a szájtépésen, őrjöngésen kívül semmi! Először is atomfegyverrel ma három NATO tagország rendelkezik: az USA, Franciaország és Nagy-Britannia. A két utóbbi úgy a teljes arzenál 1%-ával sem, tehát nem is érdemes velük számolni. Emmanuel Macron igen nevetségessé vált, amikor ő is atomfegyverrel fenyegette Oroszországot. Emlékszünk még a 2022-ben pár hónapig regnáló brit miniszternök asszonyra, Liz Trussra? Ő is fenygetőzött, hogy ha kell, ő bizony megnyomja azt a gombot. Nos, Nagy-Britannia nukleáris kapacitása még Franciaországétól is messze elmarad. A nyugati politikusok egyszerűen nevetségesek ma már, szinte minden megnyilvánulásukban! Vegyük tudomásul: ha Oroszországot atomcsapás éri, legyen az bármekkora, a fegyver birtoklója azonnal célponttá válik! Fölvállalja ezt valamelyik nyugati ország vezetője Ukrajna állítólagos szabadságáért, függetlenségéért, területi integritásáért? Ha igen, akkor egy pszichiátriai intézet zárt osztályára való közveszélyes őrült az illető, és nem politikus! És mi van azzal az országgal, amelynek a területéről indulna el egy ilyen csapás? Nos, ők is célponttá válnának azonnal! Ezt akár a lengyel, akár a német politikusoknak is át kellene gondolniuk, mielőtt fecsegnek-locsognak össze-vissza!
A történések logikája. Szinte minden mozzanat abba az irányba mutat, hogy orosz részről a taktikai nukleáris fegyver korlátozott bevetése elkerülhetetlen! A Nyugat felelőtlen „elitje” bele hajszolja az Orosz Föderációt ebbe a lépésbe. Van még egy esély, pontosabban egy kétesélyes kimenetel: Trump győzelme. Csak reménykedhetünk abban, hogy Vlagyimir Putyin erre vár, és kivár, legalább addig. De lehet egy másik (logikai) kimenetel is! Putyin nem várja meg Trump győzelmét, hanem még előtte beveti a taktikai nukleáris fegyert, hogy nyomatékosítsa a leendő elnök számára: tartsa be ígéretét, és fékezze meg az ukrán őrült bohócot!
Dixi et salvavi animam meam!
Forrás: HAJSZÁLGYÖKEREK 2018. 183. o. : „ Sok szó esett a nemzetről. Tisztázzuk, miről is beszéltünk. /Mostani javításaim/
Az Utca Gondolkodó Magyar Embere: A nemzet. Alapozva Ernest Renan több mint egy évszázados kiindulási pontjára (a nemzethez tartozás napi népszavazás kérdése), továbbá következetesen alkalmazva az EU alkotmányának szubszidiaritási /alulról építkező/, manapság következetesen mellőzött elvét, a magyar nemzetről az alábbi kérdéseket teszem fel és válaszolom meg. Az első két választ a legtöbb akár Európán kívüli nemzet, sőt kisebbség is sajátjának fogadhatja el. Viszont az aláhúzott 3. választ, és ami utána következik, mivel az akárcsak számunkra, úgy minden nemzet számára is speciálisan aktuálpolitikai, tehát változó, mindenkinek saját magának kell újra és újra megfogalmaznia.
1.) Kik azok a magyarok, ki magyar?
Ezt ki-ki magáról határozza meg azzal, hogy magyar módra érez, gondolkodik, beszél és
cselekszik. Ezért is „fáj neki Trianon”.
2.) Mi a magyar nemzet?
A magyar nemzet a fentiek szerinti magyarok szervezett összessége. Olyan ez, mint egy névjegy, melyet mindenki magáról állít ki. Minden váltás rontja a hitelét. A háború után az ő Rákosi elvtársuk azt mondta: Kis-nyilasból /vagy fiából/ lesz a legjobb komunista vagy globalo-bolsevik/. Mit mondunk a kaméleonnak, ha túl magasra mászik a fára? Kaméleonnan! Komolyra fogva, természetesen a fentebbiek nem helyettesíthetők egy, Magyarországon 2012-ben divatba jött, internetes (You Tube, Face Book) fényképes, Mi magyarok vagyunk című tablóra történő feliratkozással sem. Nem jelentkezni, viselkedni kell, majd észreveszik, ha akarjuk, ha nem. Kapós lett a jelentkezős magyarság, főleg az ellene titokban áskálódók vagy a nemzetpolitikusi kamuflázsba, álcázásba menekvők körében. „Vannak norvégok, és vannak, akik norvégok szeretnének lenni”, olvasta egy ismerősöm norvég lök- hárítókon, Norvégiában. De múltunk, kontinensünk múltja azért emlékeztessen bennünket arra is, hogy a pokolra vezető út is jószándékkal, vagy gondosan annak álcázott csapdával.van kikövezve.
3.) De mi az, hogy magyar módra?
Magyar módra az viselkedik, aki nem kollaborál idegenekkel, sem tankokkal, sem bankokkal, sem másokkal.
4.) Ez idegengyűlölet?
Ennek köze nincs sem az idegengyűlölethez, sem az agresszív nacionalizmushoz. Ez kristálytiszta, defenzív patriotizmus. Magyarországon, sőt, nem csak Európában a fő törésvonal már vagy 1-2 évtizede nem a karakterét, tartalmát feladó/elvesztő bal és a jobb között húzódik, hanem az antimagyariznus, a nemzet- ellenesek, ellendrukkerek, és a velük szemben jogos, sőt kötelező önvédelmet gyakorló nemzetiek között. Az utóbbiak viselkednek nemzeti, magyar módra.
