Gazdag László: TÁRSADALOMPATOLÓGIA

Növekedni annyit tesz, hogy többek leszünk. Fejlődni annyit, hogy jobbak!” Hermann Daly

Az egészséges társadalom jellemzői

Ahogy az élővilágban léteznek egészséges és beteg egyedek, úgy a társadalmak, mint organikus szervezetek egészségi állapotáról is beszélhetünk. Nézzük először az egészséges társadalom szimptómáit, vegyük sorra egy ilyen szerveződés jellemző jegyeit!

1. Egyenletes, kezelhető ütemű népességnövekedés hosszú idő átlagában. Nincsenek a trendvonalban erőteljes fluktuációk, legföljebb enyhe ingadozások. A “kezelhető ütem” annyit jelent, hogy nem beszélhetünk népességrobbanásról. A családokban átlagosan három gyermek születik és nő föl. Ide tartozik még a migráció kérdése is: a ki-és beáramlás egyenlege hosszú távon!

2. Egyenletesen növekvő várható átlagos élettartam, egészséges korfa hosszú távon. Az átlagéletkort nézve a társadalom se nem túl öreg, se nem túl fiatal, vagyis a különböző korosztályok között egészséges arányok érvényesülnek hosszú távon. Az 1. pontban említett átlagos gyermekszám fenntartása biztosítja az egészséges korfát. Nem jó a túl fiatal átlag életkor, sem a túl idős átlag életkor. Az első esetben népességrobbanásról, túlszaporodásról beszélhetünk, a második esetben elégtelen születésszámról, a társadalom elöregedéséről.

3. Egyenletes, stabil gazdasági növekedés, amelynek motorja nem extenzív tényező, hanem a technikai fejlődés. Tehát nem beruházásvezérelte, meg exportvezérelte a növekedés, hanem tudás-és kreativitásvezérelte.

4. A társadalom egészére, de legalábbis túlnyomó többségére jellemző tartós életszínvonal javulás. Nem érzékelhető a pauperizáció, nincsenek leszakadó csoportok, térségek, nem alakul ki semmilyen méretben és szerkezetben a roncstársadalom.

5. A túlzott vagyoni és jövedelmi polarizáció elkerülése, vagyis megvalósul a 4. pontban foglalt követelmény: a társadalom döntő többsége részesül a fejlődés és növekedés áldásaiból. Deák Ferenc fogalmazta meg azt, hogy egy társadalom nem attól gazdag, hogy sok benne a gazdag, hanem hogy kevés benne a szegény. Oligarcharendszer helyett széles kis-és középrészvényes középosztály!

6. A bűnözés, beleértve a korrupciót is, kezelhető mértékű, tehát alacsony szinten marad. Ne feledjük: az oligarcharendszer „természetes” velejárója a politika és a gazdaság szoros összefonódása, ami a gazdasági hatékonyságot rontja közvetlenül is.

7. Erős a társadalmi szolidaritás. Ennek felétele, hogy a gazdasági verseny szabályai ne érvényesüljenek a gazdaságon kívüli szférákban! „Maximális verseny a gazdaságban, szolidaritás a gazdaságon kívül!” (Olof Palme svéd miniszterelnök, 1982-1986.)

8. Erős társadalmi identitás-tudat: szellemi-érzelmi gyökerek, mint kapaszkodók, az egyének és csoportok számára. Általában szorosan összefügg az előzőekben felsorolt hét ismérvvel, de szükséges hozzá a megfelelő nevelési-oktatási intézményrendszer, valamint az egészséges családmodell dominanciája is.

9. Összességében humántőke barát gazdaság-és társadalompolitika, a pozitív szelekciós mechanizmusok működése, a tehetség és a teljesítmény megfelelő honorálása. Fontos tényező még az etikai normák és a jogrendszer harmóniája, vagyis ne érvényesüljön a „jogilag szabályos, de nem etikus” antinómia!

10. És végül, de nem utolsó sorban: szabályozottan, ellenőrzötten zajlik a migráció, vagyis csak megfelelő tudással, képességekkel rendelkező, integrálható jövevények érkeznek, akik akarnak is integrálódni.

A beteg társadalom szimptómái

Nagyon egyszerű a társadalompatológia tárgyalása: ha az egészséges társadalomra jellemző tíz követelmény közül bármelyik sérül, akkor az a társadalom már nem lehet egészséges! Hangsúlyozom, hogy elég egyetlen egy patológiás ismérve, az már egy beteg góc jelenlétére utal! Például lehet dinamikusan növekvő gazdaság, emellett a társadalom jelentős részének életszínvonal javulása, ha a másik oldalon tapasztalható a pauperizáció: hajléktalanok, kukázók, kéregetők az utcán. Az ilyen társadalom már beteg!

