Mindenki szeret magáról kedvező és barátságos képet felfesteni csak azért, hogy mások bizalmát elnyerje és barátságába fogadja „Őt”. Nincs ez másképpen a Lajtától nyugatra sem, sőt az Atlanti óceánon is túl!
Mielőtt belemennénk a részletesebb elemzésekbe le kell szögeznünk, hogy a II. Világháború utáni történések minket itt közép-Európában nagy-nagy óvatosságra intenek. Mondhatni néha-néha olyan „déjà vu” érzés keríti hatalmába az embert.
A jó cselekedet mindjárt itt van a szomszédban Ukrajnában, hisz a nyugat teljes mellszélességgel kiáll Ukrajnáért, száz és száz milliárdokat költ Nyugat-Európa és az USA is, hogy már itt az orosz határ mellett megvédjék magukat és a hazájukat. Mi kell ennél több, mint látni azt az érdektelenséget…… hopp, hopp, azért álljunk meg egy szóra! Már majdnem leírtam az érdektelenség szót, de közben bevillant, hogy csak nem azért a sok európai és USA cégért folyik a háború, akik több mint 1,5-2 millió hektár termőföldet vásároltak fel Ukrajnában? No de ezt majd eldönti a történelem.
Minket Trianonban ledöftek. Ugyanez a tisztességes nyugat! Név szerint Franciaország, Nagy-Britannia és az USA. Magyar Királyság volt a legbűntelenebb a hadviselő felek közül, hiszen nem a magyar kormány döntött a háborút illetően, hanem az osztrák császár! Valakik úgy döntöttek, hogy végezni kell velünk és az akkori hazaárulók, mint például Jászy Oszkár még rá is tett egy „lapáttal”. Akkor önálló jogokat akartak adni a Magyar Királyság nemzetiségeinek. Ugyanezek a jogok most ugyanazoktól a fenti országoktól nem járnak az oroszoknak és a többi nemzetiségeknek, akik több mint 13,5 millióan élnek Ukrajnában.
Pedig ha a mi külhonba szakadt magyarjainknak ma annyi joguk lenne mint, amelyek a Magyar Királyság területén voltak érvényben anno, akkor nem szólhatnánk egy szót sem. Mert még most is él az a „nyugat” által vezérelt hazugságáradat, amelyben a nemzetiségeket a Magyar Királyságban elnyomták és nem engedték érvényesülni, szinte másodrendű polgárai voltak a hazának.
Ezek nem igazak! Mert például hol kényszerítették a magyar törvények kizárólagosan magyarnak vallania magát, mint például Szlovákiában, vagy Romániában. Hol kényszerítették ki a magyar nyelv használatát a hivatalokban, amikor e sorok írója személyesen látott gyermekkorában olyan sváb nénikét, aki egy kukkot nem beszélt magyarul. Elvégezvén a német nemzetiségi iskolát leélte úgy az életét, hogy nem kényszerítették a magyar nyelv használatára.
Vagy melyik ország papírpénzén volt öt nyelven felsorolva a pénz értéke (Svájcot kivéve)?
Vagy mikor lehetett az elmúlt évtizedekben egy szabad királyi város rendőrkapitánya egy nemzetiségi jogvégzett rendőrtiszt? Mert Görgey Emília férje Lőcse város rendőrkapitánya volt a Magyar Királyságban egészen 1919-ig, akinek szlovák volt a nemzetisége.
A nyugatról felheccelt nemzetiségiek és a belső árulók elérték, hogy a Magyar Királyságot feldarabolják, és ezzel nem csak minket magyarokat, hanem ezeket az apró szinte életképtelen államokat is a lehetetlenség határára tolják. A nagy és „tisztességes” nyugati államok elérték azt, hogy közép-Európa a gyűlölködés és a gyanakvás központja legyen!
Miközben a „tisztességes” nyugat nemzetiségei azok tabuk, még akkor is ha szabadságharcot vívnak, mint Spanyolországban, vagy Írországban. Az ő területi épségük az tabu!
Sőt! Az ő politikai és gazdasági érdekeik az szent és sérthetetlen, mint látjuk Ukrajnában egészen a Majdan-tol az ukrán–orosz háborúig. Több száz milliárd euró és dollár és 2-3 százezer halott, eddig a számla! A tisztesség számlája! Az a számla, amelyet mindig a kisember fizet meg! Mert nem idióta politikusok pénze az amit a háborúra költenek és nem az idióta aljas politikusok gyermekei halnak meg a frontokon, hanem a KIS EBEREKÉ!
A Szerző közíró