Dr. Sipos Béla: A Kondratyjev ciklusok alakulása.

Babits Mihály: Esti kérdés c. verse végén ezt írta „vagy vedd példának a piciny fűszálat: miért nő a fű, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?”.

A konjunktúra kutatás és prognosztizálás területén is hasonló kérdéseket lehet feltenni. Pl.:

1. Miért nő a gazdaság, aztán miért torpan meg a növekedés és kezdődik el a leszálló ág, és miért folytatódik így tovább ? A konjunktúra ciklusok, mint időbeli folyamatok ellentétbe kerülhetnek a térbeli szerkezettel, pl. épületek, gépek, munkaerő stb. állományával. Ha elkezdődik pl. a leszálló ág, gondot okoznak a felesleges épületek, gépek és a munkaerő, továbbá probléma lehet a felvett hitelek törlesztése is. A felszálló ágban fordítva, egy idő után újabb épületekre, gépekre, munkaerőre, pénzügyi forrásokra van szükség. A kérdés az, hogy miért nem sikerült eddig kiküszöbölni a konjunktúra ciklusokat, ami jó lenne.

2. Miért duplázódik a ciklusok periódusa, mivel az éven belüli szezonális hullámzásokon kívül, vannak különböző periódusú, 3-5, 8-10, 15-20, 45-60 éves konjunktúra ciklusok is, sőt az évszázados trendek is ciklusos mozgást mutatnak. Mi a különböző periódusú ciklusok létrejöttének oka ?

3. Mi az oka annak, hogy pl. a Kondratyjev féle 45-60 éves ciklusok nem maradnak a gazdaság keretei között, hanem kimutathatóak a politikában, közgazdasági elméletek változásában, a divatban, a bűnözésben, az egyetemek integrációjában illetve dezintegrációjában stb. ?

4. Milyen tényezők okozzák a különböző ciklusos mozgásokat a gazdaságban, mi a szerepe ebben a technológiai innovációknak.

5. Mi az oka annak, hogy a válság az egész világra kihat, minden korábbi elképzeléssel szemben a ma már csökkenő szocialista világra (pl. Kína) is, továbbá kimutatható az 1800 előtti idősorokban is.

A konjunktúraciklus a trend körüli ingadozást jelenti. Általában változó periódushosszú és amplitúdójú ingadozás, a legtöbb esetben különböző – egy évnél hosszabb – periódusú (pl. 3, 9, 18, 54 éves) hullámzás. Ezen ciklusok jelenlétét csak hosszabb (legalább 15-100 éves) idősorok alapján lehet kimutatni.

A nemzetközi szakirodalom a következő öt konjunktúra-ciklust feltételezi és különbözteti meg:¹

1. a 3–5 éves leltár (készlet) vagy Kitchin-ciklus;²

2. a 7–11 éves állandó befektetési (gépi beruházási) vagy Juglar-ciklus,³

3. a 15–25 éves építési vagy Kuznets-ciklus,⁴

4. a 45–60 éves hosszú vagy Kondratyjev-ciklus (K-hullámnak is hívják),⁵

5. a 100 évnél hosszabb évszázados vagy szekuláris trendek

A ciklikus mozgást megkülönböztetjük jelentkezésének területe szerint: pl. üzleti, pénzügyi, agrár, ipari és más ciklusok.

A ciklusok periódusa tehát duplázódhat, pl. egy Kondratyjev ciklus [57 év] tartalmazhat 6 Juglart [9,5 év] és egy Juglar tartalmaz 3 Kitchint [3,16 év]. Ha például a Kondratyjev ciklus hosszát [periódusát] átlagosan 54 évnek vesszük, és a Kuznets ciklust 18 évesnek állítjuk, a Juglar ciklust 9 évesnek, a Kitchin ciklust 4,5 évesnek vesszük, akkor a kapcsolat teljesen tiszta:

1 Kondratyjev ciklus = 3 Kuznets ciklus = 6 Juglar =12 Kitchin.

A hullámhossz egy teljes hullámnak a hossza, pl. a csúcsponttól (hullámhegytől, tetőpontól) a csúcspontig (hullámhegyig, tetőpontól) vagy a mélyponttól (hullámvölgytől) a mélypontig (hullámvölgyig). Ez a megközelítés tehát a Newton-féle „akció egyenlő reakció”, illetve „hatás egyenlő ellenhatás” elvből indul ki, vagyis azt feltételezi, hogy a gazdasági életben – éppen úgy, mint a fizika hullámjelenségeiben – az egyensúlyi helyzetből való kilengést az abba való visszatérés jelensége követi, majdnem mechanikus módon. Ez a fizikai modell természetesen elméleti, és így egy ideális megvalósulást ír le, a gyakorlatban a ciklus képe eltér a fenti szabályos mintától.

Kondratyjev vizsgálatait kizárólag a kapitalista társadalom viszonyaira korlátozta. A gazdasági változások között evolucionárius, azaz megfordíthatatlan és konjunkturális, azaz megfordítható folyamatokat különböztetett meg. Megfordíthatatlannak tekintette például a népesség – illetve termelés-növekedési folyamatokat [más terminológiában ez határozza meg a növekedési pályát] megfordíthatónak, tehát hullámzónak, ismétlődőnek minősítette az árak – a kamatláb, a munkanélküliség aránya stb. – folyamatokat. A gazdasági fejlődés egésze véleménye szerint megfordíthatatlan folyamat, amelyben a haladás szakaszokon keresztül jut előre. Bizonyos elemek [árak, bérek, kamatlábak stb.] konjunkturális hullámzással jellemezhetők, más elemeknél az ingadozás komplex, a trendet és a különböző hullámzásokat együtt tartalmazza. Ez a megkülönböztetés meghatározza az igénybe vehető módszereket is.

Kondratyjev négy empirikus szabályszerűséget állapított meg, ezek a következők:

1. a hosszú ciklusok emelkedő hullámának kezdete előtt vagy a kezdetekor lényeges változások mennek végbe a gazdasági életben; találmányok születése és alkalmazásuk, változások a termelési viszonyokban, a világgazdasági kapcsolatok kiszélesedése, a pénzforgalom változásai, az aranytermelés felfutása.

2. a hosszú ciklusok emelkedő hullámának időszakában sokkal gyakoribbak a társadalmi megrázkódtatások és fordulatok [forradalmak, háborúk];

3. a hosszú ciklusok csökkenő hullámának időszakában a mezőgazdaság is tartós válságban van;

4. a hosszú ciklusok hanyatló periódusában a 8-11 éves közepes ciklusok depressziós szakaszai hoszszabbak és mélyebbek, míg a fellendülés rövid és gyenge. Kondratyjev e megállapításánál támaszkodott Tugan-Baranovszkij és Spienthoff vizsgálataira.

A Kondratyjev-ciklusok jellemzője még a globalitás, tehát egyrészt az, hogy az egész világgazdaságra kihat, illetve, hogy a nagyobb gazdaságokban, országokban szignifikánsabban kimutatható, másrészt az, hogy nem marad a gazdaság keretei között, hanem megjelenik a demográfiában, a politikában, a bűnözésben, a divatban, a művészeti és irodalmi irányzatokban és iskolákban stb. A globalitásból adódik a téma összetettsége, bonyolultsága, s az, hogy a Kondratyjev-ciklusok kialakulásának okaira vonatkozóan csak hipotézisek vannak.

A történelem folyamán a modernkori Európában a Kondratyjev – ciklusok a következők szerint alakultak^{6 7}:

A Kondratyjev-ciklusok alakulása az elmúlt két évszázadban

 

Felszálló ág kezdete	Csúcspont	Leszálló ág vége	Periódus
1790	[1815]	1850	60
1850	[1875]	1896	46
1896	[1929]	1945	49
1945	[1973]	2000	55
2000	[2025] ?

 

Az évszázados trendek alakulása ugyanakkor a következő volt:

 

Felszálló ág kezdete	Csúcspont	Leszálló ág vége	Periódus
1250	[1350]	1510	260
1510	[1650]	1740	230
1740	[1817]	1896	156
1896	[1973]	2030 ?	134 ?

 

A tengeri kereskedelmi hajók innovációs ciklusai

A tengeri kereskedelmi hajó a nagyobb, pl. 100 bruttóregiszter tonnánál nagyobb vízi közlekedési és szállító eszköz. A hajók abban különböznek alapvetően egymástól, hogy milyen energiát alakítanak át mozgási energiává, vagyis mi mozgatja a hajót. Ezt az energiát tekintjük bázis – innovációnak. Ennek alapján az alábbi korszakokat különböztetjük meg.

1. Evezős hajók: i. e. 8000 – i. u. 1300

2. Vitorlás hajók: 1300-1850

3. Gőzhajók: 1600-1850

4. Olajtüzelésű motoros hajók: 1900 – 1960

5. Atomhajtású hajók: 1960 – 2000

Egy empirikus vizsgálatnak terjedelmi korlátok miatt csak egy részeredményét bemutatom:

A rézárak alakulása az USA-ban 1800 és 2022 között 1998-as $-on ($/kg).

Az adatok forrásai, USA rézárak (Copper Price (USD / Kilogram) és S. Makridakis-S. C. Wheelwright-R. J. Hyndman. [1998]: Forecasting. John Wiley and Sons, Inc. New York.

Rézár alakulása az USA-ban 1800-2022 között fix áron 1998 $-on ($/kg). A hatványkitevős trend csökkenő, az amplitúdók az időben előre haladva csökkenek, tehát a trend és az adatsor közötti kapcsolat multiplikatív, vagyis csillapodó a rezgés. A trend alapján 2042-re extrapolált érték 3,41 $/kg

Multiplikatív kapcsolat esetén a Kondratyjev ciklus 16 tagú mozgóátlag esetén.

A Kondratyjev ciklusok a rézárak esetében az USA-ban az alábbiak szerint alakultak:

Mélypont – [Csúcspont] – Mélypont Periódus (év)

1822 – [1859] – 1890 1. Kondratyjev ciklus 68 (fel: 37, le: 31)

1890 – [1916] – 1932 2. Kondratyjev ciklus 42 (fel: 26, le: 16)

1932 – [1974] – 1991 3. Kondratyjev ciklus 59 (fel: 42, le: 17)

Az általános konjunktúra ciklusokhoz képest eltérés van az 1929-1933-as világválsághoz képeset, mert a rézárak már korábban 1916-ban a leszálló ágba kerültek, viszont az 1973-1979-es olajválságnál megegyezés van.

Akit érdekel a témakör és szeretne számításokat is elvégezni, az alábbi két a MEK-ben megjelent könyvet ajánlom:

Kehl Dániel – Sipos Béla. Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben

https://mek.oszk.hu/22800/22804/

Sipos Béla A Konjunktúra-ciklusok elemzése és prognosztizálása

https://mek.oszk.hu/24600/24627/

A szerző az MTA doktora, professor emeritus a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.