5.) Kik azok a nemzetellenesek?
A kollaboránsok.
6.) Kik azok a kollaboránsok?
A kollaboránsok saját, gazdasági és/vagy pártpolitikai- esetleg éppen réteg-érdekeiket a nemzet érdekeinek rovására valósítják meg, itthon, Brüsszelben, világszerte. A világtörté-nelemben mindig azok kollaboráltak, akik édekeiket csak idegen támogatással, vagyis csak a nemzet ellenében tudták évényesíteni. Ez ugye logikus? Például: A náci megszállókkal együttműködő francia kollaboránsok (a collaborateur akkor nyerte el pejoratív, sértő mellékízét), vagy a dán SS, a náci haláltáborokban a sajátjaik ellen forduló kápók, vagy a tizenkilencedik század végi gyarmatosítók mellé álló, sajátjaik ellen forduló, távolkeleti komprádor-/=kollaboráns/ burzsoázia. Saját ajtónk előtt söpörve: A Rákóczi kor labancai, 1848 – a Habsburgok színeiről elnevezett – schwartz-gelbjei, a náci-Berlin, vagy a bolsevik-Moszkva magyar kollaboránsai, vagy éppen korunk hazai, a globalo-bolsevik Brüsszelre és finanszírozó hátterére támaszkodó komprádor-burzsoáziája.
7.) Kik azok a bolsevikok?
Egy svájci kongresszusuk óta – ahol, kisebbségben lévén, Lenin választási csalásával kerülhettek csak többségbe – hirdetik magukat bolsevikeknek (bolse, bolsevik = több, többségi, oroszul), de a tényleges többséget csak később, pisztolyok segítségével valósították meg. Nyakó (vagy Tobiás?) ellendrukker elvtársuk hirdette a 2006. évi választások előtt: “Mindegy, hogy hogyan, csak nyerjünk. A büntetést majd kifizetjük.”
De még ez a – hatalom- és pénzéhesekre jellemző – cinikus gátlástalanság is hazugság, mert még az ő büntetésüket is a nemzet fizette meg és fizeti ma is, az roppant bele titkos afrikai, bécsi, offsór bankszámláikba, mint addig is. És ez az egész terjedőben van, mint a középkorban a pestis, de nem csak Európa szerte, hanem globálisan is. A globalizmus egy fajta pestis.
A kapcsolatos legnagyobb, jellemző bolsi mocsok pedig az, hogy Nyakó (vagy Tobiás?) ellendrukker mondását mostanában megkísérlik egy másik politikusra kenni.
Meggyőződésünk, a JÓPEK-é, hogy a szubszidiaritáson alapuló nemzeti önmeghatározás elfogadása sokkal több politikai, nemzetiségi problémát oldana fel, oldana meg, mint
amennyit helyébe teremtene. Annyi időm talán még van hátra, hogy tenni tudjak érte. Sajnos nagy szükség volna mindegyikünkre.
Meggyőződésünk, a JÓPEK-é, hogy a Kárpát-medencei monogenezis+indulás és U-kanyarjainak elfogadása etnogenetikai problémából is sokkal többet oldana fel, oldana meg, talán nem csak Európában, mint amennyit helyébe teremtene. Miért? Mert a tényekre támaszkodik, nem holmi „pc”-re. Sajnos ezt a harcot végig vinni én, számos okból, már nem tudom. Jöjjenek hát a jobbak, a fiatalabbak, a többet tudók, vagy akár a másképp tudók is, feltéve, ha nem az U-kanyar esküdt, vagy éppen zsigeri ellenségei, ellendrukkerei… Úgy legyen, ámen!
———————–
MEGJEGYZÉSEK
Tán 2-3 éve vettem észre, hogy a neten, a nevem alatt megjelent a fenti, nemzetről szóló eszmefuttatásom, a bolsevikokkal bezárólag. A bejegyzés a Mi a nemzet kérdésre ugyan más választ ajánlott, de a többit, profi módon ütősre átszerkesztve, de szó szerint közölte. A bejegyzést Bogár László professzor úr jegyezte, ezért jár neki a 2. oldali köszönet. Amint elkezdtem e bejegyzésről beszélni, letörölték, gondolom, az ellendrukkerek.
———————-
Már sokadszorra megfogadtam, egyetlen betűvel sem írok többet (2017.12.03.), mikor élőszóban azt üzenték?/tanácsolták?/parancsolták?, csak egy példányban adjam ki e könyvet. Gondolom, az ellendrukkerek. Fenyegetésre, zsarolásra nem került sor,
Egyébként, Antallék lemondott, első titokminiszterével azóta készített rádió-interjúból tudom, hogy őt például kő keményen, családja biztonságával próbálták zsarolni. Nem hagyta magát. Inkább lemondott. Becsületes maradt, emberileg és szakmailag egyaránt, hűséges a kormányhoz, amelynek tagja és nemzetéhez, melynek fia volt.
(2018. 01. 10.)”
Mai változata: Megzsarolunk! – Nincs mivel… – De van! – Nincs Bizonyítékotok… – Nem baj, majd hamisítunk!
Tisztelettel: Mészárovits Tamás Géza
Ui.: Bocsi, de beleuntam, hogy a végig alápirosozott 2.) pontot szavankint pirostalanítsam.