Az is patológiás jelenség, ha a gazdasági növekedés nem intenzív módon megy végbe, nem a technikai fejlődésből következik, hanem extenzív tényezőkből alapvetően: a beruházások hajszolásából például. Ez a termelés bővülése a termelés bővüléséért ördögi köre. Ez jellemezte a szocialista felhalmozás, iparosítás évtizedeit. (Ebbe bukott bele a Szovjetunió is, és nem Ronald Reagan csillagháborús programja merítette ki, ahogy sokan hiszik. A csillagháborús programra egyetlen centet, vagy kopejkát sem kötött egyik fél sem!) A társadalmi szolidaritás és a szociális érzékenyég alacsony szintje, vagy az etikai normák folyamatos sérülése szintén betegségtünetet jelent! Az oligarcharendszer, a gazdaság és a politika összefonódása, a túlzott vagyoni és jövedelmi polarizáció, a teljesítményelv háttérbe szorulása a „kapcsolati tőke” rovására, mind, mind kóros folyamatokra utal, amelyek roncsolják a társadalom egészséges szöveteit.

Európa beteg

Napjaink súlyos társadalompatológiás jelensége Európában a tömeges ellenőrizetlen, szabályozatlan illegális migráció, amelynek eredményeként integrálhatatlan tömegek érkeznek, amelyek kialakítják saját öntörvényű zárványaikat. Ezek a zárványok aztán beteg gócokként, rákos daganatként burjánzani kezdenek, és elpusztítják a társadalom egészséges szöveteit. Eluralkodik a bűnözés, a bevándorlók a saját értékrendjüket, normáikat kezdik ráerőltetni az őshonos többségre.

A születési szám drasztikus csökkenése és a fokozódó elöregedés (beteg korfa!) is betegségtünetként jellemzi az összes európai társadalmat, nincs kivétel! Súlyos identitás-zavarok érzékelhetők kontinensünkön, ami már nem csak a nemzeti tudatra, annak devalválódására, a nemzeti önbecsülés eróziójára terjed ki, de még az egyének nemi identitására is abszurd módon. Már a művészeti, előadói teljesítmény mérésének szempontjai közé is befurakodott a „másság” kérdése, amolyan „pozitív” (?) diszkrimináció formájában. Az ilyen társadalom, amely szembe megy a józan ésszel, meg akarja erőszakolni a természetet, már krónikusan beteg! Ezek már degenerációs tünetek!

Európa hanyatlása jól tetten érhető az Európai Unió intézményrendszerének patológiás működésében! Az irányító mechanizmus különböző területei, mint a Brüsszeli Bizottság, az Európai Parlament súlyos szerepzavarban szenvednek, szinte minden alapvető kérdésre abnormális válaszokat adnak. Európa annyira beteg, hogy állapotának súlyossága már Róma bukásának korát idézi föl minden épeszű ember számára. A végromlás szinte feltartóztathatatlannak tűnik!

Hasonló patológiás jelenségeket mutat az Amerikai Egyesült Államok társadalma is, de eltérőek az adottságai, mint például a földrajzi helyzet, vagy a társadalomszerveződés alapelvei. Az USA a territoriális elvek alapján alakult ki, míg Európa az etnikai elvek alapján. Európa vezetői ma ezt nem értik, amikor Európai Egyesült Államokról ábrándoznak! Az amerikai társadalomban érzékelhető negatív tendenciákkal itt most terjedelmi korlátok miatt nem foglalkozom.

Magyarország helyzete a társadalompatológia kérdéskörébe ágyazva

Növeli, ki elfödi a bajt!” Illyés Gyula

Nos, tükröt kell tartani hazánk, nemzetünk vezető elitje elé! A mi társadalmunk is mutat súlyos patológiás szimptómákat, és ezt a tényt nem tudja elfedni semmilyen apologikus propaganda sem! Lehet önmagunkat becsapni, de kinek jó ez? Nem megyek végig az egészséges társadalom ismérveit bemutató pontokon, de kettő, a 8. és a 10. pont kivételével, mindegyikben tetten érhetők a patológiás vonások! A nemzeti identitástudat (8. pont), valamint az illegális migráció kezelése (10. pont) a pozitív kivétel!

A 10. pontot kiemelném, mert kifejezetten optimizmusra ad okot a jól érzékelhető erős identitástudat a magyar társadalomban. Ezzel függ egyébként össze az illegális migráció kérdésének normális megítélése is a túlnyomó többség részéről! És itt az illegális jelzőn van a hangsúly, nem pedig valamiféle xenofóbiáról! Arról van szó, hogy a magyar társadalom még egészséges módon tud reagálni a globalizáció veszélyeire, mint például a „nyílt társadalom” rögeszméje. Hangsúlyozom a félreértések elkerülése végett, hogy a magyar lakosság toleráns a legálisan érkező jövevényekkel szemben, nem érzékelhető nálunk a tömeges xenofóbia, például az antiszemitizmus sem, de határozottan elutasítja az illegális migrációt.

Ugyancsak nagyon fontosnak tartom, hogy ebben a népben még létezik a normalitás iránti hajlam a globalizáció egyik legveszélyesebb vadhajtásával, a nemi identitástudat relativizálásával szemben. Ez nem homofóbia, nem a szexuális másság ellen irányul általában! Ugyanis ezt a kérdést az egyén magánügyének tekinti a magyar társadalom többsége, viszont határozottan elutasítja a genderkérdés erőszakos nyomulását az élet különböző területein, ahogy ezt már tőlünk nyugatabbra látjuk. Ugyancsak immunis a magyar társadalom a nemzettudat devalvációjára irányuló törekvésekkel szemben is, egészséges módon ragaszkodik gyökereihez, szinte ösztönszerűen elutasítja a „nyílt társadalom” eme másik közveszélyes, romboló szellemi-erkölcsi törekvését. Ezt ostobaság nacionalizmusnak nyilvánítani, nem erről van szó! A rasszok, népek, etnikumok, kultúrák, világnézetek (pl. vallások) elkeveredésének üdvözítő agyréme elleni egészséges immunitás meglétéről van itt szó, szerencsére.

De sajnos hangsúlyoznom kell, hogy a nyolcadik és a tizedik pontban megfogalmazott ismérvet leszámítva, a többi terén a mi társadalmunk is súlyos kóros tüneteket mutat. Nem megyek végig egyenkét ezeken, szerintem nem is szükséges, bárki számra érthető, miről beszélek. Csak egy példa, de nagyon fontos példa! 2023-ban mindössze 85 ezer gyermek született Magyarországon, és ez történelmi „csúcs”! Mindez a kormány családvédelmi-támogatási erőfeszítései és propagandája ellenére. Senki nem foglalkozik a „miért” kérdéssel. Pedig ez, a nyugodtan szégyenteljesnek is tekinthető „eredmény”, következik a többi kórós jelenségből!

Csak néhányat kiemelek. Rögtön a végén a 9. pont! Nem humántőke barát a magyar gazdaságpolitika! Súlyos hiba, sőt bűn! Az Európai Unió utolsó előtti helyén állunk a reáljövedelem színvonal és így az egy főre jutó fogyasztási színvonal terén! Márpedig a bér (és a nyugdíj is) beruházás az emberi tőkébe, és nem holmi költség, ahogy a mi közgazdászaink nagy része még mindig hiszi! Mindez a rendszerváltás óta eltelt három és fél évtized csődje, nem lehet, nem is szabad szépíteni! Magyarországon súlyos szociális válság alakult ki a rendszerváltás után: a kukázó hajléktalanok roncstársadalma, szakadozott a szociális háló, leszakadó csoportok és térségek, krízis az egészségügyben és az oktatásügyben! Ez utóbbi két területen eleve az emberi tőke alulértékeltsége okozza a problémát, magát. Hatalmas humánvagyon veszteség éri a társadalmat évről évre a kvalifikált szakemberek külföldre áramlása révén! És mindez miért? Mert nem tudás-és kreativitás vezérelte a magyar gazdaságfejlesztési modell, hanem a mára már teljesen elavult, hagyományos, primitív „költségcsökkentő” pályán ragadtunk. Olcsóságunkkal, adókedvezményekkel akarunk helytállni a nemzetközi versenyfutásban! „Természetesen” ez a stratégia kudarcra van ítélve!

Nem folytatom tovább, egy mondatba sűrítem a hazánkra vonatkozó legfőbb tanulságot: a magyar társadalom is beteg, és mi egy modernizációs szákutcában haladunk. „Nem hátra, hanem előre”, de ez attól még zsákutca…

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Gazdag László nemcsak egy alaposan felkészült közgazdász, és társadalomkritikus, akit a középszerüségnél is alacsonyabb szintű egyetemi főnöke akadályozta abban hogy habilitálhasson és ne csak docens, hanem professzor is lehessen. E munkáját , a benne lévő elemzést objektívnak és reálisnak ítélem. nagyon jó meglátás részéről, hogy míg az USA területi nézőpont alapján alakította ki államszervezetét, addig Európa évszázados történelmi hagyományoknál fogva etnikai alapon. Ez jóval erősebb, mint a másik, és ezért az amerikai modell szerinti Európai Egyesült Államok megvalósítása illúzió, miként illúzió lenne az is, hogy a nemzeti gyökereiből kiszakadt, Amerikába özönlött bevándoroltak gyülekezetéből etnikai alapon szerveződő államalakulatokat lehetne kialakítani. Még az USA megalapításakor talán lett volna erre lehetőség, mert a bevándorlók túlnyomó része angol és ír, továbbá német és holland volt. A hollandokat az angolszász nacionalizmus kiüldözte az USA nyugati területeiről. A hollandok által önálló városként megszerveződött New Harlemből a szomszédos New Yorkból újonnan érkezett néger rabszolgák odatelepítésével elűzték a hollandokat és így vált Nem Harlem New York egyik négerek által lakott lerobbant városnegyedévé. Hogy melyik legyen a hivatalos nyelv, a az angol, a német, vagy a holland, ebben történt népszavazás helyett, aminek eredményeként csekély többséggel hivatalos nyelv az angol lett, meg lehetett volna egyezni, hogy mind a három. Minthogy az USA a két világháborút és azokat lezáró korlátolt európai politikusokat ügyesen kihasználva birodalmi ambíciókat kergetve világhatalommá vált, Európát gazdaságilag és politikailag egyaránt le kívánja gyűrni, már csak azért is, mert az Európai Unióhoz tervezi csatolni Ukrajnát, azért, hogy így az Unió többi államával együtt gazdaságilag kiszipolyozhassa. Ennek érdekében provokálta ki a háborút és nem engedi azt befejezni, mert így akarja az Európai Uniót, a tagállamait, Ukrajnát és Oroszországot meggyengíteni. Emiatt Gazdag Lászlóval együtt teljes mértékben egyet értek a jelenlegi magyar kormány békepártiságával és az orosz-ukrán háborúba való be nem avatkozás politikájával. Úgyszintén osztom a szerzővel együtt azt az álláspontot, hogy helytálló a magyar kormány anti-migráns politikája és az illegális migráns-beözönlésnek a déli határ melletti kerítés fenntartásával történő megakadályozása. Igaz, emiatt az ország kötelességszegés címén az Európai Bíróságtól a Bizottság által kért bírság összegével szemben annak hetvenszeresét szabta ki, amelynek kifizetését halasztani, végső soron megtagadni kell, mivel minden jogelvvel ellentétes.
    Gazdag Lászlónak azzal a kormány-kritikájával teljesen egyetértek, hogy “nem humántőkebarát a magyar gazdaságpolitika. Ez elsősorban a munkajogra vonatkozik. A 2012. évi I. tv.-el hatályba léptetett Munka Törvény nagyrészt a munkavállalói érdekekre koncentrál és a munkavállalókat védő szociális minimál-standardokat teljesen elvékonyította, a jogaik érvényesítésére megadott határidőket pedig oly röviden állapította meg, hogy ne tudják azokat sikerrel érvényesíteni. Ezekre rátett még egy lapáttal a 2017. évi decemberi Mt. módosítással. Mindezt egyedűl és a gyakorlatot igen jól ismerő szerzőtársammal együtt is megírtuk, javasolva, hogy hol szükséges módosítani. Emiatt komoly feszültségek jelentkeznek a munka-, és a pihenőidő, valamint a szabadság, valamint a bérezés rendezésénél. E szigorításokat a kormány a német autóipar igényeinek előreszaladásaként léptette feleslegesen életbe, mivel a német autóipar e szigorításokkal nem él sem a saját hazájában, sem itt. Németországban és a többi nyugat-európai, sőt volt kommunista közép-európai államban is sokkal munkabarátibb szabályozás van érvényben. A últ évben meg lett volna a lehetőség az etéren történő körrekcióra, amikor is az EU. a munka-, és a magánélet, valamint a családtámogatásról meghozott irányelvével összhangban kívánta hozni az Mt.-t , annak jogharmonizációs módosítását csak igen mérsékelten valósította meg. Megítélésem szerint az Mt. gyökeres munkabarát irányú átfogó felülvizsgálata halaszthatatlan igény, amelynek elmaradása a legközelebbi parlamenti választások során komoly problémákat okozhat.
    A szerzővel egyet értve, én is komoly problémának látom a pedagógusok bérezését és az egészségügyet, különösen a kórházi és a rendelőintézeti asszisztensek és ápolók bérezésével kapcsolatosan. Ezt azonban kevésbé a kormánynak rovom fel, hanem annak a hazaáruló DK-s, MSZP.-s ,valamint momentumos európai parlamenti képviselőknek, akik minden megtettek azért, hogy a Bizottság visszatartsa azokat a pénzeket, amelyek járnának Magyarországnak és amelyekből a kormány az e téren jelentkező problémákat rendezné. Szerintem a kormánynak következetesen kellene az ellenzékből önkormányzati vezetőkké vált politikusok korrupciós ügyeivel szemben fellépni és a büntetőjogi felelősségre vonást teljes vagyonelkobzással és kártérítéssel igényelni, amit a pedagógusok és az egészségügyi káderek bérének emelésére lehetne fordítani.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük