Az EU kimutatta foga fehérjét, vagyis csak olyan véleményt fogad el, ami a vezetőknek tetszik. Minden írott és íratlan szabályt felrúgnak, csak a hatalom maradjon meg! Ez már szín tiszta diktatúra a javából. Az EU-n belüli globalizmus ellenzőit partvonalra tették és még a különböző bizottságokba járó helyeiről, ahol legalább a parlamenti ellenzéki kontroll egy része megmaradhatott volna, azt is elvették. Ilyen szintű penetráns aljasság, csak a Rákosi diktatúrában volt, no meg a nevezetes Szovjetuniónak volt a sajátja, vagy a hitleri Harmadik Birodalomban létezett.
Josep Borrell az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: Orbán Viktor miniszterelnök a hónap elején uniós partnereinek jóváhagyása nélkül utazott el Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett az ukrajnai helyzetről. Nos, kérem tisztelettel ez már a legalja mindennek. Egy szuverén ország miniszterelnökének engedélyt kell kérnie, hogy egy másik országba elmenjen és tárgyalásokat folytasson le, ez már az agyrém kategóriája. Eleink évszázadokon keresztül mondták, és mi hallgattuk, hogy irány Európa, mert ott van a Kánaán! De valójában mit is kaptunk mi attól a híres Európától? Csak úgy fussunk végig a történelmünkön és vegyük sorra mi történt velünk, de nem csak ebben az ezeregyszáz évben, hanem előtte is, amikor a hun testvéreink éltek ezen a részen, amit ma közép- Európának hívnak.
Először is tényleg sok háborúban vettek részt eleink, miközben nekem mint gyermek az akkor még irányított kommunista történelem azt tanította, hogy végig rabolta egész Európát! Ezt abból a korabeli mondából vonták le az elvtársak, amely úgy szól, hogy: – Uram csak a magyarok nyilaitól ments meg minket! Ezt úgy értelmezték önkényesen az elvtársak, hogy a hunok el el jártak rabolgatni. Az igazság viszont az lehetett, hogy az akkori időkben különböző nagyurak, fejedelmek szövetséget kötöttek a hunok vezérével egy-egy ellenséges törzs legyőzésére. Az akkori idők szokásai szerint a legyőzött ellenség javait megkapták zsákmánynak, ezt a módit onnan is ismerjük, hogy a nagy szovjet hadsereg ugyan így járt el! Ami a „magyarok nyilait” illeti, az vélhetőleg arról szól, hogy akkoron a legkiválóbb harcmodorban a magyarok nyilai játszották a főszerepet és hosszú ideig nem volt ellene ellenszer!
Atilla fejedelem nagyságát az is mutatta, hogy amikor megismerte Rómát és annak kultúráját, akkor lemondott Róma lerombolásáról. Kaptunk utána 907-ben egy pozsonyi csatát, ahol a német király által elrendeltetett;
„… decretum..Ugros eliminandos esse..” azaz „elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak”. Ezután pár száz évig nyugta volt a magyaroknak, miután Szent Istvánt a pápai koronával megkoronázták. De a sors szeszélyéből adódóan a királyaink sora rövidnek bizonyult, míg a Habsburg-ház szerezte meg a trónt, ahol a magyarokat mindennek tartották csak egyenrangú embernek nem az osztrákokkal szemben. Szabadságharcok indultak a hazát szerető nemesek vezetésével és részvételével, amelyek sorra elbuktak. Némi fellélegzést és fellendülést hozott az 1867-es kiegyezés ugyan, de a nyugat kirobbantotta a nagy háborút, ahol akaratunk ellenére részt kellett vennünk a mészárlásban. Ennek lezárásaként a magyar nemzet, -mint főbűnös(?!)- a megsemmisülés szélére került, amelyben az aljas nyugati hatalmak: ide írom, nehogy ne tudjanak róla: Franciaország, Anglia és az USA, szétdarabolták, mint a hentesek és mészárosok a húst.
A sornak persze még nincs vége! Az első világháborúba beprogramozott második világháborúban is szerencsétlenül jártunk, mivel a náci harmadik birodalom mindenáron bele akart kényszeríteni minket, hiszen a mai napig tisztázatlan a kassai bombázás ügye, amely alapot adott arra, hogy a magyar törvényhozás konstatálja a háború beálltát. Amikor látszott, hogy újfent vesztésre álltunk és megpróbáltunk kiugrani, akkor nyílt erőszakkal megszállták az országot, leváltva a törvényes hatalmat és egy új „senkit” ültettek oda! Ugye milyen ismerős módozatok? Mintha ismerős lenne Lengyelországból!
De menjünk tovább, mert a kálváriánknak még nincs vége. Vagyis a teljesen demokratikus Churchill jóvoltából Jaltában a nagy osztozkodáskor, a románok, meg a lengyelek is jutalomból, mint „nyertes felek” azt kapták mint mi a vesztesek. Vagyis egy magukból kifordult hazaáruló gyilkos réteg terrorját, amely nem ismert sem embert sem Istent! A rendszerváltásnak nevezett valamiben az első pillanatban azt hittük, hogy végre magunkkal is törődhetünk, még úgy is, hogy a legteljesebb kifosztottságban létezünk, de legalább a remény(!), a remény az megvan.
Azt hiszem, hogy kimondható, hogy tévedtünk.
A megtörésünk folytatódik és még mindig a „korbács” az úr! A módszerek kifinomodtak, de ugyan úgy a kiirtásunkra törnek, betelepítéssel, pénzügyi megvonásokkal, parlamenti csalásokkal. Ha nem hiszi valaki, akkor csak a lengyel példát kövesse végig, hiszen amikor Brüsszelnek kedvező, hazáját áruló globalista kormány alakult, akkor két hónapon belül már érkezett is a pénzügyi átutalás. Kimondva, vagy kimondatlanul ma is érvényben van a német király által kihirdetett parancs: „… decretum..Ugros eliminandos esse..” azaz „elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak”, csak a végrehajtó már nem a király, hanem Brüsszel, ott is Ursula von der Leyen, mert a parancs még mindig érvényben van!
A szerző: újságíró, közíró
Views: 20
