Ha valamibe nem tudnak belekötni, betegek, mert a fejük már nem tiszta! Ez egy diagnózis, és nincs semmiféle enyhítő körülmény. Sajnálom, hogy ilyen véleményem van az Unió bürokratáiról, de őszintén mondva most visszafogtam magam, mert mikor hétfő este elolvastam a „főnöknő” kijelentéseit a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, valami nagyon csúnyát mondtam elég hangosan, amit ide nem illik leírni.
Maradok az abszurdnál, ami idegen szó, de magyar értelmezése igen széles, érthetjük alatta a képtelenséget, az elképesztőt és értelmetlent, az esztelent és groteszket.
Ha egy politikusnak vagy egy szélesebb politikai körnek nem tetszik a másik oldal, az ellenzéki – vagy nevezzük akárhogy – véleménye, azt meg lehetne vitatni, és érvekkel meggyőzni a másképp gondolkodót. Az Unióban ez már régen nem divat, aki nem ugyanazt a nótát fütyüli, amit Brüsszel elrendel, ellenségnek számít. Ezt gondolom, mindenki felismerte, ezt megszoktuk és tényként kezelhetjük.Magyarország politikája, Orbán Viktor, de mondhatni már minden, ami ránk jellemző, már régen nem felel meg Brüsszel elképzeléseinek, szinte már ellenségként kezelnek bennünket. Ennek, így semmi értelme, el kell dönteni, mi a teendő. Vagy betörünk és hajlunk a kompromisszumok felé, vagy jöjjön a kenyértörés.
Orbán Viktor karakán ember, az Ő dereka nem hajlik könnyen, de legyünk igazságosak, most nincs is oka meghátrálni. A világ békét akar, a háború kimondottan csak bizonyos körök üzleti érdeke, mert a normális emberi gondolkodás nem tűrheti, hogy geopolitikai, stratégiai, vagy akár gazda_sági kérdéseket a másik elpusztításával rendezzünk. Ha egy politikus, akármelyik oldalhoz tartozzon, békefutárként felkeresi az érdekelt feleket, és a béke lehetőségeiről tárgyal velük, az csak jót tesz a világnak, ártani soha nem fog, ellenkezőleg ismét reményt ébreszt az emberekben. Egy ilyen személyt támadni, lejáratni, bosszút állni rajta nem más, mint aljasság, vagy szellemi korlátoltság. (Vagy mindkettő.)
Ami ma Brüsszelben történik, számomra megmagyarázhatatlan és annyira abszurd, hogy már szavakat sem találok a magyarázatra. A német kereszténydemokrata, evangélikus politikus, aki családügyi miniszter is volt, hét gyermek anyja, most 66. évében, karrierje csúcsán, már nem tudja mi a jó, vagy mi a rossz. Őszintén szólva előttem érthetetlen a viselkedése. Annyira ragaszkodna elnöki pozíciójához, hogy ennek megtartása érdekében bojkottálná a magyar soros EU-elnökséget? Hibás, buta, és rosszindulatú lépés.
Hétfő este elalvás előtt az jutott eszembe, hogy Ursula legidősebb, már felnőtt, értelmes Dávid fia, nem kérdezheti meg anyjától: Mama, miért nem szereted ezt a magyar embert, hiszen ő csak a békét óhajtja nekünk, a keresztény Európának
Views: 55
