A kínai Hszi Csin-ping az orosz invázió óta először tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

KIJIV/PEKING – Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán először beszélt telefonon ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijvel Oroszország ukrajnai inváziója óta, teljesítve Kijev régóta fennálló célját, amely hónapok óta nyilvánosan törekedett ilyen tárgyalásokra.

Zelenszkij azonnal jelezte, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat Oroszország leghatalmasabb barátjával, amikor egy volt kabinetminisztert nevezte meg Ukrajna új pekingi nagykövetének. Zelenszkij úr „hosszúnak és tartalmasnak” nevezte a telefonhívást: „Úgy gondolom, hogy ez a hívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lökést ad majd kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez.” Hszi úr azt mondta Zelenszkijnek, hogy Kína különleges képviselőket küld Ukrajnába, és tárgyalásokat folytat az összes békére törekvő féllel – jelentette a kínai állami média.

Hszi úr, a világ leghatalmasabb vezetője, aki tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszország invázióját, márciusban állami látogatást tett Moszkvában. Február óta 12 pontos ukrajnai béketervet hirdet, amelyet a Nyugat szkeptikusan fogadott, de Kijev óvatosan üdvözölte a háború befejezése iránti kínai érdeklődés jeleként.

Kína a béketárgyalások előmozdítására fog összpontosítani , és erőfeszítéseket tesz a mielőbbi tűzszünet érdekében – mondta Hszi úr Zelenszkijnek a kínai állami média jelentései szerint.

„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként és felelős nagy országként nem fogunk tétlenül ülni, olajat sem önteni a tűzre, és még kevésbé igyekszünk profitálni belőle” – mondta Hszi. A Fehér Ház üdvözölte a felhívást, amelyről azt mondta, hogy nincs előzetes ismerete, de túl korai lenne megmondani, hogy békemegállapodáshoz vezet-e. „Ez jó dolog” – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője. „Nos, hogy ez valami értelmes békemozgalomhoz, tervhez vagy javaslathoz vezet, azt hiszem, hogy ezt most nem tudjuk.”

Nincs kilátás béketárgyalásra

A 14 hónapos háború a küszöbön áll, Ukrajna ellentámadást készül indítani a következő hetekben vagy hónapokban az orosz téli offenzívát követően, amely az eddigi legvéresebb harcok ellenére csak fokozatosan haladt előre. Nincsenek kilátásban béketárgyalások, Kijev azt követeli Moszkvától, hogy vonja ki csapatait, Oroszország pedig ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának el kell ismernie követeléseit az elfoglalt területek elfoglalására vonatkozóan.

Ukrán tisztviselők régóta felszólították Pekinget, hogy használja fel oroszországi befolyását a háború befejezésére. Hszi úr és Vlagyimir Putyin orosz elnök hetekkel azelőtt írta alá a „korlátozások nélküli” partnerségi megállapodást, hogy Putyin elrendelte az inváziót. Azóta Kína elítélte a Moszkva elleni nyugati szankciókat, de elzárkózott attól, hogy nyíltan támogassa az inváziót. Kína Oroszország legnagyobb gazdasági partnerévé is vált, és gyakran meredek árengedményekkel vásárolja fel az Európában már nem értékesíthető olajat.

A Hszi-Zelenszkij megbeszéléseket követően az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova kijelentette: „Tudomásul vesszük a kínai fél készségét arra, hogy erőfeszítéseket tegyen a tárgyalási folyamat kialakítása érdekében.” Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban azt mondta, hogy aggódik amiatt, hogy Kína fegyvereket vagy lőszert szállít Oroszországnak, bár Peking tagadja az ilyen terveket.

„Deszka felett”

Kína azt állítja, hogy készen áll a konfliktus közvetítésére, mert nem foglalt állást. „Amit Kína tett az ukrajnai válság megoldása érdekében, az túlzott volt” – mondta Yu Jun, a Külügyminisztérium eurázsiai osztályának helyettes vezetője. A nyugati országok szerint Kína 12 pontos békejavaslata túlságosan homályos, nem kínál konkrét kiutat a háborúból, és Putyin felhasználhatja a fegyverszünet előmozdítására, amely a megszállt területek ellenőrzése alatt hagyná erőit, amíg újra csoportosulnak.

A hét elején az európai országok riadalmat keltettek, miután Kína franciaországi nagykövete kijelentette, hogy a Szovjetunió felbomlásával függetlenné vált államok, például Ukrajna „nincs tényleges nemzetközi jogi státuszuk”. Peking kijelentette, hogy a volt szovjet államok függetlenségével kapcsolatos álláspontja változatlan. Eközben Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök szerdán bírálta az oroszok Ukrajna elleni invázióját, de kijelentette, hogy a konfliktusban „nem érdemes azt mondani, hogy kinek van igaza”.

Kijelentései azután hangzottak el, hogy nagy vihart kavart nyugati szövetségesei között, amikor április elején kijelentette, hogy Ukrajnának fegyverrek szállításával csak táplálják a harcot. „Nem érdemes azt mondani, hogy kinek van igaza, kinek nincs igaza. Amit most tennünk kell, az az, hogy megállítsuk a háborút” – mondta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján hivatalos spanyolországi látogatása során.

Április elején Kínában Lula úr azt mondta, Washingtonnak fel kell hagynia a háború „bátorításával”, és hogy az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak „el kell kezdenie a békéről beszélni”. Az elmúlt napokban Ukrajnát is feldühítette, amikor azt javasolta, hogy egyezzen bele a Krím félsziget feladásába, amelyet Oroszország 2014-ben, a tavalyi ukrajnai invázió előzményeként erőszakkal annektált. Sanchez szerint fontos hangsúlyozni, hogy a konfliktus akkor kezdődött, amikor Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. „Ebben a háborúban van egy agresszor és egy támadás áldozata” – mondta, hozzátéve, hogy az „agresszor” Putyin. 

The Straits Times/REUTERS, AFP

Views: 12

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük