Hollai Hehs Ottó: Kenyértörés

Ideje rendezni ügyeinket! Ha a szemben álló felek már semmiképpen nem jutnak közös nevezőre, nincs megállapodásra esély, akkor valószínű, hogy kenyértörésre sor kerülhet. Ez a mai helyzetben vonatkozik a háborús helyzet rendezésére, de a magyar külpolitikára is.  Július elsejétől Magyarország az Unió soros elnöke. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy hat hónapig Putyin egy szövetségese lesz a soros elnök az Unióban, és ez egyeseknek nem tetszik. Legalábbis az Unió többségének nem. Ilyen ellenséges közegben, és hangulatban a magyar félnek nagyon nehéz dolga lesz, és egy nagyon kifinomult, érzékeny, de ugyanakkor „rafinált” diplomáciára lesz szüksége, hogy helyt álljon, és legalább részben elérje célját.

A „tegyük naggyá Európát” magyar szlogen, politikai megfigyelők szerint, hasonló Donald Trump „tegyük naggyá Amerikát” jelmondatához, és ellenszenvet és gyanakodást váltott ki az amúgy is barátságtalan uniós „kollegák” körében. Őszintén szólva én sem értem, mit jelent ez az elképzelés. Az évtizedek óta lefelé csúszó Európát, és benne a 27 uniós tagállamot mi, magyarok akarjuk hat hónap alatt „naggyá tenni”? Szeretem a hazámat, és mindig támogattam a konzervatív oldal törekvéseit, de ma úgy látom, hogy túl sok a mellébeszélés, és felesleges igyekezet olyan célok elérésére, melyek soha nem lesznek elérhetőek.

A mai világpolitikai válságos helyzetet egy mondatban így fogalmaznám: Két szuperhatalom vetélkedése, ahol az egyik a vesztét érzi, a másik, erejének birtokában, lassan, de biztosan nyomul előre. Minden, ami ma történik ehhez a harchoz vezethető vissza, és a világ még mindig nem döbbent rá, hogy ez a buta, értelmetlen szuperhatalmi vetélkedés embermilliók feláldozását és az emberiség pusztulását eredményezhetik.

Nem szükséges semmit részletezni, látjuk, mi történik, de a többség nem érti, miért kell két szláv testvér nép gyilkolja egymást, vagy miért nem tűrik az arabok, a szintén szemita zsidókat a környezetükben. Nehéz ezt a válságos helyzetet két szóval elintézni, de a szembenállók minden bizonnyal a hidegháborúban vetélkedő két szuperhatalom konfliktusában távolodtak el még markánsabban egymástól, hiszen az Egyesült Államok Izraelt, a szovjetek inkább az arabokat támogatták. Az ukrán nép viszont áldozata lett az amerikai geopolitikának és nem utolsó sorban a fegyvergyártók telhetetlenségének, hiszen a háborúzás óta óriási a kereslet a fegyverek iránt, a tartalékok nagy része már elfogyott.

Ez a mai világ már nem istenközpontú, de nem is emberközpontú, nem az ÉLET világa, hanem a pusztítás, a halál világa, pedig az élet értelme, minden filozófiától eltekintve, hogy lehetőleg harmóniában, békességben, lehetőleg boldogan éljük le azt a nagyon rövid időt, amit a sors nekünk ajándékozott. A magyar politika tudomásul kell vegye a realitásokat. Brüsszelben nem lesz nagy változás, nem lesz jobboldali előrenyomulás, nem teljesül a többség béke óhaja, minden megy a régiben, mert a hatalmasok érdeke így kívánja. Ezért van szükség kenyértörésre.

Nehéz ötleteket adni, nem is vagyok erre „ kompetens”, de talán jó volna Európa közepén egy teljesen semleges zóna, akik nem tartoznak senkihez, csak saját maguk urai szeretnének maradni. Svájc, Ausztria, Magyarország, Szlovákia egy sorban, nyugatról, keletre, semleges országok, ez nem álom, ez megvalósítható. És ne várjuk meg az amerikai választásokat, már most jelentsük ki, hogy nem amerikai érdekek szerint akarunk élni, hanem, ahogy jól, rosszul, századok óta tettük, európai módon építenénk tovább ezt a kontinenst.

Kedves amerikai barátaink, Ti sehol nem voltatok és mi már új szellemi, társadalmi és gazdasági csodát teremtettünk a világon, és ha minden nem is sikerült hibátlanul, a népek követtek minket. Így szeretnénk folytatni. Júliustól alkalmunk lesz többet beszélni, talán jobban oda figyelnek ránk, de ne akarjuk mi az Uniót rendbe tenni, csak még több ellenséget szerzünk. Inkább mutassunk példát, még ha ez kenyértöréshez is vezet. Mert ez csak akkor változhat meg, ha a nagyhatalmi elképzelésekkel határozottan szembe helyezkedünk, és semmit, de semmit nem fogadunk el, ami Európát egy háború felé taszítja. 

2024. június 21.

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük